Irodalmi Szemle, 2016
2016/9 - Földes Györgyi: Tehéntekintet az életfilozófia tükrében. A nő mint Másik Szabó Dezső szövegeiben (tanulmány) / CORPUS ALIENUM
23 Kurt Hiller: Helene Stocker: Geschlechtpsychologie, Zeit-Echo, 1915/16., 126-127? 24 Toril Moi: Feminista irodalomkritika. In Ann Jefferson - David Robey (szerk.): Bevezetes a modern irodalomelmeletbe. Oszszehasonlito attekintes. Budapest, 1995, Osiris, 248-253. alapadottsagkent ertelmezett lenyegiiket teljesftenek ki.)23 5 ami a Szabo Dezsotol, meg persze a fent nevezett avantgard szerzoktol is sokat kblcsonzo Kassakot illeti - noha nem sajat viselkedesere, inkabb a noi es a csaladi erkolcsre vonatkoztatva 6 meglehetosen konzervativ es puritan. Nem foglalkoztatja ezen tul kiilonosebben a nok politikai es tarsadalmi helyzete es statusza sem, raadasul szovegeiben is meglehetosen szexualizaltan jelennek meg. Altalaban a tizes evek magyar avantgardjanak ferfifelfogasaban is igy van ez: kimondhato, hogy a noi testreprezentaciok neha a jo szandekok ellenere sem hizelgoek, a ferfiszerzdk irodalmi szovegeikben a not egyfajta noi principiummal azonositjak, s ezzel nemcsak kollektivizaljak, hanem egyszerre targyiasitjak es biologizaljak, igy nehez eldonteni, vajon termekenyseg-istennove emelik, vagy tenyeszkancava degradaljak inkabb. (Peldakent emlitheto erre a jelensegre Kassak Anyasaga, Naprakoszontoje, Barta Sandor Kdnikuldja, Lengyel Jozsef Tavaszi eneke.) Mindez azonban - s itt egy meg ujabb finomitas, vagy akar csavar - nines is olyan meszsze az avantgardista noi szerzoknel megjeleno feminitastol (bar ok vegkepp a szabad szerelmet eltetik), sot, a Toril Moi altal esszencialistanak latott feminista noisegfelfogastol sem.24 NARRATOLOGIAI ASPEKTUS Visszaterve Szabo Dezsore: rendkivul jellegzetes, diibdrgo prozanyelvet is az Elet-koncepcid (a bioldgiai determinizmus, az eletfilozofiak rendszere) alakitja; expresszivitasat, a verbalis elemek dominanciajat, a testi es a szellemi allando dszszeforrodasat a narracidban, a kepekben es a neha
