Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-09-19 / 6-7. szám
! Ideológusok vagy Magyarok A napokban kezembe jutott egy levél amiben eg^r Ausztriában székelő “Szocialista Magyar Diákszövetség“ képviselője azt álltja, hogy “A társadalom problémái csakis a tudományos szocializmus alapjan határozhatók es oldhatok meg. Ez az ut, amely egyedül biztosítja az ember optimális boldogulását, szellemi és anyagi fejlődését." Egy Németországban megjelenő magyar lapban pedig olvasom, hogy mindent el kell kövessünk /azaz, a külföldi magyarság/,^hogy ne sikerüljön a kommunista magyar kormánynak a szt, istváni évre szóló turista hajszája, "mert ez egy kommunista államot erösitene." Az Egesült Államokban megjelenő Református biztosítók lap,Ja helyeslőén idézi Prohászka Ottokárt, hogy a magyarságunk és a szent kereszténységünk az egy, így a magyarság "missziója.,, hogy bástyája.../legyen továbbra is/ a kereszténységnek." Ezek a kijelentések gondolkodóba ejtettek* Ilyesztő, hogy három magyar nyelvű forrás ilyen ellentétes módon fogalmazó, meg, hogy mi irányítsa a külföldön szétszórt magyarság^életét és cselekedetét, Az egyik a szocializmusban talál irányítást, a másik az anti-kommunizérusban, a harmadik pedig a kereszténységben. Hol vannak akkor a magyarok ? Mért nem tudjuk mi a világot magyar szemszögből kiértékelni ? Mért kell idegen istenek előtt térdet hajtanig letlégyen az kommunista, kapitalista, vagy^ keresztény ? Mért vagyunk ideológiai -divatoknak a követői és rabszolgái ? Ezekre a kérdéseimre úgyse tudnék így inkább csak kijelentem, hogy bontakoznunk kell az rabságából, mcrt^csak akkor lehetünk igazán magyarok, és nem divatos célokat és Iliteket szolgálnak. én itt kielégítő választ adni, ideológusok akik örök, Ezt a kijelentősemet szeretném itt jobbam megvitatni. Azzal kezdem, hogy az "ideológia" és a "magyarság" fogalmait röviden megvizsgálom. Ha ideológiáról beszélünk, akkor általában egy kiagyalt világszemléletet értünk^alatta* Minden ideológia egy rövidített magyarázatot ad a világról, az emberiség szerepéről, és a társadalmi kapcsolatokról. De ez a magyarázat mindig egy korhoz és^sokszor egy helyhez van kötve. Például, a marxizmust a#múlt század nyugateurópai iparosoddal fejlődés szülte. Hasonlóan. az anti-kommunismust a huszadik szazad kommunista veszélye szüléé, A kereszténységet pedig a Római Birodalom erkölcsi 7 UJHAJTASI
