Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1970-10-01 / 1-2. szám

Volkes selber aus geht. Es ist ganz klar, d?.ass damit der antitschechoslowakischen Propaganda ein wirk­sames Argument in die Hand gegeben ist . . . Der Hass dieser Autonomisten gegen die Tschechen ist so gross, dass sie die Slowakei lieber einem fremden Imperialis­mus ausliefern würden, als mit den Tschechen zusammen den gemeinsamen Staat aufzubauen . . . diese Agitation kann nur zur Unterjochung der Slowaken unter jenen Imperialismus führen, der heute der expansivste ist — also unter den deutschen. Es úgy is Ion. A robbantóerő mindenképpen a Hlinkapárt volt. Az 1939-es államrobbantás a németek és szlovákok közös bűne. Kar­­masinnak és MachlTisónak magyar politikus már nem statisztált! Es utána és előtte sem a magyarok voltak azok, akik Ezlovenszkón Masaryk-szobrokat döntöttek, és uj utcákat kereszteltek. A "Cesi von"-t és a "Zidia von"-t nem magyarok orditották és gyakorolták. Láttam részeg szlovákot a kocsmában, aki Masaryk képét akarta leütni a falról, és aki eléje ugrott, hogy ezt megakadályozza--ma­­gyar volt. Ha a Hlinka-párt nagyobb és országveszejtobb bűnét nem Írták az össz-szlovákság számlájára, akkor a jarossizmus sem lehet egyetem­­leges magyar bűn, A vádirat másképp tudja, és következetesen kitart állítása mellett, hogy a magyar kisebbség volt egyik oka a ŐSR felbomlásának. A kisebbség mindenütt és mindenkor politikai sakkfigura, kom­penzációs objektum. 1938-ban róla, de nélküle határoztak csak­úgy, mint ahogy most határoztak rólunk nélkülünk. ' Tegnap politi­kai sakkfigura voltunk, ma—bűnbakká vedlettünk. A bűnbak szere­­pe--gondoljunk a zsidókra--nyilvánvalót figyelemelterelés, „bün­­átruházás. Aki bűntudatra képtelen, az nem válthatja meg ön­magát, az bűnbakhoz kénytelen folyamodni, és vele korrigálni a történelmet. A mi legfőbb kisebbségi erényünk—a vox humana--a magyar bűntudat eredménye volt. A sovinizmus ingoványábó'l elér­tünk az emberi magatartás biztos talajára« a felelősségtudat mindenkire egyformán érvényes erkölcsi normájához. A kisebbséget nem bűnbakká kell avatni, hanem számadásra vonni. Felelősségre vonni azért, hogy a demokrácia kisebbségi éveiben szerzett általános emberi értékeivel más síkon, uj körülmények között, mint sáfárkodott. E'lherdálta-e, vagy megtartva, megő­rizve növelte-e őket? A barbarizmus korában a humanizmus erkölcsi tőkéje egyik pillanatról a másikra elfogyhat. Soha jobb alkalom könnyelmű elvetélésére, és soha nagyobb kötelesség makacs válla­lására. A hatalmi totalitás és az emberi magatartás egyenlőtlen küzdelméből kikerülő humánum lehet csak az a döntő tényező, mely a fasizmus lelkiségét megtöri. A hatalmi és faji barbarizmus korában csak a tegnapi—tizennégyes-tizennyolcas—hóhéridők Ady­­jeligéje lehet a döntő mérték« "Ember az embertelenségben." Embernek megmaradni az embertelenségben« Célt, nagyobbat, megtar­­tóbbat háborús idők mértékéül nem lehet kitűzni. Hogy akartál, bírtál és tudtál embernek megmaradni a fasizmus próbatétjén, a barbarizmus szuggesztiója és terrorja alatt! birót, itélőt más kérdés nem izgathat, nem foglalkoztathat. A fasizmus csehszlo­vákiai perében minden másnál jobban kötelez a masaryki formula! 22

Next

/
Thumbnails
Contents