Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1968-12-24 / 2. szám
• / Most én itt kezdetlegessen szeretnem vázolni, hogy a magyar^ ifjúság milyen ideálok után kutat, hogy nemi életét egyéniségének fejlődése es nemesbítése szolgálatába álithassa. Első sorban elvetendő az a torz katolikus-keresztény felfogé hogy a lélek nemes, a test pedig nem. A magyar egyéniség ez ellen a természetellenes felfogás ellen, Sz. István ideje óta feszeng, háborog, és most pedig végre fellázadt. A magyar egyéniség még az idegen római gúzsban sem élt ilyen kettős^ módon. A magyarban a lélek és a test mindig is egy volt, és egy lesz. így a 'test követelményei ugyanolyan jogossak mint a léleke - mivel egyet szolgálnak, teljes magyar_egyént. Sőt - amig a test követelményei nincsenek kielégitve, addig a lélek "nem kaphat szárnyra." Az is igaz viszont, hogy ccak a test tömjénezése elnyomja a lelket, elpuhitja az egyént, és csak fél embert eredményez....vagyis tömeg-embert. Ez szintén nem felel meg a magyar egyéniségnek. Az igazi magyar egyén mindig teljességet, harmóniát keres, a lélek és a test elválaszthatatlan összeforrottságát, melyben testi és lelki követelmények szintén elválaszthatatlanná válnak. Ha a magyar lelkületet /egyéniséget/ igy vizsgáljuk, akkor az erkölcsös nemi élet- is önmagát definiálja. Az a nemi erköl-^ esős ami az egész egyén fejlődését szolgálja. Ami a magyarból nem tömeg-embert kovácsol, hanem ami teljes-embert, igazi egyéniséget csiszol belőle. De hogy ne ,vesszek el az általánosságokban.- kitérek konkrét példákra, hogy a magyarság nemi erkölcseit mi kell irányitsa. Kezdetben kellet volna megmagyarázzam, hogy az "erkölcs" fogalma alatt én mit értek. Mivel jobb később mint soha, erre most itt szentelek pár szót. Erkölcs alatt én azokat az irányadó elveket és ideálokat értem, amelyek égy társadalomban megszabjak, hogy mi a jó és nemes vislkedés, és mi a rossz és téves viselkedés. Ezek az irány-adó elvek viszont nem egyformák minden-társadalomban. Egy tömeg-embert produkáló materialista társadalom /például az U.S.a./ a testre helyezi a hangsúlyt. Az ilyenféle társadalomban a testet tömjénező Hollywood-Playboy-Ginsberg "ideálok" és ’irány-elvek" adnak viselkedési útmutatást. Egy középkori katolikus, vagy más new englandi puritán közösség viszont, az emberek ’lelkét" akarta megmenteni csupán - igy aszkéta béklyókkal próbálta sakkban tartani az emberek természetes nemi követelményeit. A magyar hit közösség se testeket se lelkeket, hanem teljes egyéneket akar "megmenteni". így a céltudatos magyar fiatalság nem természetellenes ideálokat "imád" /például szüzesség, vagy "playmate of the month"/ hanem keresi a kiegyensúlyozott nemi életet ami tovább viszi az egyéni fejlődést és nemesedési Ezt ne a szüzességgel járó "frustration," se a féktelen nemi kultusz nem tudja megadni. ^ • ' 13
