Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)
1970-04-01 / 5. szám
rendszer a külföldi magyarsággal, melynek "nagy többségeddé még azok is, akik politikailag gyanakozva néznek, legnagyobbrészt szeretettel és érzelmesen gondolnak az elhagyott országra." Ezt a megá'llapitást Berényi György vitavezető tette. A kerekasztal konferencia résztvevői Bognár mellett a következők voltak: Berend T. Iván, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető tanára, Lőrincze Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtanibizottságának elnöke és Váczi Mihály költő, képviselő, az Uj. Világ^ c. folyóirat szerkesztője. Egy ideig elméláztak azon, hog y valóban szivet cseré'ljen-e az, aki hazát cserél, de végü'lis megállapodtak abban, hogy nem okvetlenül kell szivet cserélni, sőt, az a jobb, ha nem cserélnek szivet, megmaradnak magyarnak. Aztán azt tisztázták, hogy vájjon az érze'lmesség, a honvágy egyen'lő-e a ha-_ zafisággal, vagy sem. Bognár József szerint a hazafiságon "valami sokkal aktívabbat, tevékenységet, helytállást, munkát" kell érteni, nem csupán érzelmeket. Akár szeretettel gondol valaki Magyarországra, akár gyűlölettel, mindig "e körül a centrum körül mozog a gondolatviláguk." Ahhoz, hogy gyűlöletből vagy a szeretetből "aktiv ^hazafiság legyen, a régi hazával aktiv kapcsolatok legyenek'J az érzelgősségen kivül "munkálkodás és tevékenység" is szükséges. Érdemes lejegyezni a vélekedésüket: ^BEREND: Az a körülmény, hogy valaki p'1. Svédországban él és Svédországban magyar költő lesz belőle. Thinsz Gézára gondolok. Részben magyarul ir verset, részben a hazai költészet javát fordítja, ez már olyan magatartás, ami messzemenően... BOGNÁR:...össze is köti a régi és uj hazát... BEREND:...Össze is köti a régivel. Vagy a hollandiai Mikes Kelemen Kör, amiben tömörülnek a magyar kultúra ápolásának a közös céljára. BERENYI: Egyébként személyesen tapasztalta? BEREND: Igen, módom^volt részt venni egy ilyen tanulmányi hetükön, ahol mondjuk Kibédi Varga Áron, ugyancsak magyar költő—ugyanakkor amikor a hollandiai egyetem professzora is. Hát ezek valóban aktiv na gatartások. BOGNÁR: Rónai Pál, aki portugálra fordította Braziliában szinte az összes magyar lírikusokat. BEREND: ^Aztán énnél: nagyon sok lépcsőfoka, vagy árnyalata 'lehetséges. Talán a^legalsóbb szint egy bizonyos érdeklődés a magyarországi dolgok iránt. Arit ebben a helyzetben, azt hiszem, aktiv magatartásként értelmezhetünk. A felkészült, tehetséges, jóindulatú Lőrincze Lajos is naivan nyilt^kapukat döngetett, amikor azt javasolta, hogy a külföldi magyarság számára"mesterségeen _ke". 1 megteremteni azt a környezetet, amelyben ápolhatja nyel"'", io'l e •: a második és harmadik nemzedék, vagyis: a családban magyarul beszélni, néha összehívni a rokonságot , az ismerősöket, kuituréletet élni, klubokat, társas köröket a'lakitani, iskolákat szervezni, hogy a gyerek magyarul halljon, magyarul beszéljen." Váczi Mihály pedig, aki bevallotta, hogy aligha birná ki az emigráns sorsot ("kevesebb lennék, összeroppannék") bejelentette, hogy a Parlament kulturális bizottsága javaslatára 22
