Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-09-01 / 10. szám
együttes támadása sem fogja tudni elvenni tőlünk azt, amit Te a poklok kapuitól féltesz. Szeretettel köszönt Lajos ‘bátyád. A VÉLEMÉNYKUTATÁSRÓL Kedves levelesőtársakí Múltkori hozzászólásomat szeretném kibővíteni és tisztázni. Kezdem egy párhuzammal. Nyisztor Zoltán a Hídfő jun. 25.-i számában "Magyar öntudat" c. a következőket Írja» A bennszülött mindig kiváncsi az országban letelepedett idegenre s közvetlenül tőle, mint első forrásból akarja megtudni, hogy hol s merre van hazája, milyen az ország és a nép, amelyből kiszakadt? En is keresztül estem ezeken a kérdéseken s hivatásom miatt talán többször, mint mások. Néha jól feleltem, néha rosszul, mig végre kialakult bennem egy magyar káté, amit szeretnék a hontalan magyarok közt közkinccsé tenni. Ezekután felsorolja, miként felel a kérdezőknek. Pl. eredetünk» nincs kizárva, hogy a szumérokig vezethető vissza. Nyelvünk» különleges, egyedülálló, érdekes és--a maga módján szép. Szintén vannak érdekes hasonlatosságok a magyar és a szumér nyelv között. Kultúránk» "Mi, magyarok, bőven adtunk emberekben és intézményekben egyaránt..." a világ kultúrájához. Nyisztor ezeket a gondolatokat összefoglalja azon szó alatt, hogy "káté". En e szó alatt pedig azt értem, hogy ez egy a saját gondolkozásmódjából és tapasztalataiból kifejlődött szemlélet, mely a lehető legbővebben próbál megfelelni a felvetődő kérdésekre. Valószínűleg ez csak egy része a teljes káténak, miszerint Nyisztor éls ez a kifelé, a nagyközönségnek szóló oldala. De ahogy leirja, hogyan fejlődött ki ez a "káté" és mit foglal magában, épp igy meglehetne Írni, hogy a befelénéző, életmódot-adó szemléletünk hogyan keletkezett. Ezt javasoltam múltkori levelemben és ehhez ajánlottam a véleménykutatásnak egy módosított formáját. Mit is értek egy szubjektív, életmódot-irányitó szemlélet alatt? Gyermekkorunktól fogva kiváncsiak vagyunk, ezer miérttel és hogyannal zaklatjuk szüleinket. Kíváncsiságunk nem szűnik meg felnőttünkkel, csak a kérdéseink változnak. Nem azt kérdezzük már, hogy miért gurul a kocsi, hanem hogy hogyan éljünk embertásrainkkal, ^ milyen célokért, vagy hogy egyáltalán célokért éljünk-e? E kérdéseket, válaszokat, tapasztalatokat összeállítjuk mint mozaikot magunknak, hogy értelmes egészet alkosson. Ezt nevezem szubjektív "káténak," egy egyéni filozófia ez, melyben megmagyarázzuk magunknak, miért és hogyan kell élnünk. Minden ember meghatározza magának miért éli életét úgy, ahogyan éli. Van, aki felületes, van, aki mélyebben kutatja a miérteket, mikénteket. De szinte ösztönként megvan mindenkiben a szükségérzete annak, hogy értelmesen meg tudja okolni életmódját, legalább önmagának. Mi köze ennek a magyarsághoz és miért érdemes ill. szükséges ezeket tudnunk? Az a mozaik, mely filozófiánkat alkotja, magábanfoglalja a származást, a családot, ha nem is a nemzetiséget. Tehát minden magyar származású embernek valamiképpen el keli számolnia magyarságával. __ Akár kihagyja, akár beleveszi magyarságát életfilozófia-egységébe, valamilyen formában számításba veszi. Van, akinél domináló tényező a magyarság, van, aki tudatosan kerüli, 25
