Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-09-15 / 35. szám
4 IPAROSOK LAPJA tileg választott közgyűlési kiküldötteknek a létszáma az irányadó; b) a közgyűlési kiküldöttek kiegészítő választásánál azok a kiküldöttek, a kiknek szavazati joga bármily okból szünetel, figyelembe nem jöhetnek; c) a vállalati pénztárak önkormányzati szerveiben a munkaadónak személyesen csak egy szavazati joga van; a munkaadó egyenlő arányú képviseletéről csak általa kinevezett kiküldöttek utján gondoskodhatik. d) vállalati pénztáraknál a munkaadó közgyűlési képviseletének az egyenlő arányú képviselet czéljából való esetleges kiegészítése iránt a munkaadó intézkedik ; e) a helyi pénztárak első közgyűlése akkor tartható meg, ha az országos pénztár közgyűlési kiküldötteinek arány- lagos száma megállapittatott. 8. a pénztárak felszámolása tekintetében követendő eljárást, illetőleg az állami munkásbiztositási hivatal aug. 2.-án 148. sz. a. általános rendeletet bocsátott ki az iparhatósághoz. Az ebben a rendeletben foglalt általános határozmányokon kívül elvileg kimondta egyes konkrét esetekre nézve az állami hivatal, hogy a) a feloszlatott pénztárak felszámolási bizottságába a kerületi pénztárak megbízottait e pénztárak elnökei, illetve elnökségei küldik ki; b) a feloszlatott pénztárak felszámolását azok az elsőfokú iparhatóságok végzik, melyek a pénztárak felett az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján a felügyeletet gyakorolták; c) a felszámolásból eredő költségek a feloszlatott pénztár vagyonát terhelik ; d) a feloszlatott pénztárak járulék- hátralékai . a kerületi pénztárnál is fizethetők s hogy a kerületi pénztárak ezen megdörzsölte az arczát; leginkább azok, akikre az utczasarkon udvarló várt. Ida, a kis mamzell, csak úgy, tükör nélkül csapta föl a kalapját, ezt a dísztelen, kopott, hároméves roncsot s még le se tisztítva magáról a czérnaszála- kat, elindult. Az ajtóban várta a húga; egy remek, duzzadó, karcsú leány, aki hangosan kaczagott, de suttogva beszélt egy fiatal emberrel. S akinek olyan finom, puha, divatosan fésült haja volt s olyan keskenyvágásu, francziasarku czipője, mintha valamelyik lipótvárosi palotában volna otthona. — Kisasszonyok, — mondta mamzell Nina, mielőtt elszéledtek volna, — ne felejtsék, hogy tiz óráig ébren vagyok. Jó éjszakát! Másnap roppant kelletlenül folyt a munka. Viseltes kalapokat hoztak alakítani, amelyek sok munkával járnak, de kevés nyereséggel. Azonkívül eső is esett; nagyszemü, ólmos és szomorú, -de főkép sokáig tartó eső. A leányok elkeseredve varrtak, fejtettek, vasaltak s igyekeztek valamit kiolvasni az asszony szürke szeméből, de a legyezőszerü pillák most lekonyultak s eltakarták diszkréten a tágult pupillákat. összegeket a feloszlatott pénztárak javára kezelik ; e) a pénztárak felszámolásánál a a pénztár terheinek kiegyenlítésére az 1891. évi XIV. t.-cz. hatálya alatt gyűjtött tartalékalap is felhasználható; f) a feloszlatott vállalati pénztáraknak a munkaadóval szemben esetleg fennálló követeléseit a kerületi pénztár a felszolamlási iratok alapján és az országos pénztár nevében per utján úrvényesiteni, sőt hűtlen vagyonkezelés jelenségeinek fennforgása esetén a bűnvádi feljelentést is megtenni tartozik. 9. Az átmeneti intézkedések között találjuk az állami munkásbiztositási hivatalnak azt a rendelkezését, hogy a) annak a kérdésnek az elbírálása, hogy valamely pénztári állás ideiglenes betöltése halasztást nem tűrő adminisztratív kérdést képez-e, úgyszintén alkalmazás esetén a javadalmazás mérvének ideiglenes érvénnyel való megállapítása, az átmeneti időben a pénztár elnökségének elhatározásától függ; b) az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján keletkezett, de az 1907. évi XIX. t.