Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)

1972-09-01 / 7. szám

magának él, bele a világba vakon, egymás mellett, egyedül. Fel kéne rázni ezeket a leülepedett embereket, megmondani nekik, hogy magyarok még mielőtt végleg elfelejtenék. Mióta Amerikában van, sokkal több. ba­rátságos és segiteni kész idegennel találkozott, mint magyarral. Ez vajon miért van? De ezen most nem tudott gondolkodni. Sybill neve? arca és egész lénye, amit kimondhatatlanul hiányolt, mindent llekicsi­­nyitett, eltompitott az agyában. — John, adj egy dupla tequilát nekem. — Csak tisztán? — kérdezte a japán fiú, és Coliin bo'lintására ráncokba szaladt homlokán a bőr. Coliin ügyet sem vetett a csodálkozására. Mit szólna vajon ahhoz ha látná, hogy Sybill is felhajtja a dupla tequilát? Mert Sybill fel­hajtaná, ezt tudta, és még a szeme sem rebbenne utána. A japán fiú eléje tette az átlátszó, kristálytiszta, méregerős, mexikói kaktuszpálinkát. Coliin egy kortyra itta meg az egészet. Mint­ha tüzes csóvát fújtak volna bele a torkába, de nem érdekelte. Haj­landó lett volna az egész üveggel meginni egyszerre, ha ezzel vissza­szerezhette volna Sybillt• Itt, Chicagóban ittak először együtt^te­quilát S^billel egy mexikói étteremben a Clark Avenuen. Nagyon Ízlett mindkettőjüknek. Aznap volt az is, hogy Sybill egy üveg calvados-szal fogadta őt. Még most is érzi nyelvében a különleges aromáju, erős a'lmabrandy izét.-- Tudsz adni calvadost? — kérdezte. — Sajnálom, uram, de nem tudom mi az.-- Francia a'lmabrandy -- adta meg a felvilágosítást Coliin. — Sajnálom, de nem tartunk ilyen italt — monta a japán fiú --, nem kereste még senki.-- Kár, pedig nagyon finom ital.-- Valami mást adhatok, uram?-- Igen, keverj valami olyasmit, amit még nem ittam, de rumos kok­tél legyen.-- Talán meg fog felelni az Oriental Love? Rummal készítem. Ha akarod, csinálhatom a legerősebből. — Igen, a legerősebből — mondta Coliin, nem is a japánnak, csak úgy bele a levegőbe. . Keleti Szerelem, egyszer talán belebotlik ebbe is. Megpróbált maga elé képzelni egy kínai vagy japán lányt, egy pici testet -- soha­sem szerette az alacsony nőket. Nem tudta elképzelni velük a szerel­met. Inkább egy hawai 'lány. Igen, egy hawai lány hosszú, fekete haj­jal, rózsafüzérrel, vagy nem is rózsa, az szúr, csak egyszerű^virágko­­szoruval a nyakán, s ez takarja a kebleit is. Nem volt meggyőződve ar­ról, hogy bárki, valaha is, fe'l tudja őt emelni^vagy le tudja rántani abba a mámoros, lázasan kavargó és vakítóan sötét öntudatlanságba, a­­ho'l Sybi'llel járt éjszakáról éjszakára, amikor a nappalok és éjszakák elvesztették naptári mivoltukat. Egyszerűen egybeolvadtak. Rekedten felnevetett. John rémülten nézett Collínra. Azt hitte, megártott az ital, de honnan ismerhette volna ez a japán fiú Coliin vég­telennek tűnő kapacitását? Felemelte a poharat és ivott. Az Oriental Love ize kitűnő volt. — Nagyon finom — dicsérte meg Collin az italt -- ügyes ember vagy.-- Köszönöm, uram. — John szája szögletében elégedett mosoly bujkált. Coliin nevetésének oka, hogy eszébe jutottak a megdöbbent arc­kifejezések. Idősebb hölgyek ültek a hotel előcsarnokában, szokásuk­hoz híven fecsegve időjárásról, reumáról, süteményekről és a mai fia­talokról, amikor Coliin jól kialudva ma&á-fc, vidám frissességgel el­indult, hogy valami napi lapo-t. váoórol jón. Jó reggelt üdvözlésére a 15

Next

/
Thumbnails
Contents