Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-08-25 / 32. szám

——----^IfFlRÖSOK LAPJA 3

tat

lan tapintatos eljárása felett, amelynek köszönhető az, hogy az egész választás alatt a legcsekélyebb rendzavarás sem fordult elő.

Iparosok nyugdíj intézménye.

(Folytatás.)

31. §. A választmánynak kötelessége legalább 2. havonkint egybegyülni, ha csak oly eset nem forog fenn, mely azonnali elintézést igényel. Határozatait szó többséggel és legalább 12. választmányi tag jelenlétében hozza. A választmány határozatai ellen a közgyűléshez lehet felebbezni.

32. §. Az egylet elnöke s annak hátráltatása esetén az alelnök az egyletet a hatóságok és a harmadik személyek irányában képviseli; végrehajtja a közgyűlés és válaszlmány határozatait, a közgyűlésen és választmányi üléseken elnököl; az egylet által kibocsájtott iratokat és okmányokat titkárral aláírja; az egyleti választmány üléseit ő hívja össze s kimondja a határozatokat szótöbbség alapján. Jqgositva van a háziszükségletek beszerzésére szükséges összegeken kívül más, rögtöni intézkedést kívánó és rendkívüli esetekben 30 koronáig utólagos bejentés mellett utalványozni.

33. §. Az alelnök az elnököt akadályoztatása esetén ugyanazon jogokkal és felelőséggel helyettesíti.

34. §. A titkár szerkeszti minden az egyletet érdeklő okmányokat, vezeti a választmányi üléseken, valamint a közgyűléseken a jegyzőkönyvet.

35. §. A pénztárnok tiszte az egylet pénzét és hasonló természetű vagyonát kezelni. Köteles az elnök és ennek akadályoztatása esetén az alelnök által bármikor és bármely esetben kiküldött bizottságoknak és a reá bízott pénzekről számot adni. Köteles az évi közgyűlés elé terjesztendő számadást elkészíteni. Csak az elnök, vagy helyettessé által aláirt és ellenjegyzett utal- váuyokat és nyugtatványokat fizetheti ki. Felelős minden helytelen és szabály- ellenes eljárásból keletkezet károkért.

36. §. Az ellenőrző bizotttság öt tagból áll, kik a közgyűlésen 3. évenkint titkos választással szavazattöbbséggel választatnak. Czélja a választmány pénzbeli ügykezelését folyton ellenőrizni és a pénztár állását időről-időre megvizsgálni. Ennélfogva az ellenőrző-bizottság tagjai a választmány és annak kebeléből alakított bizottságok ülésein részt vesznek és a könyvek megtekint- hetését bármely időben követelhetik; a bizottság határozata folytán a pénztár rovancsolásának is meg kell történie. E bizottsághoz intézendők a választmány ellen tett pénzügyi panaszok, mely azt megvizsgálni s azon esetre, ha a választmánynyal kiegyezés nem jöhetne létre, eldöntés végett a közgyűlés elé terjeszteni köteles.

37. §. Az oly választmányi tag, ki három (3.) egymásutáni rendes ülésről igazolatlanul elmarad, tisztségéről le- köszöntnek tekintetik s helyébe a legközelebbi póttag .jiiyatik be, kit is a titkár a választmány utasítása .után erről értesít.

38. §. A tisztviselők a választmányi ülésekre meghivándók, hol tanácskozási és szavazti joggal bírnak.

39. §. A közgyűlés által választott tisztviselők mind tiszteletbeliek s fizetésre igényt nem tarthatnak. A választmány azonban terjeszthet a közgyűlés elé indítványt az iránt, hogy az egyes, sok dologgal járó tisztviselőnek csekély tiszteletdijat szavazzon meg.

Választott bíróság.

40. §. Az egylet és tagjai vagynyug- dijrészesei közt netán felmerülő vitás kérdések a nagykárolyi kirí járásbíróság által döntendők el, mely bíróság illetékességének mindkél fél magát alávetni tartozik.

Közgyűlés.

41. §. A közgyűlés hatáskörébe tartozik :

a) a tisztikar, választmány és ellenőrző bizottság megválasztása;

b) az egyleti tagok által hetenként fizetendő járulékok és segélyezéseknek meghatározása ;

c) az ellenőrző-bizottság indítványai fölött határozathozatal;

d) a választmány határozatai ellen beadott felebbezés eldöntése ;

e) az alapszabályok felsőbb jóváhagyás mellett történt megváltoztatása, a 18.-ik §.-ban foglalt korlátozással;

f) az évi zárszámadás felülvizsgálata s a felmentvény megadása vagy megtagadása ;

g) az egylet felosztása belügyminiszteri jóváhagyása mellett.

