Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-05-12 / 17. szám
IPAROSOK LAPJA megküldendő volna az összes ipar- testületekhez és kereskedő-társulatokhoz. Másodsorban intézzen kérelmet az ipartestület vállvetve a kereskedőtársulattal a kereskedelemügyi miniszterhez, mely kérelemben fejtse ki azokat a sérelmeket, amely őket az által érte, hogy a legutóbbi iparkamarai tag választásánál mel- lőztetésben részesült s kérje meg a kereskedelmi minisztert arra, hogy találjon > módot, hogy városunkból a kamarai ülésekben a két testület elnöksége hivatalosan részt vehessen, ott szavazattal bir- jon, érdekeiket képviselhesse s egyáltalán mindent elkövessen arra, hogy városunk kereskedő és iparos osztályának érdekei megvédessenek. Ezen kérelmet adja át városunk országgyűlési képviselőjének, hogy juttassa el illetékes helyre. s vegye pártfogásába azt a két, osztályt, amely hivatva van szeretett hazánk kereskedelme és ipara felvirágoztatására. Csak bátran előre, igaz nehéz a kezdet, , de ott leszünk mi is s hivatásunknak megfelelvén mindenkor s felemeljük kérő szavainkat a nyilvánosság előtt, íAiHőií' 'az iparos és kereskedő-osztály érdekeinek megvédéséről van sző. . . Simkó Aladár. Építőiparosok szövetségének rendkívüli gyűlése. Az építőiparosok szövetsége folyó hó 5-én az ipartestület helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, melyen a folyóügyek elintézése után a beadott indítványok kerültek tárgyalás alá, mely indítványok — tekintettel arra, hogy úgy az építőiparosok, mint a nagyközönség érdekeit vannak hivatva megvédeni — igen figyelemre méltóak. Az első indítványt Nagy Jenő elnök nyújtotta be, mely szerint indítványozta, hogy a végrehajtó-bizottság nyújtson be kérvényt városunk képviselőtestületéhez az iránt, hogy utasítsa a városi tanácsot, hogy minden egyes városi építkezésnél az árlejtési hirdetménybe tegye be azt, hogy a város a munkát csakis oly építőiparosnak adja ki, aki a magyar építőiparosok szövetségének tagja. A második indítványt Jakabffy Gábor ellenőr adta be, melyben küldöttség utján felkérendőnek javasolja az összes helybeli téglagyárosok, fa-, czement- és mészkereskedőket a szövetségbe való belépésre s a szövetség erkölcsi támo- gatásárav A harmadik indítványt ugyancsak Nagy Jenő adta be, melyben küldöttséget javasol meneszteni Gróf Károlyi István, városunk képviselőjéhez, amely küldöttség kérje fel őt arra, hogy uradalmaiban eszközlendő építkezéseket és munkádat csakis a szövetséghez tartozó iparosnak adja Jki. Az indítványokat a közgyűlés lelkesedéssel tette magáévá s megbízta az elnökséget a kivitellel. Építőiparosaink abbeli kérelme, hogy a városi munkák csak szövetségi tagnak adassanak ki, annyira méltányos ff Vessünk fátyol! a múltra! gon- doskodjunk arról, miként lehetne kikerülni azt, hogy hasonló esetek előforduljanak.. Ipartestületünk élén ma olyan férfiak állanak, kikben megvalósítva látjuk az eddig tespedésben élő ipartestüiet újbóli felvirágoztatását s figyelmébe ajánljuk javaslatainkat, bízván abban, hogy azokat magáévé teszi s érvényre is juttatja. Legelső sorban is szükségesnek vélnők az 1868. évi VII. t.