Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-09-01 / 10. szám

A Hold sivatagján, a XX. század alkonyán-­­százmillió éves meteorokat, rejtélyes, önvalló óstitkokat, csodát talált, az első ember! ... és a Holdról átszólt a Földre, Ikarusz hangját ezerszer tulharsogta: Fel, fel a Végtelenbe! Fénybe! Napba!--Istent győznek vágyaim-­­ha nem égnek el szárnyaim. Seres Péter Hollywood, 1969 Éltető J. Lajos: GONDOLATOK A MAGYAR VALLÁSRÓL 1 Sokat irtunk már (és többen) e lap oldalain magyar hitről, ma­gyar vallásról. Vannak, akik e kérdést velünk együtt komolyan veszikj mások felháborodnak még a puszta^gondolaton is, vagy-­­enyhébb esetben--egy mosollyal, kézlegyintéssel elintézik a dol­got. Tény azonban: az ITT-OTT lett a magyar vallás kérdésének egyetlen vitafóruma, az egész világon. Nincs még egy lap, még egy csoport, mely e témakörrel nyiltan merne foglalkozni—érthető okokból. A magyarság többsége, a Kárpátmedencében, nincs abban a hely­zetben, hogy vallásügyi ujitásokat szorgalmazzon. De nincs is kitéve azoknak a tényezőknek, melyek e gondolatot szükségszerűen megszülték bennünk. A magyar vallás kérdése egyelőre szétszórt­sági kérdés marad. A szétszórt magyarság pedig (s itt pillanat­nyilag csak azokat vehetjük számításba, akik még többé-kevésbé tudnak^ magyarul és magyarnak is vallják magukat) nagyjában két ellentétes tábort képez mindenféle vallási kérdéssel kapcsolat­ban: _ az egyik, többnyire kiöregedőben, ragaszkodik hagyományos vallásfelfogásához, egyházi szervezetéhez, amigamásik—a kétség­telen többség—vagy közömbös e téren, gondolván, hogy minden val­lási probléma idejét múlta, vagypedig, nevelése avagy a fennálló egyházszervezetekkel kapcsolatos rossz tapasztalatai folytán, egyenesen vallásellenes. S ha ezeket a tényeket figyelembe vesz­­szük, nemigen csodálkozhatunk azon, hogy momentán egyedül állunk e vonatkozásban, hogy mindeddig nem találtunk erősebb visszhangra. Persze ennek megvan a maga előnye: csöndesebben gondolkozha­tunk tovább. Mert gondolkozunk. Nem álmodozunk. Súlyosan téved­ne az, ki azt hinné, mindez csak szórakozás. Komoly meggyőződé­sünk, hogy számunkra a magyar sorskérdések legfontosabbika pont a magyar vallásnak kérdése. Ennyi irka-firka után azonban joggal kérdezhetik tőlünk, hogy tulajdonképpen mit is akarunk? Erre csak ennyit: egyelőre nem mást, mint a kérdésnek ébrentartását, az iránta való érdeklődésnek a fokozását. Eláruljuk: mi is éppoly kiváncsiak vagyunk, mi sül ki az egészből, mint a türelmetlen--avagy mosolygó--kérdező. 2 Hogyan is merült fel a magyar vallás kérdése? Nehéz és hosszadalmas volna összegezni mindazt, amit e témával kapcsolatban már össze hánytunk-vetettünk, úgy Írásban, mint élő 11

Next

/
Thumbnails
Contents