Dörnyei Sándor - V. Ecsedy Judit - Pavercsik Ilona (szerk.): A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája XVIII. századi érdemsorozatok (In: A magyar neveléstörténet forrásai III., Budapest, 1989)
Bevezetés
nyomtatványok feldolgozását ösztönözzük. Bibliográfiánk összeállítása során igyekeztünk minden értesítőt eredetiben (néhány esetben teljes másolatban) kézbe venni, hogy teljes leírást adhassunk róluk. A lelőhelyek nagy részének nehezen hozzáférhetősége miatt sokszor meg kellett elégednünk a rendelkezésre álló kevesebb adattal, amelyek nem haladják meg a címlap leírását és az alapvető bibliográfiai adatokat. Gyűjtésünk kiterjedt az alsó- és a középfokú oktatási intézmények értesítőire. Nem foglalkoztunk viszont a nagyszombati, majd Budára-Pcstre költözött egyetemmel, mint felsőoktatási intézménnyel Az alsófokú iskolák az intézményt magyarul és szerbül „nemzeti iskolának" (esetleg „nemzeti főiskolának") nevezik, a német nyelvűek pedig a „Normalschule" megjelölést használják. Ezért az egykori megnevezést követve mi is a „nemzeti iskola" típusmegjelölést alkalmaztuk minden alsófokú iskolára. A magyar és német nyelvűektől (illetve a kétnyelvűektől) elkülönítve soroljuk fel a „szerb nemzeti iskolákat". A középfokú intézmények közé soroltuk — külön csoportban — a gimnáziumokat és a gimnáziumokra épülő, de nem egyetemi rangú oktatási intézményeket. Ez utóbbiak általában akadémiának nevezték magukat, de a jezsuiták Kassán és Kolozsváron az „egyetem" megjelölést is használták. Mi az eredeti elnevezéstől függetlenül általában az akadémia szót alkalmaztuk ezen iskolatípus megjelölésére (csak Eger esetében hagytuk meg a hagyományos líceum szót, valamint Pápán a kollégium nevet). Az iskolatípus jelzőjeként utaltunk az iskola egyházi (jezsuita, piarista, református, püspöki), illetve állami (királyi) jellegére. Néhány esetben az értesítő nem utalt a fenntartóra, akkor mi is jelző nélkül csak az iskolatípust adtuk meg. Az iskolarendszerben a XVIII. század utolsó évtizedei során végbement átalakulásokat tükrözik a gyakran változó elnevezések: a jezsuita gimnáziumból királyi, a királyiból piarista lesz stb. Ezeket a változásokat nem tekintettük elhatároló tényezőnek, s egy-egy város gimnáziumát, illetve akadémiáját egy időrendbe soroltuk.