-cz. módosítása iránt felterjesztést intézni a kormányhoz, melyben kérelmezendő volna az, hogy vagy törölje el az iparkamarai tagok választását, s mondja ki, hogy azon városokból és községekből, ahol ipartestületek és kereskedő társulatok léteznek, azok elnökei hivatalból tagjai a kamarának s tagjaiból számarányukhoz képest tagot jelöl, vagy pedig rendelje el, hogy a kamarai tag-választások nem egy városban, hanem városonként illetve községenként egy kamarai tisztviselő jelenlétében ejtessenek meg, mert egyáltalán nem követelhető az, hogy miként a legutóbbi választás is megejtetett, városunk 700 iparosa és_158 kereskedője a választás napjára Szatmárra ' utazzék. Ezen felterjesztés pártolás végett képét egész valójában, rideg igazságában úgy feltárni, amint azt maga a kisiparos legjobban látja és — fájdalom — legtöbbször érzi: vétessék figyelembe a jóakarat, az ügy iránti meleg érdeklődés. A szabadságharczos aradi müipa- ros gyermeke szólal meg önzetlenül. De — és erre büszke vagyok — ípegszólal bennem a szív (!) ez a nagy hatalom, ez az óriási erő, a szív — csak ez képes orvosolni a bajokat, csak ez lehet balzsama a társadalom minden kóros tünetének! Mi az a szív? A szív: az emberi érzés! Mi fejleszti az emberi érzést ? A hit! Mi a hit? A szeretet! És mi a * szeretet ? A ,— vallás! A vallás: az emberi szeretet! Tiszteld felebarátodat, mint tenmagadat! A vallás: remény, a vallás: bizalom, hit, lelki gyógyír szegénynek, gazdagnak, betegnek, egészségesnek, boldogtalannak és boldognak egyaránt! De a vallás: erkölcs is! Asztalos urak szíves figyelmébe! || Tiszteld a — nőt, mert szülőanyád, ki nemzett, ki ez életet adá, az is — nő volt! A Megváltó, egy Tolstoj Leó, Sien- kewicz Henrik, Ibsen Henrik s más ily hatalmasok, ily halhatatlanok, a nagy szocziológusak (nem szoczialisták!) szavait, tanait idézem, mert én —ezeknek a műveit olvasom. A tövissel koszoruzott Megváltóét, a remeteéletet élő, dúsgazdag orosz grófét: Tolstoj Leóét, kinek az a foglalkozása, hogy a szegényt támogassa, a beteget gyógyítsa és a sok beteget — megtérítse í De nem folytatom... Mert nemde? találkozna olyan olvasó is, aki azt kérdezné, hogy: mi köze el pusztuló magyar kisipariiak a — Megváltóhoz, egy Tolstoj Leóhoz, Sienkiewicz Henrikhez stb. ? Micsoda összefüggése, értelme volna e két dolog egybevetésének ? Hát igenis: van és volna is összefüggése... Ezeknek az isteni küldetésü Nagyoknak, a világ legnagyobb szocziológusai- nak életük, czéljuk, egész tudásuk: a beteg társadalom gyógyítása, a tévúton járók megmentésére irányult. És — jól jegyezzük meg! — ezeknek a Halhatatlanoknak nagy műveik megalkotásában alapjuk, kiindulási pontjuk a — vallás- és társadalomerkölcs volt! Mert csakis a vallásos és erkölcsös társadalom van hivatva a társadalom akármiig baját gyógyítani. A vallás, az erkölcs, az: ősi kincs (!), melynek eredete az emberével egyöreg, ez a közkincs, melyet leginkább akkor birt az egész világ, mikor leggazdagabb volt a hatalmas római birodalom, a büszke Róma, Szent István és Nagy Lajos, Mátyás királyok hatalmas — Magyarországa! E kis lap terjedelme, czime és czélja meggátol, hogy messzebbre kitérjek eredeti czélomtól. Vallás- és társadalomerkölcsi szemÍENCZE szavatolt tiszta, Tsaplxa/tó TÓTH DÁNIEL fiiszerkereskedésében (Nagykároly, Fényi-út 19. (csendörlaktanyával szemben.)
