Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1969-11-01 / 1. szám
Minden hatalmat a diáktanácsoknak; Le az osztálytársadalommal! A hatalom, mindig bűnös! . . Dubcek emlékét nem féljtjük el! Az engedetlenség demokratikus kötelezettség! Követeljük az egyetemek demokratizálását! Le a restaurációval5 korruptióvali' Erősítsétek a bázis-csoportokat! Törjétek meg a hatalom arrogánciáját! Le Gémesi Gyulával, Nagy Alajossal, Légrády Lászlóval és Tollas Tiborral! (Használj leveledben egy-egy jelszót!!!) NYILATKOZAT Mi, szocialista gondolkozásu magyarok munkaközössége, akik magunkat a hazánkon kivül élő szocialista oppoziciónak tekintjük, bjelovári konferenciánk keretében elhatároztuk, hogy a politikai helyzet szigorú elemzése után és ennek tudatában a következő emlékiratot óhajtjuk nyilvánosságra bocsájtanis A sokrétű ipari társadalom problémái csakis a tudományos szocializmus alapján határozhatók és oldhatók meg, ^Ez az ui, amely egyedül biztosítja az ember optimális boldogulását, szellemi és anyagi fejlődését. A szocializmus ugyanis magában foglalja a demokráciát. Csupán demokrácia vagy csüpán szocializmus eltorzulásokhoz vezet, ha a fejlődésben a kettő nem párhuzamosan valósul meg. Ez a felismerésünk kényszerit nézeteinknek hazánkon kivül való képviselésére. Kern látunk azonban lehetőséget arra, hogy a külföldön élő magyarság másik két nagy csoportjával együttműködjünk. Itt egyrészt azokra a külföldre kényszeritett honfitársainkra gondolunk, akik apolitikus magatartásuk.miatt beolvadásukkal az itteni társadalmi formák mechanizmusába materialista érdekű kivándorlókká degradálták magukat. Másrészt gondolunk azokra a fasisztoid csoportosulásokra és az ezeket manipuláló elemekre-, akik kihasználva a fentemlitett rétegek politikai érdektelenségét és kihasználva az 1956-ból eredő konjunktúrát, a szervezeti életben a külföldi magyarokról egy olyan képet nyújtanak, amely Magyarország problémáinak megoldását a történelem szemétdombjáról felélesztett berendezésben látja. Ezért ezeknek az elemeknek semmi közük sincs 1956 problémáihoz avagy a mai magyar viszonyok megítéléséhez. Az általuk képviselt nézetek annyira időtlenek, (sic!) hogy a történelemben már réges-rég leszerepeltek. Az emigrációs kommunikációs eszközök tekintetében ,itt gondolunk különböző emigráns újságokra, meg kell állapitanunk, hogy ezek olvasóikat, a közvéleményt próbálják manipulálni és az előbb emlitett fasisztoid szervezetek támogatói és résztvevői. Ezeknek sikerült az 1956 konjunktúrájából adódó anyagi juttatásokat saját zavaros politikai elképzeléseik propagálására átfunkcionálni. 17
