Irodalmi Szemle, 2002
2002/10 - IRODALMI NOBEL-DÍJ - Martin Kasarda: Szárnyak (novella)
Szárnyak — S hozzá mi közöd, he? — A mitológiához? Semmi. Azt sem tudom, hogy mi az. — Ariadnéhoz, te lüké! — Hozzá sincs, semmi. Játszottunk a kertben. Mutatta a gombolyagot, amit adtál neki, hogy el ne bolyongjon, ha bemegy a... — Inkább hallgass, kérlek, hallgass! S add már ide végre azt a tollat. És jól figyelj, elmondom, leírom neked pontosan azt a csoda dolgot, hogy megértsd a mechanizmusát. — Mechazi... mit? — A mechanizmus a gépezet részeinek vagy szerveinek rendszere, amit a tevékenység hoz összhangba. Például az óra áttételes szerkezete. Ezt megnézheted a szótárban is. Mamlasz. Ugyan miért is löktem le a szikláról azt a szegény Talószt? Ó, istenek, bocsássátok meg a bűneim Hádes birodalmában! Ebből a kölyökből elegem van halálomig! — Ugyan, api, ne óbégass! Nem értem, s akkor mi van? Te állandóan azt hajtogadot, ha nem értek valamit, kérdezzem meg, nem? — Kérdezz, de ne hülyeségeket. Figyelj, kövess! — Figyelek, majd kiguvad a szemem! — Figyelj, ide dugod a kezed, ezt keményen megmarkolod és ezt... — Hm. De, api, mondd, miért kell nekünk elrepülnünk? — Csak! S figyeld, amit mondok! Ezt nem szabad elengedned, mert elveszíted az egyensúlyod. — S hogyan kormányozzak? — Láttál már madarakat? — Ühüm. — S tudod, hogyan változtatnak irányt? — Honnan tudnám? Azt hiszed, látok odáig, ahogy az égbolton szálldosnak? — O, Dia istene és minden fattyú gyermeke! Miért nem csuktam inkább magam abba a labirintusba! Gyújts a viasz alá és hallgass! — Már csöndbe vagyok, már hallgatok. Csak, api, nem tudom, igaz-e, hogy, de ne haragudj, csak úgy kérdem, a miatt a bika miatt kell menekülnünk! — Veled a Krisztus se bírná ki! — S az meg kicsoda? — Csak így szokták mondani. Én sem tudom. — És ki tudja? — Talán Kassandra. De neki nem hisz senki. — És Delphiben? — Azok mind narkomániások. — Narkomániások? Api, Ariadné azt mondta nekem, hogy ott megjósolták neki, ki lesz a kérője. — Vénasszonyok pletykái. — De hogy tényleg igaz! — Hazugság az egész. És ki lenne az? — Már nem emlékszem, tényleg, úttörő becsületszavamra! — Te lyukas fejű. Szörnyen érdekelne, ki vágott kupán egy doronggal, hogy ilyen lüké vagy.
