Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-04-01 / 5. szám

negyed megtartásáért tizkörmükkel, vállvetve küzdjenek. A pánik­ra ne adjanak lehetőséget. (Elvégre sem a megfutás, sem a faji gyűlölet nem magyar jellegzetesség—mindkettőt az angolszász be­folyás eredményezte.) Hasonlóképpen, a népi szolidaritást gazdasági és kulturális intézmények alapításával és megerősítésével kell fokoznunk. ^Ma­gyar bankok, hitelegyesületek és iskolák alapításával, megerősí­tésével és fejlesztésével. Egyszóval egy igazi közösségi élet kialakításával. Viszont arra kell ügyelnünk, hogy az amerikai életben ne egy elszigetelt népcsoporttá legyünk, mint pl. az indiánok. Mert^az ilyen izoláltság az angolszászok kezére játszana. Azaz, külsők­ben be kell illeszkednünk, de lelkünket nem szabad áruba bocsás­suk az angolszász "markelen." Ilyen kettős életmóddal elkerül­hetjük az indiánok sorsát--amely egyenlő az élőhalállal. A népünk szo'lidarizmusát társadalmunk belső rendezésével is kell fokoznunk. A népünket szétforgácsoló vallási ellentéteket és osztálykülönbségeket szisztematikusan és irgalmatlanul el kell tüntetnünk. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy to­vábbra is eltűrjük az időtmult és nevetséges válaszfalak fennál­lását, melyek csak gyengitik népünket. (Pl. C'levelandban tudok olyan "magyar" szülőkről, akik ellenzik fiuk elhatározását, hogy olyan magyar lányt vegyen feleségül, aki "származásában egyszerű" —annak ellenére, hogy a lány kedves, csinos és egyetemet vég­zett. Vagy, második példának felemlítem azokat a newyorki szü­lőket, akik lányukat azért nem adták feleségül egy magyar ifjú­hoz, mert az történetesen református és nem katolikus felekezetű volt.) A magunk belső megerősítésén kivül, külső környezetünk lehető­ségeit is meg kel'1 próbálnunk növelni. Az amerikai közvéleményt (vagy annak legalább egy jelentős részét) a kulturális pluraliz­musnak meg kell nyernünk. Ha lehet "politikai pluralizmus" a feketék, a katolikus és protestáns fehérek úgymint a zsidók szá­mára, miért ne lehetne "ku'lturpluralizmus" a magyarok, az indiá­nok, az olaszok, görögök s a többi nem-waspc népcsoportok számá­ra? Igaz, az előbbit a hatalom biztosítja, de az utóbbiért nyu­godtan szánhatunk sikra, erkölcsi érvekkel. Az ilyenfajta érve­lésnek pedig jó esélye van arra,_ hogy kedvező visszhangra talál­jon az amerikai népek között. És ha pedig megnyerjük a küzdel­met a kulturális pluralizmusért itt, akkor annál sikeresebben tu­dunk küzdeni népünk kulturális jogaiért világszerte, méghozzá nem legutoljára Erdélyben is. Ludányi András VER ES KÖNNY Vér és könny Kinvergődés—élet-halá'l átok sújt—sors utunk vezeklés vér és könny 10

Next

/
Thumbnails
Contents