Itt-Ott, 1968. október - 1969. szeptember (2. évfolyam, 1-7. szám)

1969-02-22 / 3. szám

dol"g ez, mert Zamarovszky szerint meg ma is alig 200 ember van a világon, akik a sumirt olvasni tudják eredetiben. Es Galgoczy már a századfordulón szakértője volt a titokzatos Írásnak. Ismertette a külföldi tudósok számára megoldhatatlannak látszó problémát a sumir "tárgyasigék" problémáját, ami minden magyarnak annyira természetes. Kévés korabeli tudósnak volt olyan széles ismeret köre mint neki, a magyarság ó'si rokonnépeinek történetéből, amelyet a sumirokig visszavezetett.

Melységében Galgoczy, széles körökben a közönség előtt^Somogyi Ede volt nagy. Olyan barátai voltak a sumir eszme hitvallói között, mint Jókai, Kemény, és a két Rákosi. Az utóbbiak közül különössen Rákosi Jenó' karolta fel,, aki 1903-ban kiadta, a^ma már muzeális ritkaság számba menő "Szumirok és magyarok"^cimű munkáját, amely az eddig irt legtökéletesebb sumir nyelvtanés szótár, egybefoglalva egy szélesskálájú kultúrtörténettel. Nem is csoda/( hiszen nagy gyakorlata volts ő szerkesztette az^elsó' magyar nyelvű lexikont, amelynek ló kötete még ma is impozáns teljesítménynek számit. Nyelvtanait pedig, négy modern nyelvből, az ország összes középiskoláiban használták.

Kétségtelen hogy ezek a tudósok hatással voltak korunk közvéleményére, vár voltak utódaik is, nagynevű tudósok szintén, mint Geisswein Sándor, a nép lelkét felrázó Népszövetség egyik megteremtője és csak a 1932-ben elhalt világhírű keleti nyelvész Kmosko' Mihály, akik a sumir-magyar rokonság tudatos hirdetői voltak.

Innét magyarázható tehát az otthoni sumir könyvek sikere: a nép keresi múltját. Es ösztönével, tudatával#a sumirnál keresi. Sajnos az idők vasfoga, a könyvmolyok és a feledés pókhálója enyészetre szánták a tudós magyar Írásokat. Vagy ha más nem, annyi pusztulás után már csak valóban "unicum" számba, könyvritkaságként található belőlük itt-ott egy-egy darab és a nagy olvasó tábor számára valósággal hozzáférhetetlen.

Ezen a nehézségen igyekezett segíteni, mintegy a műveket megmentve a new-yorki "Gilgamesh Kiadó", amely elindította a"Studia Sumiro- Hungarica" sorozatot Dr. Fehér Mátyás és Dr. Erdy Miklós szerkesztésében, hogy megállítsa az enyészet rombolását. Két kötetet már meg is jelentetett: Galgoczy: "A sumir kérdés" es Somogyi "Szumirok és magyarok" címmel. Az első kötet ára 7.80, a másodiké 6.90 dollar és megrendelhetők "Gilgamesh Publishihg Co.", ^30 W.

3^ St. 12-D., New York, N.Y., címen, külföldre pedig a helyi bankokban beszerezhető bármely new yorki bankra érvényes dollárcsekkel ugyanezen a cimen.

A Sumir irodalomnak tehát megvannak a maga "modernjei", amelyet a legjelesebb, ma élő' irók művelnek, de a teljesség kedvéért "klasszikusokat" is egybegyűjti a jelzett Studia Sumiro Hungárica sorozat harmadik kötete. Mert örök kár lenne - sőt szégyen - ha pl. Torma Zsófia nevét és műveit a magyar olvasó közönség nem ismerné, amikor az 19ól-ben Tatárlakán talált sumir ékirásos korongok nyomán a már jelzett kétszáz sumirul beszélő' emberek legjelentősebbjei tanulmányaikban egyre sűrűbben hivatkoznak nyolcvan évvel ezelőtt közölt tanulmányaira. Vagy mit mondana Tisserant bíboros,