Irodalmi Szemle, 1987
1987/6 - ÉLŐ MÚLT - Pukkai László: „A legszebb május elseje” 2.
A szovjet hadsereg közeledtével erősödött a Szálasi-rendszer diktatúrája. Ennek tudható be, hogy 1945 elején a falu 13 lakosát — nemcsak kommunistákat, hanem kisparasztokat is — ún. sétaútra vitték egészen a Garamig, hogy ott a helyszínen győződjenek meg a szovjet hadsereg „barbárságairól”, akiket a németeknek ideig-óráig sikerült innen még visszaszorítaniuk. Ilyen s ezekhez hasonló módszerekkel akarták a nyilasok elérni, hogy a lakosok rettegjenek a szovjet katonáktól, remélve, hogy a lakosság ellenállása is aktívabb lesz a szovjetekkel szemben. Ez a propagandafogás hatástalannak bizonyult, meg már nem is sok értelme volt, hiszen a bratislavai—brnói hadműveletek során Malinovszkij marsall katonái elérték járásunk területét. A járás felszabadításáért vívott harcokban Sumilov vezérezredes hadseregének egységei vettek részt, akik Vágsellye—Szene—Bratislava irányában mértek csapást az ellenségre. Alsószeli 1945. március 31-én, a péntekről szombatra virradó hajnalon szabadult fel. A frontcsapatok elvonulása után a falu szovjet parancsnoka és a kommunisták, akik ettől az időtől kezdve legálisan tevékenykedhettek, kilenctagú bizottságot alakítottak azzal a céllal, hogy a faluban rendben és fegyelmezetten induljon meg az új élet. A bizottság tagjai: ifj. Borma József, Kajos Sándor, Kozmér István, Sesztúk Sándor, Szaller Jenő, Takács Dezső, Varga Sándor, id. Vígh Sándor és Virágh Dezső. Az alsószeli kommunisták átvészelték a jogfosztottság éveit is. Virágh Dezső így emlékszik az eseményekre: „Ebben az időben a magyarságnak nem volt állampolgársága. Ezt a reakció ki tudta használni, különösen a csendőrségen keresztül. Alsószeliben a munkásmozgalom erős volt, s ezért a reakció mindent megtett, hogy szétverje a munkásság egységét. A csendőrség brutális fellépése különösen az ifjúsággal szemben nyilvánult meg. Ahol csak tehette, üldözte az ifjúságot... Ezek a körülmények nagyon megnehezítettték a kommunisták munkáját, mivel a reakció, mintha ártatlan lett volna, úgy tüntette fel a dolgokat, hogy a kommunisták az okai és részesei a nemzeti elnyomatásnak. A tömeg egy része megingott, mert nem értették a reakció szándékát: szétverni a munkásosztály egységét, s újból megkaparintani a hatalmat. A munkásosztály öntudatos része, ha nem is értette teljesen az eseményeket, kitartott a kommunista párt mellett. Igazukat az 1948-as februári események igazolták.” A februári győzelem után Alsószeliben is megújult a társadalmi-politikai élet, építve a régi haladó, forradalmi hagyományokra. 1949-ben megkezdték alkotó tevékenységüket a tömegszervezetek: megalakult a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületének alapszervezete, majd az ifjúsági és a nőszervezet helyi szervezete is megkezdte a munkát. A párt alapszervezete arra törekedett, hogy az elkobzott földterületeket megműveljék. így alakult meg 1949-ben az efsz, amelyben egyelőre volt agrárproletárok, tehát föld nélküli parasztok dolgoztak. Ebből alakult ki a IV. típusú szövetkezet. A következő évben e példa hatására a kis- és középparasztok is létrehozták a maguk szövetkezetét, a III. típusút. A két szövetkezet 1952-ben egyesült. Alsószeliben győzött a nagyüzemi gazdálkodás. A volt Hanza szövetkezeti boltot a falu önerejéből átépítette, így nyílt meg a járásban az első áruház, majd egy-két évvel később a lakosság felépítette a kultúrházat is. Az elmúlt negyven év alatt a falu soha nem látott fejlődésnek indult, amely egy újabb tanulmányba kívánkozik. JEGYZETEK 1 SOKA Sala 448/1931 prez. 2 Plevza: Napjaink történelme, Madách-Prav da 1976, 137. 3 SOKA Sala fascikle Košúty bez čísla 4 Uo. 830/1931 prez. 5 Uo. £. 5/1932 prez. 6 Uo. 100/K/1932 prez. A szövegben előforduló helységnevek magyar—szlovák jegyzéke: Alsószeli — Dolné Salíby, Diószeg — Sládkovičovo, Érsekújvár — Nové Zámky, Feketenyék — Čierna Voda, Felsőszell — Horné Saliby, Galánta — Galanta, Hldaskürt — Mostová, Királyrév — Kräíov Brod, Kosút — Košúty, Nádszeg — Trstlce, Pered — Tešedíkovo, Pozsony — Bratislava, Szene — Senec, Tallós — Tomášlkovo, Tornóc — Trnovec nad Váhom, Vágsellye — Sala. 7 Uo. 217/1933 prez. 8 Uo. 307/1935 prez. 9 A falu krónikája, 121. 10 SOKA Sala 347/1935 prez. 11 Uo. 338/1937 prez. 12 A falu krónikája, 121.
