Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)

1971-03-01 / 5-6. szám

könyvét? Avagy Somogyi Ede: Sumirok és magyarok c. könyvét? ^Vagy pl. Szelényi Imre 10 nyelven beszélő teológiai tanár füzetét, a Szumér-magyar rokonság-ot? Vagy, hogy rövidebb cikkek felől érdeklődjem: "Kinek fáj—miért fáj—a sumir magyar rokonság" c. cikket a Szittyakürt 1970 okt.-nov.-i száma 11. oldalán? Esetleg: "Százéves a szumir-magyar rokonitás" c. cikket A Nap Fiai 1969 márc.ápr.-i száma 89-90 oldalán? Avagy . . . de nem folytatom, mert^több oldal sem volna elég az ily tárgyú munkák és cikkek felsorolására.

Mert ha nem olvastál volna közülük egyet sem, akkor engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet, miszerint egy értelmes^ember, amihez nem ért, nem szól hozzá, ha pedig mégis hozzá akar szólni, akkor előzőleg tanulmányozza a kérdést. Mert ha tanulmányoztad a kérdést és mégis olyat Írsz, mint amit Írtál, akkor halálra csodálkozom magam a logikádon—vagy inkább fel kell tételeznem, hogy_álnevet használtál és azok közé tartozol (fajilag), akiknek érdekük, hogy ne legyen szumir-magyar rokonság. Szeretettel üdvözöl bátyád,

iglói Bihar András,

Suárez, 1971 II 6 A Nap Fiai kiadója Argentina

Kedves B.A.í Bizony, "értelmes ember, amihez nem ért, nem szól hozzá . . ." Pontosan ezt mondta ki Ede is, amikor azt irta, amit irt.

Ti már dogmát gyártottatok véleményeitekből, seretneknek, magyartalannak— zsidónak1--nyilvánittok mindenkit, aki kérdőre meri vonni, amit hirdettek? Hogy jöttök hozzá? Miféle testvériesség ez?

Nagy a gyanúnk, hogy Ede téved, amikor "szumirkórságról"^beszél. Amitoigy nevez, az egy másik, sokkal súlyosabb, krónikus kórságnak a melléktünete csupán. Mikor gyógyulunk már ki belőle? —óii

How odd of God to choose the Jews'.

(But not so odd as those who choose a Jewish God, yet spurn the Jews1.)

VAN-E KIT ÉS MIT LEVÁLTANI?

Kedves Fiatal Magyar Barátaim1.

Szeretettel köszönöm, hogy megküldtétek az ITT-OTT c. folyóiratot. Az "általános hozzászólások"-ig gondolatban, érzésben egy voltam veletek,^ de aztán kiábrándítóan hatott reám a nyilasok megszólaltatása. En személyesen ismertem őket, a Vezetőjüket is. Soha nem tartottam velük, sőt óva intettem tőlük régi barátaimat. Bizalmas körben többeknek közülök kedvenc szólása volt: "Inkább Németország legyünk, mint Zsidóország."

Mikor Hitler bevonult Bécsbe, a rádió közvetítésében a budai lakásomon hallottam a bécsiek kiáltozását: Bis zum Plattensee• Bis zum Plattensee 1 (A Balatonig1. A Balatonig1 ). Közvetlen utána a Horthy Miklós téren felszálltam a villamosra. A hátsó peronon beleütköztem Temesváry Lászlóba. Elmondtam mindent neki. Ő is a fenti szólással igyekezett vigasztalni.

Fiatal Magyar Barátaim, hiszem, hogy Ti, akik végre a legjobb utat választottátok, nem az ő reményüket, "van-e egyáltalán kit és mit leváltani nektek fiataloknak", valósítjátok meg. Sok szeretettel:

New Brunswick, N.J. Somody Pál

37