Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-02-24 / 6. szám

IPAROSOK LAPJA 3 Jegyzőitek Járay József 273 szava­zattal. Számvevőknek Orosz János 172, Guf- fárt Antal 168, Hermann Samu 160 szavazattal. Elöljárósági tagoknak Lukácsovits Já­nos 173, Fleisz János 273, Nagy Jenő 172, Meszesi Ferencz 171, Papp Imre 165, Csőkör Lajos. 171, Vadnay György 140, Brauneisz József 256 szavazattal. Póttagoknak Matesz István 170, Va- luka Antal 172, Kódácsi Miklós 171, Szendrey Jenő 172, Bárth Gyula 174 és Buchmann Márton 172 szavazattal. Leírhatatlan az a lelkesedés, amely kitört a Kjnczel párti választók között a választás eredménye felett s az el­nöki kijelentés elhangzása után Né- methy Sándor javaslatára a közgyűlés Luczay János vezetése alatt 20 tagból álló bizottságot küldött ki az uj ipar­testületi elnököt megválasztása alkalmá­ból üdvözölje s a gyűlésre meghívja. Az újonnan megválasztott elnököt lakásán Luczay János a már tőlle meg­szokott szívből eredő szavakkal üdvö­zölte, kijelentvén azt is, hogy az ipar­testület ismerve az uj elnök tevékeny­ségét, iparostársai iránt érzett szeretetét, tőlle várja az egyesület felvirágoztatá­sát. Nehéz feladatok várnak az uj ipartestületi elnökre, de. ő és társai bíznak abban, hogy az uj elnök a nálla tapasztalt munkakedv mellett azokat meg is valósítja. Kinczel János válaszában megkö­szönve a beléje helyezett bizalmat, ígéretet tett arra, hogy minden idejét és tehetségét az ipartestület felvirágoz­tatására szenteli,-kéri azonban iparos­társait, hogy őket ebbeli tevékenységé­ben támogassák. Mialatt a küldöttség az uj ipartestü­rüleg arra szüksége nincs, elveszi, hogy a maga szükségét enyhítse. — Lopni fogok, azaz nem, csak el­veszem azt, ami másnak már nem kell, de megmenti az életemet. Az én- életem fentartása pedig közszükség, mert reám szüksége van. az államnak: katonának akar és adófizetőt kíván belőlem nevelni. Ha tehát én most bármilyen módon biztosítom életem fentartását, akkor csak olyan helyzetbe akarom magamat hozni, hogy leróhassam kötelességeimet az állammal szemben. Én tehát köte­lességet akarok teljesíteni, hogy jogaim lehessenek. A kötelesség folyománya a jog. De a jogot nem vehetem előre igénybe csakis azért, hogy kötelességet teljesíthessek. A megelégedés, hogy ime helyesen cselekedhetik, türelmessé tette és tovább gondolkodott, mert tetszett neki, hogy következtetése szép, eszményei is jó­zanok. És ha mégis beleütközöm a társa­dalmi szerződésnek abba a szakaszába, hogy a más'tulajdona tilos, és aki mégis hozzányúl, lop és úgy lesújt reám a bár yiszonylagos alapon nyugvó igaz­ságszolgáltatás ? Eh, a törvény is csak felesleges, védi és a nyomornak nem biztosit semmit. Miféle törvény az, a leti elnöknél járt Becker Orbán az ülést folytatólag megnyitotta s jelentette, hogy a közgyűléshez két indítvány ér­kezett. A nagykárolyi ipari hitelszövetkezet érdekében Meszesy Ferencz és 22 társa nyújtottak be indítványt a közgyűlés­hez, melyben tekintettel arra, hogy az ipari hitelszövetkezet ugyanazon czélt szolgálja t. i. az iparosság jólétének előmozdítását, mint az ipartestület; engedje el a közgyűlés az elöljáróság által a szövetkezet terhére házbér, fű­tés és világítás czimén kirótt 60 ko­ronát. E tárgynál igen élénk vita indult meg, miközben a közgyűlési terembe lépett a küldöttség élén Kinczel János az ipartestület újonnan megválasztott elnöke kit a tagok lelkes éljenzéssel fogadtak. Az uj elnököt a teremben Luczay János üdvözölte, mely üdvözlés elhang­zása után Kinczel János meghatottan mondott köszönetét megválasztatásáért a közgyűlésnek, kifejtvén programmját, mely az iparosok jólétének előmozdí­tása és az ipartestület felvirágoztatá­sára .irányul. A közgyűlés ezután folytatódott a megkezdett tárgynál. — Indítványozók azonban látván azt, hogy az indítvány­nál megkezdett