Irodalmi Szemle, 2006

2006/8 - Gál Sándor: azon a napon (vers)

Gál Sándor

3

milyen színe lesz akkor az égnek ha megtörténik az a történet az egészből előre mi tudható valóság lesz-e a másik való izzó kín vagy csend áradó öröm valakihez akkor lesz-e még közöm a szem íriszében utolsóképpen ki jelenik meg havas-fehérben s milyen madár száll éjfélt sikongva a kitakart mellű szajha holdra

4

már bévül az időn küszöbén az örök magánynak midőn

eggyé dermednek a tűnő árnyak felcseng még bizonnyal a hajdani ének sa végtelen hajnal párái ezüstté érnek könnyeden halkan szépen miként a vizek árnya eggyé nyílik a mélyben az idő örök magánya

5

elvész a táj is se síkság se dombság és minden szépség ami együtt volt benne semmivé enyészik vizek virágok varjak és gólyák mind mind kisuhognak a felgomolygó sötétségbe és megnémul a szél is hangját veszti azon a napon