Gráberné Bősze Klára (szerk.): A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1800-1850 (In: A magyar neveléstörténet forrásai XXVIII., Budapest, 2013)

Bevezetés

7 BEVEZETÉS Az iskolai értesítők az iskolatörténet legfontosabb forrásai. Az iskolák életéről a szemtanúk hitelességével az értesítők számolnak be. Mária Terézia 1777-ben Ratio Educationis c. rendeletében (235.§.) előírta, hogy a tanév végén minden iskolában nyomtatásban kell megjelentetni az osztályzatok jegyzékét. A II. Ratio Educationis 1806-ban szintén előírta (222. §.), hogy az iskolai év végén az igazgató „kihirdeti az érdemjegyek rendjét, és […] gondoskodik ennek kinyomtatásáról.” Ezek az érdemsorozatok az 1800-as évek első felében nagyrészt latinul jelentek meg: Classification juventutis …, Juventus gymnasii …, stb. címmel, majd az 1840-es évektől magyar nyelven. E kiadványok az iskolai értesítők elődjének tekinthetők, de általában csak a tanulók névsorát és érdemjegyeit tartalmazzák, tanári névsort nem, vagy csak nagyon ritkán. A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiai feldolgozása a XVIII. század, illetve az 1850/51-1948/49 közötti száz év tekintetében elkészült: XVIII. századi érdemsorozatok. Összeállította Dörnyei Sándor, V. Ecsedy Judit, Pavercsik Ilona. Bp. 1989. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum. 213 p. A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája 1850/1851-1948/49. Szerk. Gráberné Bősze Klára. Bp. 1996-2012. OPKM. 1-19. kötet. Az eddig feldolgozatlan időszakban, az 1801-1850 között megjelent érdemsorok (értesítők) bibliográfiai leírását és lelőhelyeit találhatjuk a jelen kötetben. A kötet szerkezete ugyanolyan, mint a már megjelent köteteké (1850/1851-1948/49. 1-19. kötet.) Tehát a helységnevek betű-rendjében, intézményenként írtuk le a fellelhető érdemsorozatokat/értesítőket. A névsorban szerepelnek azoknak az iskoláknak a neve is, amelyek vagy nem adtak ki érdemsorozatot, vagy nem találtunk a lelőhelyjegyzékben felsorolt intézmények állományában. Ez utóbbi iskolák adatainak forrása: Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája. Bp.Akad.K.,1988. Bibliográfiánk összeállítása során igyekeztünk minden értesítőt eredetiben kézbe venni: ahol ez nem sikerült, a közreműködő könyvtárosok leírását fogadtuk el. A bibliográfiai leírások szerkezete a következő: – sorszám; – az értesítő címe, ahogy a címlapon található; – az adott iskolaévre vonatkozó értesítő, évkönyv bibliográfiai adatai: iskolaév, évfolyam, kiadási év, szerkesztő (összeállító stb.), nyomda neve, nyomda székhelye (ha nem azonos az iskola székhelyével); – terjedelem,megjegyzés; – lelőhely.