Itt-Ott, 1970. október - 1971. szeptember (4. évfolyam, 1-11. szám)
1971-03-01 / 5-6. szám
fasizmus barbarizmusával!" "Nyilatkozatában” pedig, ugyancsak az emigrációval kapcsolatban, "fasisztoid" csoportosulásokat és szervezeteket emleget. A hazáján kivül élő magyarság egyes sajtótermékeiben is előfordul ez a kitétel, Nyugaton, a kommunista és szociáldemokrata, vagy ezekkel valami ok miatt rokonszenvező Írásokban. Tapasztalatból tudom, hogy ha az ember megkérdezi az olvasókat, ill. magukat a kifejezés használóit is, mit értenek e szavakkal, az előbbiek közül igen sokan nem tudják, az utóbbiak pedig legtöbbször zavaros, egymástól eltérő válaszokat adnak. Különben, aki kételkedik ebben—próbálja meg'. Ez indított arra, hogy foglalkozzam e kérdéssel, A teljesen tájékozatlanok számára: a "fasiszta" és "fasizmus" az olasz fascio szóból származik és vesszőnyalábot, összetartozást jelent, ez viszont a latin fasces-ből ered. Utóbbi szintén vesszőnyaláb volt, melyet egy beléje tűzött bárddal a régi rómaiak a hatalom jelvényeként használtak és hivatalos alkalmakkor a konzulok előtt hordoztak, Mussolini nevezte fasizmusnak a maga nemzeti alapon felépített szocialista rendszerét; a fasiszták pedig e rendszer hívei voltak. Kb. másfél évtizeden át fasizmus, vagy fasiszta alatt kizárólag az olasz nemzetiszocializmust értették. Minden valószínűség szerint szovjet ideológusok és propagandaszakemberek csináltak (nyilván az egyszerűség kedvéért) gyűjtőfogalmat a két megjelölésből, melyet a két világháború között támadt valamennyi nemzetiszocialista és marxistaellenes mozgalomra vonatkoztattak, valamint azok tagjaira, tekintet nélkül, hogy uralmon levő rendszerek vagy, mint a legtöbb európai országban, csak mozgalmak voltak. Szovjet eredetére az mutat ennek, hogy majdnem egy időben kezdték használni a legális, vagy illegális de szovjet irányitás alatt álló kommunista szervezetek lapjaikban és röpirataikban. Egy 1965-ben, Jugoszláviában megjelent magyar tankönyv egyik fejezetében, mely a legújabb kor történetét ismerteti, a fasizmus "fogalmával és jelentkezésének okai"-val foglalkozik. Elég terjedelmesen tárgyalja a kérdést. Ebből csak a lényeget veszem ki. Amit idézőjelek közé tettem, szószerint úgy van a szövegben, de keretekben beszúrtam magyarázatomat azok számára, akik nem ismernék, hogy a kommunista világszemlélet egyes megjelöléseket hogyan értelmez. Az aláhúzás is tőlem származik. "A fasizmus alatt a reakciós burzsoázia diktatúrájának legdurvább megnyilvánulási formáját értjük. Mint politikai rendszer először Olaszországban jelentkezett, majd Németországban, Magyarországon és más országokban is kifejlődött." Ismerteti a szó eredetét és azt, hogy az Olaszországban kialakult rendszert nevezték igy, miga"többi országokban más, más név alatt jelentkezett a fasizmus, de lényegében mindenhol ugyanazon, vagy hasonló célokat szolgált és hasonló tulajdonságokkal rendelkezett." Keletkezése: az első világháború utáni gazdasági krízisek válságos helyzetbe hozták a "tőkés világot," amit "a munkástömegek /kommunista/ forradalmi mozgalmai kisértek. A kapitalizmus alapjaiban rendült meg. Néhány ország burzsoáziája, azzal a céllal, hogy megőrizze hatalmát és a tőkés társadalmi rendszert, hogy megoldja a gazdasági válságot és elfojtsa a forradalmi /kommunista/ mozgalmakat, valamint, hogy uj gyarmatokat, nyersanyagforrásokat és piacokat szerezzen, magáévá tette a fasizmus eszméjét és bevezette a nyilt, legdurvább diktatúrát, külpolitikai téren pedig kifejezésre juttatta agressziv, más népek leigázására irányuló szándékát." 34
