Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)
1969-02-22 / 3. szám
Egy ilyen példa a oldalon "Mind a magyar, mind pedig a menysichanti (vogul-osztyak} nemzetségjelekben csupa olyan állat található, amely él azon a területen, ahol a nemzetségek kialakultak. Éppen ezért okoznak fejtörést az oroszlánok, amelyek nem élnek és nem éltek a magyarság őshazáinak területén," Az iró ezek után azzal magyarázza meg az oroszlánokat, hogy ők jelképezik a királyi hatalmat és álltaiéban Arpéd-házi királyaink jelvényeiben találhatók A ^többi oroszlán pedig? - "megtalálhatjuk olyan nemzetségek címerében is, amelyek valamilyen kapcsolatban voltak a legendás honfoglaló vezérekkel vagy a királyi családdal"- Érdekes ellentétben áll ez gyors magyarázat az iró töbszörösen bemutatott tüzetes és fáradságos eszmefutattásaival, és különösen érdekes az, hogy a III Bélától^eredő esztergomi falfestmény épen egyike illusztrációinak, Én mint, azt lehet mondani, százalékos laikus tudom, hogy hol lehet ugyanezt az oroszlánt megtalálni. Nehéz elképzelni, hogy László Gyula, ki könyvében Ázsia és Európa megtalált vagy,megőrzött kincseit oly jól^ismeri, könyvében pedig az egyiptomi kultúrától kezdve egész a közékor, sőt renaissanceig hozza az illusztrációkat, amikkel a legendák alapját kutatja, ^ont ne ismerné azt a civilizációt, ahol^ugyanez az oroszlán büszkélkedik. Hogy lehet az, hogy az emberiség álltai elismert első nagy kultúra ne adott volna semmit sem a jelen magyarságnak? Több lett volna befolyása a görög és római kultúráknak őseinkre, mint egy nép melynek érdekköre annak idején éppen Ázsia felé voltvalószinüleg legerősebb? Ez szerintem nem reális, még akkor sem, ha semmi kapcsolatunk sincs a szumirokhoz. Tehát mért hagyta őket ki az iró? Azt tudjuk, hogy a politikai irányzat Magyarország területén teljesen szembe áll a szumir rokonság elfogadásával, de viszont szerintem ez.az elhallgatása egy teljes kultúrának inkább arra szolgál,^hogy felfüleljen mindenki, aki valamennyire ismeri az 0-kort. Már csak azért is, mert László Gyula éppen az úgynevezett török oldalt hangsúlyozza. Ellentétben ezzel a mély hallgatással a szumir kérdéssel kapcsolatban az iró megszellőztet egy tradicionális történelmi hiedelmet. Ez az érdekes feltételezés az, hogy Géza fejedelem volt az első István király és fia, Szent István már egy nyugattól^is elismert komoly hatalmat vett át tőle. Ez a theoria persze változásokat adna történelmünknek és ha nincs éppen annyi ellenelv, mint amennyi bizonyositási pontot az iró felsorol, akkor szerintem nincs kizárva az, hogy tényleg Géza volt az orzság alapitója és Szent István pedig a kereszténység általánosító ja csak. Ebben az esetben azonban hódolatunkat, mi kijár egy ország megteremtőjének, át kell testáljuk Gézára,-ami azt jelenti, hogy Szent István igy elveszti a magyarság szempontjából nagyságát, mivel visszatekintve a múltba magában véve a kereszténység kierőszakolása népünkre kérdéses érték. Mert előnyei, amik miatt ezt István feltételezésem szerint tette volt, nem hoztak gyümölcsöt. -A nyugat kihasználta kereszténységünket politikai hatalomra töréseiben, és mi pedig nem kaptuk meg azt a védelmet, amit az úgy nevezett keresztényi testvériség megkívánt volna szomszédainktól. 25
