Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-09-19 / 6-7. szám
HITVIL Á G U N K Erdélyben megajándékozott valaki egy ritka kis füzettels Nt. Földes Károly irta és adta ki a saját költségén, régen, az első román világban, Aiud-Nagyeneyeden, Keresztes Nagy Imre könyvnyomdájában. Tiltott füzetecske— úgy csempésztem ki a mellényzsebemben. Szerzője (később esperes volt Biharban) börtönben végezte életét a "felszabadulás" után— talán épen ezért a röpiratért. Jellemző, mennyivel szabadabb volt a régi román rendszer: akkor még ki lehetett ilyes mit adni. Pia már birtokolni sem szabad. A szöveget itt teljes egészében közlöm. 01vassuk_figyelmesen: sok tanulságot vonhatunk le belőle, olyan igazságokat, amelyek itt és most még mindig aktuálisak. (Megjegyzés: A Mezőség Erdélynek a Székelyföld és Kolozs között elterülő része. Est a részt majdnem teljesen kipusztitotta a török a 17**ik század végén| földesuraink azután román jobbágyakkal telepitették be, igy éket vervén a székelység és a magyarság közé. Itt vesztettük el Erdélyt-- mert Trianon ennek a mezőségi, demográfiai csatának csak a logikus következménye volt.) —éji S z ó r v á n y gn. i_ s s z i ó (Jajszó a jnsztuló szórványokból) Pusztulunk. Panaszkodunk a világ nyomorúságáról, az életlehetőségek megromlásáról. Sok a nyomorúság, sok a szenvedés, de a jó Isten ad drága alkalmakat, hogy enyhítsük fájdalmunkat. Ad munkatársakat, hogy könnyebb legyen terhűnk. Ad^megtartó erőt egyházunkban, Isten Igéjében ad örök reménységet, hogy el ne vesszünk. Vannak testvéreink, akiknek megvannak e világszeriliti nyomorúságaik, de nincsen vigasztalójuk. Úgy élnek a nyomorúság tengerében, hogy minden pillanatban keresztülcsap felettük a hideg., ellenséges hullámhegy. Elszórva laknak idegen vallásu, idegen nyelvű, idegen gondolkozásu, sokszor ellenséges érzületű népek között. Mines vigasztalójuk, nincs bátorítójuk, nincs tanácsadójuk. Nincs templomuk, temetőjük. Nincs aki anyanyelvükön hirdetné nekik Isten akaratát, Isten vigasztalását. Nincs lelkipásztoruk. Testvérem* Te, aki mindennap elmehetsz a templombal Te, aki hallhatod anyanyelveden Isten igéjét,-- dobbanjon meg szived és lelkiismereted azokért, akik szórványokon laknakj a mi árva, elhagyott, örvényben vergődő testvéreinkért. Ilit tettek eddig a szórványokért? Felosztották őket az anyaegyházközségek között. Ez a felosztás a legtöbb helyen nem vette figyelembe a földrajzi helyzetet, csak 2k
