Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 7. szám

Azért fontos nekem ez, mert ezt a versemet sokszor és sok helyen idézik, és nem szeretném, ha lapotok olvasói közül a jövőben^engem gyanúsítana meg valaki azzal, hogy idegen tol­lakat tépdesek.. , . A csatolt fénymásolatokat összehasonlítottam az ITT-OTTban kö­zölt verssel és megállapítottam, hogy a "teljes egészében" való eltu­lajdonítás vádja nem túlzás. Jun, 5«-ikén felszólítottam tehát Ko­lozsvári Kenderessy Lajosts Flórián Tibor nyilt elégtételt kér az olvasóközönség előtt, s ez nem maradhat el. A magyar becsület azonban azt is meg­kívánja, hogy alkalmat adjunk Néked az önvédelemre. Tekintsd e levelemet tehát felszólításnak 5 magyarázatodat küldd el e­­gyenesen nekem ... 3° napon belül. Nincs szándékomban skandá'lumot csinálni a dologból, s ennek elkerülését megfelelő válasszal elősegítheted. Ebben az eset­ben -- mivel a plágizmus és a pályázati birák szándékos félre­vezetésének tényéhez aligha férhet kétség — az őszinte beis­merés és a nyilvános bocsánatkérés többet érne mint a tagadás vagy a hallgatás. Ne akard, hogy én Írjam meg a nyilt levelet helyetted. Kolozsvári^Kenderessy La jós felszólításomra junius 26,-ikán reagált. Kérésére válasza teljes szövegét közöljük: Tisztelt Éltető Ur: Szives elnézését kérem, hogy a junius 5-iki, keltezésű n.b. levelére csak most válaszolok, de tegnap érkeztem vissza há­romhetes Amerikai utamrólS De gondolom, hogy a megadott 3° napon belüli hivatalos felszólításra, időben fog odaérkezni levelem. Előre bocsájtom, hogy amiket Írásba fektetek, szükségesnek tartom az ellenem emelt vád védekezéséül'. Kolozsvárott születtem, 1920-ban, 17 éves voltam, amikor a Kolozsváry "ELLENZÉK" és "KELETI ÚJSÁG"-okban megjelentek verseim és novelláim. 1939-ben, érettségiztem. 19É0 okt. 2'1-én, tartottam első szerzői, irodalmi estémet, Kolozsvá­rott. 19É1, elején kerültem fe'1 Budapestre a Színművészeti Akadémiára, rendező és irodalom szakára, amit kitűnő ered­ménnyel végeztem el 19^É júniusban, utána a Nemzeti Színház segédrendezője lettem. Háború után a kommunista vezetők po­litikai magatartásom miatt eltávolítottak a Nemzetiből, el­tiltottak a rendezéstől és Írástól, s miután valamiből megkellett hogy éljek, jegyszedői és altiszti állást vállal­tam különböző budapesti színházaknál. De a bosszúálló kommunisták ezzel sem voltak kielégü'lve, igy is szálka voltam a szemükben, és 195°, dec. 15-én, haj­nalban elhurcoltak a lakásomról az ÁVH-ás pribékek és adatki­­szo'lgáltatás (politika mentes, irodalmi munkáim küldtem ki a nyugati rádióknak) vádjával, 10 évre és teljes vagyonelkob­zásra ítéltek, megsemmisítve 13 évi irodalmi munkáim. Az 1956-os Magyar Szabadságharc szabadított ki a Váci bör­tönből. Hazámból a független Ausztriába, ahonnan 1957 márci­usában érkeztem ide Kanadába, illetve Torontóba, ahol elkezd­tem újbóli szabad életem. Egy pár börtönbon irt vors és plbeszélés volt irodalmi 22

Next

/
Thumbnails
Contents