Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-06-16 / 22. szám

IPAROSOK LAPJA 5 A szoczializmus tévtanai. Irta: Pozsonyi Gábor. ü " ' ii. ■ jf ’ Ipt i Mégis, mindez nem volt elég e tanok létrehozására, mindenképen elég neve­lésére, ápolására. íme az összehalmo­zott tőke mint nevelő, mint dajkáló! Mindenki tudja, mert látja azt, hogy az általános elszegényedésnek zubbo­nyát Európa gyártelepein szövik, hol a gyár ura millióival rongálja gyomrát, a szegény munkás meg lézeng a kópia- - lástól. A korlátozatlan szabadj ipar és kereskedelem a tanulatlan tőkepénzes­ből millionert, — a tanult kisiparosból pedig nagyiparos-napszámost, majd kö­zönséges gyári munkást nevel. Hogy is tarthasson lépést a kisiparos a gyár- orral, mikor ennek az. anyag, a munka, £L szükséges eszközök mind sokkal ke­vesebbe kerülnek éppen a nagyban folytatott munka következtében. Hiszen ha a szegény iparos egy kaptafán két pár csizmát varr, annak a kaptafa árát is két pár csizmához kell számítani, mig gyárakban ezer csizmára esik. egy kaptafa. Végül a szocziális elvek gyors ter­jedésének okát a vallástalanság elhara- pódzásában is jó helyen keressük. Mint már említettük, nyomorult volt a XVI., XVII., XVIII-ik századnak népe is. Ar-' czáról patakzott a verejték, amikor a nyakába varrt sok robot-munkát végezte s akármennyit kínlódott; dolgozott, nem volt joga még a vagyonszerzésre sem. De hát akkor a hit megkönnyítette e terheket, a kereszténység fölmagaszto- sitotta a szegénységet. Az ujbor liberabzmusa mindén kon­zervatív eszmét ki akar forgatni, -— a vallást sem hagyhatta megbolygattat- lanul. Tudományos munkákban, hasá­bos ujságezikkekben, nekigyürközött szó­noklatokban, radikális törvénykezésben, a praktikus életben, — széles minde­nütt a kereszténység romlására tört. Igaz, hangzottak kijelentések a bársony­székből, hogy a vallásosságra nagy szük­ség van nálunk, de ezt komolyan tőlük senki sem vette. Nálunk is, más álla­mokban is rég elénekelték már az -efféle bölcsességeket s amellett hanyatt- homlok rontottak a hit és vallás leg­szentebb elveiben. Senki még csak nem is vállalkozik annak czáfolására, hogy a liberalizmus egész Európát megrendítette hitében ■r— vallásában. A liberalizmus materi- alisztikus elvekből indul ki s azon épül föl. Nem csoda, ha egy professzionátus szabadelvűnek csak a földi haladás, anyagi tökéletesedés imponál — s szó­tárában az „erkölcsi“ fogalom ismeret­len ; nem csoda, ha egy modern libe­rális majdnem szükségképen szabad­kőműves is. Csakhogy aki szelet vet, nagyon valószínű, hogy vihart fog aratni. A szabad, szellemek vallástalánsága ma máj1 a szegény nép szivébe is befér­kőzött, hogy a szocziális elvek állandó üszke legyen. Azért nézetünk szerint tökéletesen fején találta a szeget egy angol szo­cialista iró, midőn igy okoskodik : Ti tőletek (liberálisok) tanultuk, hogy isten, vallás, lélek, túlvilág mind csak ábrán­dos fantazmagóriák, hogy minél jobban ki kell használnunk ezt az éle­tet,' amely a sirgödörben véget ^r. Ti már ki is használtátok, mert urak vagy­tok, de mi is ki akarjuk ám, mert mi is hozzátok hasonló emberek vagyunk. Hanem előbb a ti igátokat fogjuk le­rázni, hisz mi is szabadok vagyunk; a hatalmasokat összemorzsoljuk, hisz mi veletek egyenlők vagyunk, — milliói­tokat felosztjuk, hisz mi mindnyájan testvérek vagyunk. így lehet csak meg­alkotni a boldogság földi paradicsomát, melvből aztán minden ember felszür­•i csölheti illető járulékát. Lám, ez az okoskodás tökéletesen' észszerű! Ha a modern liberális világ tudományban, művészetben, törvény­kezésben, iskolában háborút indított a pozitív hit és vallás