Itt-Ott, 1972 (5. évfolyam, 1-10. szám)
1972-05-01 / 5. szám
1972 május 5. évfolyam, 5. szám Heltai Jenős sz:abadság Tudd megs szabad csak az, akit Szó nem butit, fény nem vakit, Se rang, se kincs nem veszteget meg, Az, aki nyiltan gyűlölhet, szerethet, A látszatot lenézi, meg nem óvja, Nincs letagadni, titkolni valója. Tudd megs szabad csak az, kinek Ajkát hazugság nem .fertőzi meg, Aki üres jelszókat nem visit, Nem áltat, nem igér, nem hamisit. Nem alkuszik meg, hü becsületéhez. Bátran kimondja, mit gondol, mit érez. Nem nézi azt, hogy tetszetős-e, Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse, Nem bámul görnyedon a kutyabőrre, S embernek nézi azt is, aki pőre. Tudd megs szabad csak az, aki Ha neve nincs is, mégis valaki, Vagy forró, vagy hüdeg, de sose langyos, Tüzet fölöslegesen nem harangoz, Van mindene, ha nincs is semmije, Mert nem szorul rá soha senkire. Nem áll szemére húzott vaskalappal, Mindég kevélyen szembenéz a nappal, Vállalja azt, amit jó társa vállal És győzi szivvel, győzi vállal, Helyét megállja mindég, mindenütt, Többször cirógat, mint ahányszor üt, De megmutatja olykor, hogy van ökle . . . Szabad akar maradni mindörökre. SZABADSÁG' Ezt a megszentelt nevet Könnyelműn, ingyen ajkadra ne vedd* Tudd meg: szabad csak az, aki Oly áhitattal mondja ki, Mint istenének szent nevét a jó nap. Szabad csak az, kit nem rettent a holnap, ínség, veszély, kin meg nem tántorit És lelki béklyó többé nem szőrit. Hiába őrzi porkoláb s lakat, Az sose rab, ki lélekben szabad. Az akkor is, ha koldus, nincstelen, Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen. Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják, Hol áldozat nincs, nincs szabadság. Ott van csupán, ahol szavát megértve Meghalni tudnak s élni mernek érte. 3