-cz. életbeléptekor jogerős befejezést még nem nyert kihágási ügyek az előbbi törvény szerint illetékes hatóságok által folytatandók le és fejezendők be ; c) addig mig az 1901. évi XX. t.-cz. 13. §-a életbe nem lép, az iparhatóságok illetékesek a kihágási ügyekben való bíráskodásra. Az elvi döntvényeknek ez a bő sorozata korántsem tekinthető még befejezettnek. Közérdekű,, voltuknál fogva az ezutáni elvi döntvényekét is ismertetni fogjuk.-Csf A kis mamzell helye a háromlábú asztalkánál még üres volt. A drót- és fátyoldarabkák, ahogy az este hagyták őket, össze-visszahányva, rajtuk egy félig kész girardi-kalap. Mamzell Nina az óráját nézte, azután megcsóválta a fejét. Ida kisasszony talán beteg? Egyikük se tudta. De Juczi vállalkozott, hogy megnézi. Künn laknak az Üllő-út táján, Liliom-utcza hét. Tiz óráig vártak, akkor azután mamzell Nina csakugyan elküldte Juczit. Valami furcsát azonban egyikük se gondolt; megesett már máskor is; a mamzell vérszegény és gyönge, néha panaszkodott is, hogy szédül. Bizonyosan, mert lehajtja a fejét és keveset van szabad levegőn. Körülbelül egy óra múltán visszajött Juczi; lihegett és kékesvörös arczárói csurgóit a veríték. Egy darabig szólni se birt. — Miért szaladt úgy? — kérdezte boszankodva az asszony. Hiszen máskor félnapokat is odaül! — Nagysága! — tört ki ekkor a kis leányból a szó. — A mamzell meghalt. Egy nagy késsel fölvágta a kezét, itt ni! (és a csuklóját mutatta). Mind a vére kifolyt, ügy találták meg ... T7"ál 3-»S üZj a nagykárolyi szocziálista nyomdász alkalmazottaknak. A „Nagykároly“ 31-ik számában közzétett nyilatkozatukra értesítem Önöket, hogy magamot czikkeim megírásánál sem Önök, sem pedig vezetőik által befolyásoltatni nem engedem. Mindenkor azt irom a mit a vezetőik féktelen izgatása korlátozása és tetteik elitélésére jónak és helyesnek tartok, s nem fogom magamat megfélemlíteni hagyni abbeli fenyegetésüktől, hogy Önök meggátolják a lap kiadását. Még csak egy szót. Az Önök nyilatkozatát csakis a „Nagykároly“ vehette fel, melynek felelős szerkesztője a f. hó 10-én tartott gyűlésükön személyesen részt vett s elősegítette az Önök erőszakos ellentálását munkaadójukkal szemben. Hogy goromba ezikkükre ily udvarias választ adok, tekintsék annak, hogy az én nyilatkozatomat, mint művelt ember teszem meg, s nem corrigálta- tom senki által, sem pedig nem kérek tanácsot, hogy mit tartalmazzon az. Nagykároly 1907. szept. 15. , Simkó Aladár. H I RE K, — Személyi hir. Felelős szerkesztőnk 8 napi tartózkodásra családi ügyben Nyitrára utazott. Távolléte. alatt a lapot érdeklő közlemények Némethy Sándor, a szövetség elnökéhez intézendők. A leányok sikoltoztak s mamzell Nina arcza krétafehér lett.-— Még az éjszaka tette volt, — folytatta Juczi, — de csak hajnalban vették észre, mikor már meg volt halva. Ott fekszik most is a díványon és nincs rajta más, csak egy ing, meg a nyakán az a Szűz Mária-kép . . . És egy ezé- dulát hagyott, amiben megírta, hogy a testvére adja vissza a nagyságának a szalagot! Itt kivett Juczi a zsebéből egy kis összegöngyölt csomagot és letette a pultra: — -Mert vasárnap volt a testvérjének az eljegyzése és annak díszített fel vele a mamzell egy blúzt — magyarázta. Mamzell Nina lassan göngyölítette le a selyemszalagot, melynek gyüröttségé- ről látszott, hogy valamiről lefejtették. Csakugyan három méter volt. Csakugyan zöld volt és ombrée ... És mamzell Nina még sápadtan bár, de már a pedáns üzletasszony hűvösségével nyújtotta azt a beesett mellű leánynak: — Vasalja át, kisasszony és tegye helyre. Alba Nevis.
