Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-04-07 / 12. szám
4 IPAKOSOK LAPJA Iparkiállitásunk. Ismét eltelt egy hét, ismét közelebb jutottunk azokhoz a napokhoz, amidőn városunk iparos-osztálya meg fogja mutatni városunk és vidéke közönségének azt, hogy a közel 700 tagból álló iparososztály mit tud alkotni rövid idő alatt s mi az a valódi, hamisitat- lan magyar ipar. Alig hisszük, hogy volna egy is iparos polgártársaink között, akit büszkeséggel ne töltene el az a tudat, hogy megnyílt az alkalom arra, hogy tehetségét bemutatva, azon ipari czikk iránt, melyet ö hazafias lelkesedésből meritett tudattal készített el és ahhoz összes gyakorlati tudását felhasználta, — joggal meg ne követelhesse az elismerés nyilván ulását. Városul)k iparos-osztályának igen nagy szüksége volt ezen kiállítás rendezésére, mert már a kisipar, melyet a gyári ipar nap-nap után háttérbe szorított, kihaló félben van s legalább a fogyasztó közönség szerezzen meggyőződést arról, hogy igenis él még s bátran kiállja minden tekintetben a versenyt a gyári iparral úgy jóság," mint tartósság tekintetében s biztatni fogja őket a jövőre is arra, hogy ipari termékeiket bemutassák a fogyasztó közönségnek, aki annak kaptam. (Kifeszitett mellel) Nyolczvan közül a második tizedes én . .. érti már ? Bertalan (áhítattal): Tizedes ur .. . Ön csodákat miveit három hónap alatt! Dezső: Már most azt is elmondom magának, hogy mi az : tizedesnek lenni ? Bertalan: Erre csakugyan kiváncsi vagyok... Dezső: Megkaptuk hát a két csillagot . . . Bertalan: No de ne túlozz már. Csak egyet. Dezső: Mindkét oldalon egy... az kettő . .. Természetesen a kutyamosóm mindjárt rá is varrta... Én már tegnap tizedesi rangban végeztem az őrszolgálatot a királyi várban. Bertalan: Ez nagyon szép lehetett. Dezső: Ah nem erről akarok beszélni .. . Bertalan: De hát akkor miről? Dezső: Hallott-e ön valamit a rang idősebb-ről ? Bertalan: Csak úgy homályosan sejtem, hogy az valamiféle nagyhatalom. Dezső: Nos hát... katonáéknál az a szabály, hogy senki istenfia nem léphet he valami katonai helyiségbe anélkül, hogy oda ne álljon katonásan a rangban legidősebb elé s ne jelentené, jóságáról meggyőződve, bizonyára támogatásban is fogja részesíteni. Ha végig tekintünk a kiállítók névsorán s a kiállítandó tárgyakon, igen sok ipari termék tűnik szemünkbe, amelyek világosan bizonyítják azt, hogy mennyire elö- haladt kisiparunk s mennyi ipari czikket készítenek iparosaink, a melyért városunkból igen tekintélyes összeg jut a fővárosnak s Ausztria iparának előmozdítására is. Sokan úgy vélekednek, hogy a haladás korszakát éljük, haladnunk kell a kor igényeivel is s igy inkább mellőzik a kisipari gyártmányokat házuknál és lakásberendezéseiknél, semhogy kényelmükből csak legkisebbet is feláldoznának. Jöjjenek el a kétkedők, nézzék meg azt a kiállítást, amelyet városunk iparosai rendeznek. A kiállított tárgyak mindenike aranyat ér, megfizethetetlen aranyat azoknak, akik szeretik a hazát, mert minden egyes darabot egy iparára büszke magyár iparos két keze verejtékes munkájával készítette. HÍREK. — Bimbóhullás. Schnell József asztalos-mester fiacskája múlt hó 30-án elhunyt. Temetése f. hó 1-én folyt le nagy részvét mellett. hogy miért lépett a