42. §. Rendes közgyűlés minden év első negyedében megtartandó s annak napja legalább 2. héttel előbb a tagokkal közlendő. A rendes vagy rendkívüli közgyűléseket a választmány hívja egybe.

43. §. Jogérvényes határozathozatalra legalább is a rendes tagok felének jelenléte szükséges. Ha a jelenlevő tagok száma nem volna elégséges a jogérvényes határozathozatalra, úgy a gyűlés elhalpsztatik és egy hó lefolyásán belül

tód? Egy jó hirt, mely mindnyájunknak örömet okoz.

Elhallgat. Feszülten várakozik, kiváncsi a hatásra.

Flóra lassan mondja:

— Hallgatom.

Nehezen megy.

:— Egy ... egy fiatal ember, akit te is ösmersz, — Farmosi Iván — elmondta nekünk, hogy szeret egy leányt és boldog lenne, ha ez őt meghallgatná. Farmosi nagyon gazdag ember, derék, szép férfi, aki oly állást biztosíthat nejének, hogy mindenki megirigyelheti. Ugy-e ? Nem vagy kiváncsi, ki lehet az a szerencsés, akire választása esett ?

— De ... igen.

Véresei bácsi kiegyenesedik.

— Flóra. Farmosi téged szeret!

A leány felriad, kebeléhez kap.-— Engem ? Nem! Lehetetlen !

Apja mosolyogva megy féléje.

— De igen. Megvallotta nekünk, hogy téged akar feleségnek. Látod leányom, te megcsináltad szerencsédet. Ha hozzá mégy, mindnyájunkra jobb jövő vár. Te földbirtokosné leszesz és..

Flóra kezeit összekulcsolva lép atyja elé és elcsukló hangon könyörög:

— Atyám, atyám! Ha egy kis irgalmat érzesz irántam, ne folytasd !

Fuldokló zokogás tör ki melléből.

— Hát mit vétettem ellenetek, hogy mindig a szivemre törtök.. . meg akartok ölni engemet...

Mind a hárman hozzá futnak, csillapítják, csititgatják.

A leány felszántja könnyeit és hevesen árad a szó ajkairól:

— Emlékezzél vissza atyám arra, amit azon a napon mondottál, amikor lemondásra bírtál: — Férjed könyör- adománya nekem nem kell, nem akarok kegyelemkenyéren élni... hitelező vagyok, ki követelését akarja behajtani!

Véresei megrendülve bólint.

— Mondottam.

— Meghajoltam parancsod előtt. Elnyomtam szerelmemet, eltemettem boldogságomat, hogy engedelmes gyermeked legyek. Beláttam, hogy nekem csak értetek kell élnem és nem zúgolódtam. És most ... te el akarnál adni egem, eladni a testemet, lelkemet egy idegen embernek pénzért, hitvány pénzért ? Atyám, atyám! Hát nem vagyok én a ti véretek ? Bátyám nincs szavad mellettem ? — Sándor felel:

— Nem jól fogod fel a dolgot, Flóra!

De az öreg nem engedi a fiát beszélni.

— Ne szólj, Sándor ... Flórának igaza van.

A leány atyjához fut és hozzásimul.

— Ugy-e, ugy-e, atyám! Ne bántsatok, oly jól érzem igy magam. Nincs semmi vágyam, semmi kívánságom. Önálló vagyok, a tietek vagyok. Fáradok érettünk, — ó, kimondhatlanul édes e fáradság! Édes az a száraz kenyér is, amit a magunk erejéből szereztünk és nem ajándékképen kapunk. Nem kérek egyebet tőletek, csak hagyjatok itt magatoknál, ne küldjétek el engem ! — Vécsei válaszol :

— Szó sincs erről leányom! Hisz nem igy gondoltuk ezt. Na ... ne reszkess! Ülj le! Ne beszéljünk most erről. Majd . . . nyugodtabb leszesz. Mily hideg a kezed, hogy remeg az enyémben. Csillapodjál gyermekem. Akarsz valamit ?

— Kérlek, hagyjatok kissé egyedül.

— Igen. Pihend ki magadat! Jöjjetek ! Nyugodj leányom!

Kimentek.

Útközben fiához fordul az öreg.

— Látod, látod, nem kellett volna szólni, ügy sem lesz semmi a dologból.