Irodalmi Szemle, 1977

1977/10 - ÉLŐ MÚLT - Péter Imre: Bodrogköz munkásmozgalmi hagyományaiból

PÉTER IMRE Bodrogköz munkásmozgalmi hagyományaiból A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG IDŐSZAKA A hosszan elhúzódó I. világháború teljesen kimerítette az Osztrák—Magyar Monarchia gazdasági erejét. Nincs ruha, cipő, jegyrendszert vezetnek be a hadi lisztre, cukorra és más alapvető élelmiszerekre. Jöttek a cséplési ellenőrök, jött a rekvirálás. A nép elrejti a termést a rekvirálók elől. Szaporodnak a visszaélések, a panaszok, nő a fekete üzlet, vele a nincstelenség, a nyomor, mely teljes erejével a szegénységet sújtja. Jött 1918. június 4-e. Lefagy a kalászos és kapásnövényzet. Éhinség elé nézett az ország. A tengernyi szenvedésnek ebben az időszakában általános szimpátiát váltott ki a hadbavonultaknál, itthonlévőknél egyaránt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom békedekrétuma. Az oroszországi lágerekből hazatértek a hadifoglyok. így Királyhelmec- ről Valkovics Géza, Vida György, Szántó Sándor, Tóth Imre, Leleszről Ilku István, Battyánból Adám András, Nagykövesdről Bodnár András és mások. Itthoni magatartá­suk, bátor fellépésük ellenállásra, elégedetlenségük tömeges kifejezésére serkentette dolgozóinkat a kizsákmányolókkal, az osztályellenséggel és a háborús spekulánsokkal szemben. Ehhez társult az osztrák-magyar csapatok utolsó, döntőnek szánt, de sikertelenül vég­ződött áttörési kísérlete az olasz fronton. Megkezdődött a hadsereg felbomlása, a kato­nák hazaözönlése. Forradalmi helyzet alakult ki. Megalakul a Magyarországi Kommu­nista Párt, 1919. március 21-én kikiáltják a Magyar Tanácsköztársaságot. Zemplén vár­megye direktóriuma Hajdú Istvánon keresztül Leleszen, Bodrogszerdahelyen, Királyhel­mecen, Nagytárkányban és más községekben felállítja új, államhatalmi szervét, a di­rektóriumot. Megindul a Vörös Hadsereg szervezése sorozás és toborzás útján. Az első besorozott nálunk Szabó Lajos, az első toborzott önkéntes pedig Szajkó Vince volt, ám röviddel rá Rakamaznál a román intervenciós hadsereggel vívott csatában elesik. Galambos Lajos besorozott vöröskatona elbeszélése szerint ő kétszer is a román intervenciósok fogságába került a Tisza töltésének védelménél. Első fogságba jutásakor úgy ő, mint a többi fogolytársa 25 botütést kapott. Ezt kiheverve újból harci alakulatok­hoz kerül a románok ellen. Elfogják, újabb 25 botütés a jutalom, de harmadszor is je­lentkezik. Ekkor már a csehszlovák intervenciós hadsereg ellen nyer beosztást. A hadműveleteknek a nyugati hatalmak ultimátuma vet véget. Ekkor jöttek be Bod­rogközbe a csehszlovák intervenciós csapatok is. A direktórium volt tagjait letartóztat­ták és Terezínbe internálták. Ezek az emberek csak hat hónap elteltével, nagyobbrészt gyalogosan tértek meg otthonukba. A CSKP HELYI SZERVEZETEINEK MEGALAKULÁSA 1919 nyarán Bodrogköz már a Csehszlovák Köztársaság szerves része. Az első világ háború utáni forradalmi hullám hatása, támogatva az Oroszországból hazatért egykori hadifoglyok személyes élményeivel, tapasztalataival, meggyőződésükkel tovább él dol­gozóinknak. így 1920 május 1-én a királyhelmeci kuglizó előtt megrendezett bodrog­közi méretű népgyűlésen a megszilárduló burzsoá társadalmi rendszerrel szembeni el­lenséges érzülete kifejezésképpen a tömeg a szónokot, Moravek Antonín főszolgabí­

Next

/
Thumbnails
Contents