Irodalmi Szemle, 2006
2006/8 - Gál Sándor: azon a napon (vers)
Gál Sándor azon a napon l azon a napon majd csönd lészen csönd és fehérség akárha havas mező nem mozdul bizonnyal a szél sem hiszen semmi dolga nem lesz e tájon olyan messzeség nyílik önmagából amely együtt magasság és mélység nem titok mert akkorra megszűnik minden ami korábban titoknak tűnt és minden néven nevezhető történés tisztává és olvashatóvá válik magától az a pillanat fölemeli önmagát a végső horizont ívének magasára s arany sugaraiból fon hidat eléd hihetővé érik a béke nyugalma s lezárul minden ami lezárható azon a napon majd csönd lészen csönd és fehérség akárha havas mező 2 lesz még egy utolsó mozdulat is egészen kicsi alig is látható valamit jelez az érintés jogát talán vagy annak egyetlen rezdülését valamit ami egykor mindennél fontosabb volt forróbb és fénylőbb visszatér külön idejébe e jel eggyé töri a jövőt a múlttal s a pillanat örök jelenné árad
