Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-07-04 / 5. szám
No látod - mondta igy megy ez nálunk. A harmadik generáció megfesziti magát, nekimegy a Törvénynek, Vallásnak, s dolgozik, mint a "barom, hogy végre a negyedik generációból legyen valami. Miska hallgatta.- Kemény sor - mondta bár az enyém is az.- Tudom.- Várj csak! - villant Miska szeme. - És ha téged most, tegyük' fel, valaminő művészi tehetség fogna el, kiálhatnál s mondogatnád: én művész leszek? Engel szinte hátrahőkölt.- Hová gondolsz? - szisszent fel. - Bizonytalan jövő! Nem, nem? Előbb meg ke 1-1 építenünk biztosra és helyéből kimozdithatatlanra a negyedik generációt. Miska nem engedett.- De ha mégis? A másiknak hirtelen elfutotta szemét a könny.- Nos - mondta halkan Engel -, hét éve tudom, hogy van zenei tehetségem, s úgy vonz a hegedű, hogy biztosan nagyon jó hegedűművész válhatnék belőlem, ha képezhetném magamat, de azt majd csak az én fiam, a Pali (mert az lesz a neve) mondhatja nekem: apám, tele vagyok zenével, hegedűművész szeretnék lenniS Es majd csak én mondhatom neki, a főorvos vagy klinikai adjunktus, vagy, ha Isten segit, a sebész - professzor, hogy: "Jól van, fiam, vágj neki, ha ez benned legyőzhetetlen tiszta vágy! Ha Isten ilyen szépséges csodát oltott beléd! Menj, én mögötted vagyok, mig csak a magad lábára_nem tudsz állni."- És te?- Én addig minden tehetségemet, a zenei tehetséget is, mert lehet ezt, beleadom az orvosi tudományomba, megyek előre, és nagyon jó főorvos vagy nagyon jó professzor leszek. S úgy állok a fiam mögött, akkora hittel és erővel, hogy végre megvalósíthatja azt, amit nekem meg kellett ölnöm, és orvosi erővé.kellett átalakítanom magamban, hogy a boldogságtól talán el is sirom magamat. Mert oly nagy sor ez! Olyan borzasztó nagy sor: mindent a magunk erejéből. Érted? " "Minden nép addig és oly mértékben tagja a népek családjának, amig fiai között egy enmagával mitsem törődő hősi tizezrelék egész életében minden percét»munkáját»keresetét kizárólag népéért áldozza fel.A népért élő,küzdő,haló tizezrelék sztratoszféráig szárnyaló népközösségi erkölcsét a csak maguknak élő,vályuszemléletű csordaemberek sohasem értik meg, inkább hajlamosabbak a népközösségi erkölcsöt élők gyalázására.Életem egyetlen értelmét és boldogságát abban látom, hogy ifjú koromtól ezen harcos tizezrelékhez tartozom." Málnási Ödön. 12 T