örök elvei ellen: akkor mit csodálkozik rajta, midőn a szocziális eszmék hirdetői e theoriák- ból a praktikus életbe is át akarják ültetni a vallás nélkül szűkölködő^ elveit. Különbség közöttük éppen csak az, hogy a ravaszabb liberalizmus harcza álarczos háború, mig a szocziálisták őszinték elveik hirdetésében. (Folyt, köv.) Egy ok az élelmiszerek drágaságára. Mező-Teremről két előfizetőnk keresett fel bennünket s bemutat­tak 2 drb a helybeli vásárvámbérlö által kiállított bárczát, melyek ta­núsága szerint f. hó 10-iki heti­vásár alkalmával 1 üres szekérért melybe 3 ló volt fogva 46 krt, 1 drb sertésért 16 krt fizettek. Kérdést tettünk a vámdijak ügyé­ben városunk rendőrségéhez, a honnan azt a felvilágosítást nyer­tük, hogy a felszámítás összege helyes. Nehogy azonban újból vissza­élések történhessenek, felkérjük városunk rendőrkapitányát, hogy a vidéki közönség tájékoztatása végett bocsásson ki hirdetményt, melyben közölve legyen a vásár­vám díjtételei, az ellenőrzésre meg­választott városi bizottsági tag ura­kat pedig felkérjük, kisérjék figye­lemmel a vámbérlök visszaéléseit s hívják fel polgármesterünket visszaélés esetére a legerélyesebb intézkedések megtételére, mert a visszaélési esetek igen alkalmasak arra, hogy a vidéki közönséget városunk hetivásárjain való meg­jelenésétől visszatartsák és az élelmi szerek amúgy is tulmágas árát növeljék. HÍREK. — Figyelmeztetés! Mint lapunk zártakor értesülünk, a ki­állítókról szerkesztett kimutatásból többen kimaradtak. Szerkesztőségünk csak azért felelős, akiket neki a rendező-bizottság kimutatott s a tisz­tikar egyik tagjának ezen felette sajnálatos mulasztását a kiállítás után szóvá fogjuk tenni. — Házasság. Dr. Sternberg Zol­tán helybeli ügyvéd folyó hó 18-án köt házasságot Dr. Adler Adolf helybeli ügyvéd, a „Nagykároly és Vidéke“ felelős szerkesztőjének leá­nyával, Margittal. Sok és' tartós boldogságot kívánunk az uj párnak ! — Ebéd. Az iparkiállitás rendező- bizottsága a vidékről érkező ható-' Ságok és testületek képviselői tisz­teletére a Polgári olvasókörben ebédet rendez. Egy teríték ára 4 korona. Jelentkezéseket elfogad Járay József ipartestületi jegyző és Fejes Ferencz vendéglős. 757— Halálozás. Ziher János nagykárolyi kéményseprő-mester folyó hó 10-én 32 éves korában meghalt, temetése f. hó 12-én folyt le óriási részvét mellett. — Járvány városunkban. A városunk­ban járványszerüleg fellépett kanyaró és szamárhurut miatt a várhegyei főorvosi hivatal elrendelte az elemi iskolákban a vizsgák mielőbbi megtartását s az iskolák bezárását. — Választás. Iparkiállitásunk rendező-bizottsága f. hó 9-iki ülé­sén a titkári teendők teljesítésére lapunk felelős szerkesztőjét kérte fel s egyben megválasztotta a rendező-bizottság tiszteletbeli tag­jává. — Vasúti indóházunk ügyében a ke­reskedelemügyi miniszter az uj állomás helyének közigazgatási bejárására folyó hó 27-ikének délelőtti 8 óráját tűzte ki. Az eljárás vezetésére Ney Ferencz miniszteri tanácsos, államvasuti főfel­ügyelő küldetett ki. Az eljáráshoz meg fognak hivatni a helyi közigazgatási hatóságok főnökei s az állomás környék­beli telektulajdonosok. — Czáfolat. A „Nagykárolyában iparkiállitásunkról — a valaki által sugalta — vezérczikkben oly állí­tások láttak napvilágot, mely mél­tán felháborodást kelthetett az iparos-osztály tagjai között. Nem akarjuk ünnepélyünket megzavarni a czikk bírálatával, de azt kijelent­jük, aki a czikket irta vagy sugal­mazta, vagy nincs tisztában a helyi sajtó hivatásával, vagy ön­magával is meghasonlott egyén, ki semmi és senkiről jót Írni vagy mondani nem tud.

Next

/
Thumbnails
Contents