Itt-ott, 1969. november - 1970. szeptember (3. évfolyam, 1-10. szám)

1970-03-01 / 4. szám

pen az én szolgálatomat, amikor annyi más alkalmasabb embert is találhatsz? —Azért kérem tőled ezt, mivel tudom, hogy nem vársz tőlem semmit. • f , __--Ezen az alapon tökéletesen megértjük-egymást és biz­tosítva van a jó együttműködés. —Azt szeretném még tudni, miből éltek ti?--Őszintén bevallóm, pénzünk mindig kevés, holott sok a kiadás és .főleg'a titkárokat kell pontosan' fizetni, de azt hiss-zük, a tőke is munkából lesz és ha jól dolgozunk, valahon­nan mindig csurran-csöppen, amennyi éppen szükséges.--Ezt sejtettem s azért most nagyobb összeget akarok juttatni nektek, hogy a mozgalom gyorsabban menjen és az anyagi gond ne gyötörjön benneteket.--Más oldalról is kaptunk hasonló ajánlatot, de nem fo­gadtuk el, mert a függetlenségről nem szabad lemondanunk.--Úgy látom, gyanakszol és nem nagyon örülsz a segítség­nek, amit fölajánlok. ■--Ez igy is van s azért bocsásd meg, hogy ennyire ta­pintatlan és bátor vagyok nyíltan kérdezni, honnan ered a nagy összeg (talán 300,000 pengő is volt), amivel támogatni akarod a mozgalmat:?­--Először is biztositlak, hogy ebben nincs egyetlen pengő sem, amely a nagytőke ajándéka volna. Ez a választási a­­lap, amellyel a kormányelnök szabadon rendelkezik és nem akartam kortesekre elkölteni. Azt vallom ugyanis: ha- a nemzet nem fo­gadja el dobverés és itatás nélkül, amit hirdetek, nem kívánok hivatalban maradni. Az ország többsége bizalmat szavazott nekem és a pénz megmaradt, amit már eleve nektek szántam.--Elismerem, Kegyelmes Uram, hogy ez valóban tiszta pénz, tehát nyugodtan elfogadom és hálásan köszönöm. Jóllehet minden jegyzetem elveszett, naplómat szökésem előtt elégettem, mégis elég pontosan írtam le e szöveget, mivel azóta sokszor elmondtam már és az ilyen tárgyalást nem lehet el­feledni. Abból a segítségből tudott a KAL0T gyorsan számos nép­főiskolát venni vagy építeni és az EMSZÓ-nak is szépen jutott belőle. ^Teleki később is hathatósan támogatta-a mozgalmat-főleg Korvig Béla utján, aki lelkes hívünk volt a kormányban. Később egészen váratlanul derült ki, hogy még Keresztes-Fischer belügy­miniszter is a pártunkon volt, bár ezt nyíltan sohasem mutatta. Teleki jó gazda volt és iszonyatos gondjai közepette is talált időt, hogy meghallgasson egy hosszú vizsgát, amelyet a paraszt­it jak téli tanfolyama végén tartottak Erden. Öröme szinte ha­tártalan volt, amikor látta, milyen tehetséges az ő fajtája, mert az a vizsga nagy újság és. meglepetés volt egyetemi tanároknak is. A végén nem győzte az ifjakat meg a vezetőket dicsérni, hiszen a tételekben tükröződött az ország jövendő képe, amelyet a ki­művelt emberfő kormányoz a falukon és a.tanyákon. Más esetből is kitűnik, mennyire szívügye volt Teleki­nek az ifjúság jövője. A fölvidéki főiskolás diákok szép ösz­töndíjat kaptak,^miután 1938-ban az északi területet az országhoz csatolták. Két év múlva a nyár végén megjelent a rendelet, amely a kedvezményt visszavonta. Pfeiffer Miklós prelátus, a fölvidéki 2?

Next

/
Thumbnails
Contents