Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1969-05-11 / 4. szám

ADY EMLEKEZETE-Meghalt?Hát akkor mért ölik naponta szóval,tettel és hallgatással is? Mért békitik a simák alattomba* lány-duzzogássá haragvásait?

Földön a magyar és földben a költő, dühödt markába rögöket szőrit, melléről égre libbent föl a felhő, de tovább vivja forradalmait'.

A te levény titokzatos honában izgat tovább,nem nem nyugszik,nem feled. Ezer holdon kiált és haragjában szeleket üz a Hortobágy felett.

Szeleket,melyek úri passzióból a begyűjtött kis szénát szétszedik s a sülyedt falun fölkapják a hóból Dózsa népének zsuppfedeleit.

Teste a földé.Földmivesé lelke, ezért koppan a kapa néhanap.

Sirja három millió koldus telke, hol házat épit,vet majd és arat. Verse törvény és édes ritmusában kő hull s a kastély ablaka zörög, - eke hasit barázdát uj húsában, mert virágzásáért élet és örök.

József Attila.

2