vita már szenvedélyessé fajul, indítványukat visszavonták s a felizgatott kedélyeket lecsillapították. A második indítvány az ipartestület által rendezendő ipapkiállitás eszméjé­nek pártolására irányult, melyet a köz­gyűlés egyhangú lelkesedéssel magáévá tett s megbízta az elöljáróságot, hogy az ipartestület tagjai közül 24 tagot küldjön ki a szükséges intézkedések megtétele végett. mely csak az egészséget védi és a be­tegnek mégis megtiltja, hogy egészsé­get szerezzen? Igen el fogom venni valakinek a feleslegét... Azután hozzátette: — De csak egyszer, egyetlen egy­szer. Azután én is v alkalmazkodom a társadalmi szerződéshez. Most is csak azért cselekszem ellene, hogy. azután alkalmazkodhassam hozzá. És ha kide­rül nos, akkor vége... Nem tudott tovább gpndolkodni. Az éhség letörte teljesen erkölcsi érveit, amelyek nem is jelentkeztek, mert nem táplálta őket semmiféle benső vérzés. Benyitott a szomszéd szobába, amely­ben lakótársa lakott. A szekrény ajtaja tárva-nyitva állott. Hirtelen oda akart ugrani, de véletlenül balra nézett, ahol a tükörben meglátta magát. Feldúlt arcz, villogó szemek, eltor­zult vonások, kegyetlen tekintet, kiszá­radt, sóvár ajak, állatias otroma vágy méredt vissza a fényes üveg lapról. Egy pillanatig állomásozott csupán a tükör előtt s azután elvesztette az eszét. A szekrény legfelsőbb fiókjában két darab húsz koronást látott még és ezt is a tükör mutatta meg neki. Oda­rohant a szekrényhez és kezével a pénz után akart nyúlni. A jegyzőkönyv hitelesítőinek megne­vezése után a közgyűlés véget ért. A közgyűlés után a polgárság egy része az újonnan megválasztott tiszti kar élén a Polgári olvasókör helyisé­gébe vonult, hol a. társaság az éjféli órákig maradt együtt. Itt az uj elnököt Drágus István az iparosság egyik fáradságot nem ismerő buzgó tagja üdvözölte, felköszöntőjében örömének adva kifejezést annak, hogy 13 évi küzdelme árán végre élérte azt, hogy az ipartestület élén oly férfiút lát, aki hivatva van arra, hogy az ipa­rosság által beléje helyezett bizalmat az ipartestület érdekében kifejtendő tevékenységével maga iránt fejlessze és megerősítse. A kisipar bajainak egyik föoka. Az iparos osztály az utóbbi időben igen sokat Vesztett tekintélyéből, mely­nek okát csak mi tudjuk, t. i. azok, a kik csak számos gyakorlat s élettapasz­talat árán tudtunk ahhoz jutni, hogy az igazi iparos nevét kiérdemeljük s ipar­igazolványt nyerhessünk. Ma már a czéhrendszer eltörlése foly­tán s az 1884. évi ipartörvény értel­mében iparigazolvány kinyeréséhez nem kívántatik egyébb, mint két évi segédi állásban eltöltött munkaidő kimutatása s minden tapasztalat, alapos tudás s az iparterén elsajátított gyakorlat nélkül veheti fel bárki a mester nevet. Nem igy volt az régen mig a czéh- rendszerek fenálltak. — Hogy valaki ipa­ros lehessen évekig inaskodnia kellett, Ételszagot érzett. A lakótárs néhány nap előtt hazulról csomagot kapott. Kolbászt, hurkát, felvágottat és sült tésztát, a mihez alig nyúlt eddig. A gyomor tettének jelenlegi rugója czél- hoz jutott. Egy pillanatig habozott, de azután az éhség, az étel izgató illatára egyre kegyetlenebbül követelte, hogy lecsillapítsák. Enni, falni: azt paran­csolta az ösztöne, - amelyen sérelem esett az éhezéssel és egy pillanat múlva már nem gondolkodott. Falt. Sokáig falt. Végre nem bírta tovább. A gyomrá­ban béke uralkodott ismét. Az ember­ből kihalt minden vágy. Még egy pillan­tást vetett a két bankóra s azután újra a tükörbe nézett. Sima, tiszta, nyugodt, becsületes, szelíd arcz mosolygott reá. Kisurrant a szobából és boldognak érezte magát ismét. A pamlagról feléje tekintett az a kis levél, a pásztorórára hivó, drága üze­net. Nézte, nézte egy ideig s azután rádobta magát a pamlagra. Nem megyek el, mormogta maga elé és csakhamar el is aludt. Nagy Béla.

Next

/
Thumbnails
Contents