Gráberné Bősze Klára - Léces Károly: A MAGYARORSZÁGI ISKOLAI ÉRTESÍTŐK BIBLIOGRÁFIÁJA 1850/51 - 1948/49. 1. kötet (Abaújszántó-Csurgó). A magyar neveléstörténet forrásai VIII.

BEVEZETÉS

I. Az intézetnek története, különös tekintettel a tanári karnak a nyilvánosságot érdeklő személyes viszonyaira, irodalmi, és közmivelödési tevékenységökre is, s a felsőbb hatóságnak ily nemű rendeleteire. II. A bevégzett tananyagot osztályonkint, a tanár, tankönyv s heti óraszám pontos kitételével. III. A tanulók névjegyzéke osztályonkint (classificatio, érdemsorozat). IV. Statisztikai táblázat. (A tanulók általános áttekintése: osztály, a tanulók száma, vallása, nyelvi viszonyaik, szüleik polgári állása; tanulmányi eredmény osztályonkint; az érettségi vizsgálatok eredménye.) V. A jövö tanév megkezdésére vonatkozó értesítés" A fentiekből kitűnik, hogy a korabeli iskolai életet leghitelesebben tükröző kiadványfajtáról van szó, melynek kiadására ugyan csak a gimnáziumokat kötelezte a törvény, de egyre inkább terjedt a többi iskolatípusban is. Az egymásnak megküldött értesítő viszi hírét egy-egy iskola megkülönböztetett oktatási, nevelési tevékenységének, kitűnő oktatógárdájának, kivételes felszereltségének. A tudós tanárok megjelent dolgozatai pedig olyan elmélyült kutatásokról tanúskodnak a nevelés- és szaktudományokban, melyek sok esetben akadémiai elismerést (tagságot) jelentettek, illetve egyetemek kapuit nyitották meg előttük. Az értesítők révén kialakult spontán információcsere mind kiterjedését, mind gyorsaságát tekintve a korszak oktatási intézményeinek, pedagógusainak elévülhetetlen tudomány- és művelődéstörténeti érdeme. Ez a típusú értesítő élt 1950-ig, megszüntetéséig. Közben ugyan, elsősorban a két világháború után, megjelenésében, tartalmában hiányok akadnak, mégis hozzávetőleges folyamatossága nyújtja azt a többletet, amit az oktatástörténeti kutatások nem mellőzhetnek. A gyűjtés az időhatáron belül valamennyi iskolatípus értesítőjére kiterjed, melyek Magyarországon, a mindenkori történeti határokon belül jelentek meg. A bibliográfiai leírás az OPKM-ben kialakult gyakorlatot követi, intézményenként írja le az állományt a helységnevek betűrendjében. A hozzávetőleges teljesség érdekében az OPKM és az Országos Széchényi Könyvtár állománya mellett a nagyobb értesítő-gyüjte-ménnyel rendelkező egyetemi, egyházi, iskolai és más (fővárosi, megyei) könyvtárak anyagát is számba vettük. A kutatók számára bizonyára könnyítést jelentenek a lelőhelyek adatai és a tárgyi indexek. Reméljük, a kutatók és érdeklődök számára hasznos bibliográfiát jelentettünk meg, mely egy-egy iskola értesítőinek időrendben történt leírásán túl a nagyobb gyűjtemények állományáról is hű képet nyújt. Kitűzött célunknak talán sikerült ezzel megfelelnünk.