Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 5. szám
csak erről volna szó, nem hagytam volna el következetesen és szándékosan én sem cikkemben. ^ ^ Sajnos azonban bizonyos emigrációs körök használatában a"szent" szónak nem csupán hagyományos értéke van, hanem egy történelem- es világszemléletet is jelképez, egy olyan szemléletet, melyet^ nagyon sokan nem vagyunk képesek elfogadni. Elutasításának részemről semmi köze az otthoni ideológiai okokhoz. Mondjuk igy: a "szent" szót azok miatt hagytam el, akik úgy vélik, a magyar nemzet története 1000 december 25-ikén kezdődik és 19^+5 április ^-ike óta szünetel. (Tudom, mellesleg, hogy az utóbbi felfogást Te sem osztod egészen.) Az alkotmányjogi szempontok sem ismeretlenek előttem. _ Engedd meg, hogy most ne térjek ki rájuk, mert idő- és helyszűke miatt nem tudok e pillanatban eleget tenni ennek a nagyonis bonyolult kérdéskomplexumnak. Valamikor szeretnék tanulmányban foglalkozni vele. Annyi viszont a fentiekből is világos lehet, hogy nem tartom aktuálisnak a Szent Korona dogmáját. Mondjam azt a mai embereknek,érvként, hogy Erdélyre vonatkozóan azért vannak bizonyos jogos követelményeink, mert Erdély a Szent Korona tulajdona■ Szerencsés vagyok, ha csak a szemembe nevetnek .... A Szent Koronának soha semmilyen mágikus ereje nem volt: az egykori európai rend legitimizálta általa diktatúráját abban a korban, amikor az ilyen szentesítésre még szükség volt. Néha javunkra vált a Korona tana, legtöbbször nem. Számomra inkább tragikus, mint boldogító szimbólum: nem tudom elfelejteni, hogy keserves történelmünk legragyogóbb fejezetei éppen a Szent Korona elleni küzdelemről szólnak. A Korona évszázadokig inkább az idegen, királyi és a magyar rendi elnyomást jelentette, mintsem a "szabad magyar nemzetet." Mégis: a Korona becses nemzeti ereklyénk, s mint ilyent tisztelnie és becsülnie kell minden magyarnak. Ebben az értelemben—és csak ebben az értelemben'.—valóban lehet szent is mindegyikünk számára. Én éopen ezért szeretném, ha hazakerülhetne, s ha minél inkább úgy érezhetné a nemzet, hogy közös tulajdona. (Nem is tartom helyesnek, hogy a múltban elzárták a nép szeme elöl.) A Szent Korona fizikai biztonságát illetőleg nem hiszem most sem, hogy otthon veszélyben volna, de az ilyen aggályokat minden esetre megértem. Csakhogy az emigrációban nem erről van elsősorban szó. —éji FEKETE KÖNYV Éltető J, Lajosnak—Nagyrabecsült barátom: Az ITT-OTT megindulása óta sajtóbibliográfiai munkám során figyelemmel tudtam kisérni a lap kifejlődését is. örömmel látom a lap sokoldalúságát, szellemi frissességét, modern, felvilágositó munkáját és az^objektivitásra való törekvést, amit elsősorban abban látok megnyilvánulni, hogy a lapban helyet kap minden épitő szándékú hozzászólás, akár egyezik a szerkesztőség véleményével, akár nem. így pl. egyik iskolapéldája volt az objektivitásra való törekvésnek a lap februári számában a "Fekete könyv"-höz fűzött megjegyzés, valamint a "magyar vallás" kérdésében Nagy Chrlesnak adott értékes válasz. Csak gratulálni tudok a lap szellemi nivójáhozí Addigis, amig nb. támogató készségüket a—valószinüleg 1973-ban megjelenő—nagy sajtóbibliográfiai munkámmal viszonozhatom,igyekszem 26