Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-09-01 / 33. szám
2 IPAROSOK LAPJA ország gazdasági és pénzügyi helyzetével a legkevesebbet is törődik, de hogy hova fog ez vezetni, azzal keveset törődnek azok, akik ezt előkészítették, mert az iparosok helyzetét csak jelentésekből ismerik. A kereskedelem terén is érezhető a pangás, a mindinkább nehezedő megélhetési viszonyok súlyos terheket rónak a kereskedők vállaira, az üzleti, sokszor tisztességtelen concurrentia, a dédelgetett fogyasztási szövetkezetek tönkretétellel fenyegetik a kereskedő osztályt. S ezt nem látja senki, e két osztálylyal nem törődik senki. Az országgyűlési képviselők nem veszik észre azt, hogy mig a munkások érdekét az általános választói jog kiterjesztése reményében előmozdítják, addig e két osztály a végromlásnak néz elébe. Csuda-e ezek mellett, ha az iparos és kereskedő osztály tagjai között mindinkább lábra kap az a gondolat, hogy saját érdekei s jogai megvédése czéljából önállóan szövetkezzék, s ha maga erejéből erre nem képes végső küzdelmét megvívandó vakon rohanjon a „szo- cziálizmus“ kitárt, ölelő karjai közé. Simkó Aladár. TÁRCZA. Nem aludtam, . . . Nem aludtam az éjszaka. Nézegettem az eperfa tövéről, Hogy a halovány csillagok Egyre-másra hulldogálnak az égről. Bár az enyém is lehullna, Tudom, úgysem fordul jobbra a sorsom; Tudom, úgysem fogsz szeretni Shogy nem szeretsz, ez lesz az én halálom. Nézegetem . . . Nézegetem este sírva, A csillagba mi van Írva . . . Nézegetem, de nem látom, Köny reszket a szempillámon Szüntelen. HIVATALOS RÉSZ. Meghívó. Van szerencsém az Iparosok Szövetsége választmányát folyó hó 5-én az ipartestület helyiségében tartandó választmányi ülésére tisztelettel meghívni. — Tárgy: az iparosok nyugdíjintézményének megalakítása. Nagykároly, 1907. szept. 1. Némethy Sándor, elnök. Érmihályfalvai Ipartestület mint iparhatóság. 180—1907. sz. Kivonat az érmihályfalvai ipartestület elöljáróságának 1907. évi aug. hó I9-ik napján tartott évnegyedes ülése jegyzőkönyvéből. 3. sz. Timkó István elöljáróság! tag indítványozza, hogy Simkó Aladár urnák, mint az „Iparosok Lapja“ szerkesztőjének az ipartestület iránt tanúsított jóindulatáért és önzetlen fáradozásáért jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittassék. Timkó István indítványát az elöljáróság egyKárigűlag magáévá teszi és Simkó Aladár ur nagykárolyi lakosnak az érmihályfalvai ipartestület felfüggesztett önkormányzati jogának visszanyerése körül tanuHajdan más csillagba néztem, A csillag volt az a szép szem .. . Üdvöt vártam, átkot leltem, Azóta sír, sír a lelkem Szüntelen. (Kolozsvár.) Tamássy György. Az úr a háznál. — Kóbor Tamás. — Kertsánék délelőtt lábujj hegyen járnak. Fojtott, nehéz hangulat borong a fehér függönyös kis lakásban. Suttogva beszélnek, az ajtókat óvatosan nyitják, csukják, mintha, nehéz beteg volna a háznál. Kertsánné a hálófülkés szoba ablakában ül és kötöget. Riza, a lánya, a* konyhában foglalatoskodik, vigyázva, hogy a tányérok össze ne esörömpölsitott önzetlen fáradozásaiért hálás köszönetét nyilvánítja. 1 K. m. f. Jegyzetté és kiadta: Kálmánchey Béla, ipartest, jegyző. A munkás biztosítás. Iparosaink és kereskedőink újabb megterheltetése. Soha nagyobb zavar, bizonytalanság nem kisérte még valamely törvény beköszöntését, mint a minővel az úgynevezett első magyar szocziális reform: a munkásbiztositási törvény hivatását megkezdte. Hogy a julius 1-én életbelépő reform végrehajtási rendelete csak julius 20-án jelent meg : hagyján. De azóta is közvetlenül érdekeltek : az iparosok és kereskedők oly sötét tájékozatlanságban ülnek az uj rend felől, mint ezelőtt. Sőt azok a hatóságok, a melyek az uj munkásbiztositási törvény végrehajtását ellenőrizni kötelesek, maguk is tájékozatlanok és ott, ahol a törvénynek, ( meg az életbeléptetési rendeletnek hézagai vannak, a felvilágosítást kérők előtt többnyire a vállukat vonogatják. Ezt a taglejtést rendszerint ez a kommentár kiséri: „Majd kérem, az országos munkásbiztositási hivatal..“ Egy azonban már kiderült: hogy a törvény az iparosokra nemcsak kettős, hanem hármas terhet rakott. Ennek a tapasztalatnak ezek a részletei: Az uj munkásbiztositási törvény szerint az ipari munkaadók a betegsegi- tésért járó dijaknak felét tartoznak viselni, holott azelőtt azoknak csak egyharmada terhelte őket., Ez egy. Emellett az uj törvény alkalmazottaik jenek. Ha á futó-utczai nagy udvarról kirobog a fuvaros stráfos kocsija, Kertsánné és Riza ijedten futnak a másik szoba zárt ajtajához és hallgatóznak: nem ébredt-e fel? A szatócs szomszédnak van egy gyönyörűséges kis lánya, azt Kertsánék halálosan gyűlölik, mivel hangos rikoltozással kergeti végig a nagy udvaron a hentesék kutyáját, majd oly keservesen bőg, hogy a harmadik udvarba is áthallatszik. Déltájban csoszogó léptekkel, gör- nyedten, botjára támaszkodva érkezik meg az öreg Kertsán. Egy darabig künn áll a küszöbnél, majd félénken próbálgatja: nyitva-e az ajtó? Aztán megint áll, habozik, végre remegve nyúl a csöngetyühúzóhoz és lassan megvonja, nehogy hangosan szóljon. A sárgaréz körte nehezen enged agg kezének s bárhogy vigyáz is, a csöngetyü egyszerre ijedten kezd szólalni s nem akar elállni. A konyhából Riza rémült arcz- czal fut az előszobába s nyitja az ajtót. Szőlő és dinnye él jutányos áron ikza.pli.ató TÓTH DÁNIEL füszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyával szemben.
