Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1968-12-24 / 2. szám

az ember a magateremtette isteneit könnyen detronizálja, ha alkalmasabb van helyettük kilátásban.. így történt, hogy mig minket azember felrevonultságunlc miatt egyszerűen a (goró'gromai mitologiábaKSZoritott* az(U.N. klasszikus műveltség iskolai anyagául, addig helyettünk a különböző népek száz meg száz istent teremtettek és detronizálták. Egyik nép semmibeveszi, sehonnai bitangnak tartja a mási-k nép istenét, sót ma már egyes népek magát az emberi elmét emelik isteni trónra, tagadván annál ma-gasabbrendű szellem létezését."

"Milyenmástvolt" folytatta hephaisztosz-"amig éreztet az ember a létezésünket és hitt bennünk: - Volt majdnem eler— hetö eszménykép«-edényben, formában, szépségben, erőben, tudományban és műveltségben. .Es az ember boldog volt. .ha heterogén istenek, az istentelenség és az Őnistenites világában az ember boldogtalan..."

Zeusz türelmetlenül közbeszól: "A Sputnikrol beszelj, oh Kephaisztosz?"

"A Sputnik szintén az emberi istenkédes terméke, oh Zeusz"-folytatta Hephaisztosz.-Látom, téged izgat ez a kérdés versenytársat látsz az emberben, de ettől nem kell félned.

A7 ember csali a mi törvényeinkkel játszik, azokat kiértékeli es alkalmazza, hol jor*, hol rosszra, de csak a dolgokba istenileg eleve beleoltott elvek keretein belül. A teremtés tudománya es a teremtett dolgok elettorvenye a miénk. Nézd, Zeusz, oh föisten, a viz egy bizonyos hó‘foknál megfagy. Ki allapitóttá meg ezt a hofokot? Fahrenheit-e,^Celziusz-e avagy Reamur? Egyik sem..Ezek csali lemertek azt különféle módszerekkel. Változtatni azonban ezen a törvényén csali az tud, aki azt megalkotta s az egész univerzumra érvényes!tette, te magad, óh 7eusz. Tehát az emberi tudomány.csak a te törvényeid alkalmazása emberi használatra, jóra vagy rosszra, a mindenkor érvényben lévő' erkölcsök szerint. Ugyanez áll a gravi táciora nézve is,amelynek alapjan az a Sputnik a fejed foló'tt röpköd. Newton egy nagyon gyenge fizikumú kisfiú volt, aki nagy érdeklődést tanusitott irántunk, de a matematikában nagyon gyenge volt. Athene megsajnálta, tüdősembert^faragott belőle, aki aztán felfedezte gravitáció tŐrvenyéta világmindenségben. Valtoztat-e valamit ez a felfedezés a te törvényed ?• Félsz-e hát attól a kis ércgolyotol. amely a te törvényeidet követve sétál a fejed felett mindaddig, amig agravitacios törvényedet érvényben tartod. Ez a te törvényed és nem Newtoné. Az istene es nem az emberé, azt ne felejts el és se'tálj csak te nyugodtan a kertedben; az Olimpusz sérthetetlen s te halhatatlan vagy, Zeusz, Az ember önmagát szétzúzhatja az ilyen tudományos golyóbisokkal, de az univerzumot s annak törvényéit meg nem rendi ti és meg nem változtatja senki emberfia. Ezt meglátja.majd az ember, ha ércparipáján eljut egy másik planétára. Mert eljuthat."

25