szobába... Ha pedig nincsen különös oka a belépésnek, akkor azt tartozik jelenteni, hogy belépett. Érti már? Bertalan: Értem .. . Innen a mi nagy vitézségünk. Ezért nyerjük összes csatáinkat, nemde ? Dezső (megvetőleg): Ehhez ön nem ért! ez „befehl“. - Ami pedig befehl... Bertalan : Az befehl... ennyit már én is tudok! Dezső : Az ... És most folytatom ... Hát amint az őrségi szolgálat véget ér s én az őrszobában átöltözöm: ez a kabát nyitva volt... a rajta levő két csillag... ne szóljon közbe... mondom, hogy mindkét oldalon egy! — belép a szobába egy közönséges bun- dás... aféle három évet szolgáló közvitéz ... Nem tudta, hogy ki van a szobában s azért ott az ajtóban állva, csak úgy eldörmögte kutyafuttában a szokásos jelentést... Bertalan : Ah . .. kezdem érteni. .. Hát nem tudta ki van . .. Dezső: A szobában ... Mert, hogy a kabátom nem volt begombolva . . . .. tudja? De aztán, hogy elhaladt mellettem s oldalt tekintete a csillagra esett... s a csillagok fénye belenyilalt a szemébe ... — Az érmihályfalvai ipartestület felfüggesztéséhez. Lapunk 7-ik számában megírtuk azt, hogy az érmihályfalvai ipartestület felfüggesztett hatáskörének visszaszerzése iránt élénk mozgalom indult meg. Az újonnan választott tisztikar elnöksége és Timkó István a polgárság egyik buzgó harczosával mindent elkövet, az ért sérelmek orvoslására s kérvényt nyújtottak be a járási fő- szolgahiróhoz, mint iparhatósági biztoshoz a jogok visszaadása iránt. Az iparhatóság értesítette az ipartestület vezetőségét, hogy a felfüggesztett ügykör visszaadása iránt a kellő intézkedéseket megtette s igy a volt tisztikar hibájából méltatlanul meghurczolt testület mielőbb visszanyeri elveszett jogait. Nézetünk szerint az iparhatóság részéről nem kellett volna az utolsó eszközhöz fordulni s egy testületet —tá- tán hatalmi túlkapásból --- országosan meghurczolni. — Előléptetés. A király Kacsó Károly államépitészeti kir. főmérnököt, műszaki tanácsossá és Lichtchein Lajos kir. mérnököt kir. főmérnökké ne- • vezte ki. — „Közadakozás“ kút létesítésére. Vettük a következő levelet : „Tisztelt Szerkesztőség! - Még ha Mucsáról irnók ezt, talán elhinnék, de hogy Nagykároly rendezett tanácsú városban ilyen dolog megtörténjék, az már igazán szégyen városunk adófizető polgárságára. Ugyanis mi Árpád-utczai lakosok már több Ízben fordultunk a városi tanácshoz az iránt, hogy az Árpád- . utczában egy, a lakosság ivóvizDezsö: És hirtelen keresztülczikázott elméjében az a gondolat. . . Bertalan (úgy tesz mint aki oda van az izgalmaktól): Az a gondolat, hogy .. Dezső: Igen... hogy az imént, mikor bejött, csak úgy félvállról jelentett . . . s hogy az sértő lehet rám nézve. Bertalan : Amint hogy cakugyan . .. Dezső: Mtnt a sebes szélvész, futott vissza az ajtóba, kiegyenesedett, mellét kifesziti, tekintetét reám szegzi, kezét fejéhez kapja Bertalan (lázas érdeklődéssel): Folytasd, folytasd. Dezső: S félelemteljes komolysággal igy harsog felém: Tizedes urnák jelentem alásan, a szobába léptem ... Bertalan (mintha téljesen kimerítette volna a lázas érdeklődés, fáradtan dől hátra székében): Neked mondta ... és igazán neked ... Dezső (büszkén kiegyenesedve): Nekem bácsi... Már most legalább tudja, hogy mit tesz az: tizedesnek lenni ?
