Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-31 / 11. szám
6 de azok a féreglyukak következményei, amelyek «lőre nem láthatók s mindenütt előfordulnak. A töltések mellett össze- gyülemlett vizek csapadékvizekből származtak, melyek ily nagy méretekben való felgyülése a tél folyamán leesett nagymérvű havazás következménye s az, hogy a Kraszna magas vízállása miatt a levezetésre szolgáló zsilipeket el kellett zárni. Lapunk zártakor már a Kraszna teljes apadásnak indult, a zsilipek fel lettek nyitva s egyáltalán minden veszély el lett hárítva, a hatóságok képviselői, valamint a csendőrség be lett rendelve s a védekezés be lett szüntetve. — Az épitö-iparosok szövetsége f. lió 25-én gyűlést tartott, melyen több fontos tárgy került eldöntés alá, igy a szakcsoportok alakítása, a belépési díj és a munkások után fizetendő járulékok megállapítása, sztrájk esetére való vé- dékezés. Tudomásul vette a közgyűlés az ács- és kőmüvesmunkás zárlatot s egyhangúlag elhatározta, hogy azt csakis a munkarend és munkásköz veti tő elfogadása esetére nyitja meg. A gyűlésről szóló részletes tudósítás iparostársaink érdekében nem közölhető. — Első áldozat. Megalakult a fogyasztási szövetkezet; egyre-másra érkezik a „Hangyádtól a bors, sáfrány, paprika, csizmatalp, kocsikenőcs, rum, pálinka. De ezt el is kell helyezni, tehát üzlet- helyiségre van szükség. A vezetőség nem tekintve azt, hogy egy súlyos adófizetéssel megterhelt iparosról van szó, kivette a Szabó Kálmán üzletét csekélyke 1800 korona évi bér mellett. Hogy adhasson ily óriási bért egy iparos? Hisz ebből egész éven keresztül él családjával, tehát ki kell költöznie. Hogy azután fog-e üzlete oly keresletnek örvendenie, nem-e fog ártani a szomszédság egy más szakmabeli iparosnak: az nem kérdés, csak a szövetkezetnek legyen üzlethelyisége. Ebből is beláthatják iparos-társaink, mily fegyverekkel küzd a szövetkezet a súlyos adóval terhelt iparos-osztály ellen. — Intézeti ház átépítése emeletesre. A Beregszászi Hitelintézet földszintes épületének egy emeletre leendő felépítése végett árlejtést hirdet. Az ajánlatokat a vállalati összeg 5°/0-át tevő bánatpénzzel április 16-án délelőtt 12 órára az intézet igazgatójánál kell beadni s ugyanazon napon délután 2 órakor fognak felbontatni. A tervek, elő- rnéret, az általános és részletes feltételek az intézet igazgatóságánál megtekinthetők. — Hazai ipari beszerzési források. Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter utasította a m. kir. Kereskedelmi Múzeumot, hogy a hazai ipari beszerzési forrásokról czimtárt állítson össze és bocsássa közre. Ez a czimtár fel fogja ölelni az összes hazai gyártelepek, továbbá a nem kizárólag helyi szükségletre dolgozó, illetve a különlegességeket készítő kézmü- és műipari telepek, a háziipari vállalatok, végül az ipari termelő szövetkezetek pontos névjegyzékét, összes készítményeik teljes felsorolásával és a szállító képességükre IPAROSOK LAPJA vonatkozó adatokkal. A tárgymutató közölni fogja a lehető aprólékosabb részletezéssel az országban készülő iparczikkek betüsoros jegyzekét utalással a könyvben felsorolt mindazon telepekre, amelyekben az illető árut aagyban állítják elő. A Czimtár 10,000 példányban fog megjelenni és díjtalanul küldetik meg az állami hatóságoknak és közintézeteknek. — Az épitömunkás közvetítést lapunk zártáig elfogadták: Wanger János és Buchmann Antal ácssegédek. Reméljük, hogy az ünnep után a munkások tömegesen fogják azt'elfogadni. — Legújabb nyakkendő szalagok darabonként 38 krajczárért és húsvéti öntözök kaphatók Rózner Henrik férfidivat üzletében. — Tasnádi községi középületek javítása. A község tulajdonát képező középületeknek szükségessé vált kijavítása és bádogfedeleinek befestése iránti munkálatok teljesítésének biztosítása tárgyában április hó 2-án d. e. 10 órakor Tasnádon a községházánál árlejtés fog tartatni. Az árlejtésen részt venni szándékozók kötelesek lesznek az 1473 K 58 fillérben előirányzott anyag- és munkadij 10°/0-át bánatpénzül letenni. Az árlejtési feltételek a községházánál megtekinthetők. . ,v — Igazgatósági tag az áru minőségéért nem felelős. Megírtuk annak idején, hogy a Szegedi iparosok árucsarnok szövetkezetét bécsi bútoroknak magyar gyártmányként való eladásán kapták rajta és e miatt Szíjgyártó Albert igazgatót és Lauter Manó üzletvezétőt 100—100 K pénzbírságra Ítélték. Nevezettek megfellebbezték az Ítéletet a városi tanácshoz, mely Szíjgyártót azzal az indokolásssal mentette föl, hogy igazgatósági tag az áru minőségéért nem felelős. Lautér Manó büntetését azonban 300 K-ra felemélték. — A kiskorú iparos vagy kereskedő váltó képessége. Az 1876: XXVII. t.-cz. 1. §. 2. bekezdésében foglalt annak a rendelkezésnek, hogy nem leljesko- ruak szenvedő váltóképességgel csak akkor bírnak, ha önállóan ipart űznek, a 8772/1906. sz..ítélete szerint, csak az az értelem tulajdonítható, hogy a 18 éves életkorukat meghaladott kiskorúak nem ától az időponttól kezdve tekintendők teljeskoruaknak, midőn nekik az önálló ipar folytatásához a gyámhatóság a beleegyezést adta, hanem akkor, mikor az önálló ipart tényleg gyakorolják. — Utkaparóházak építése. A duna- földvár—máramarosszigeti állami közút szatmármegyei Mezőpetri és Avasujváros közötti szakaszán 35,987 K 43 f előirányzattal 4 kettős és 1 egyes úikapa- róház építendő. Az építés vállalatba adása érdekében április 16-án délelőtt 11 órakor Nagykár oly bari a m. kir. államépitészeti hivatalban, ahova az ajánlatokat 5°/0 bánatpénzzel, vagy annak letétbehelyezését igazoló állampénztári nyugtával ellátva ez időre be kell adni, — versenytárgyalás fog tartatni. "Ajánlatok az összes munkákra együttesen vagy munkanemek szerint külön-külön is tehetők. Az építkezésekre vonatkozó műszaki műveletek és feltételek Nagykárolyban a m. kir. államépitészeti hivatalban megtekinthetők. — Ipartestület Újvidéken. Az újvidéki ipartestület vasárnap délelőtt megalakult. Az iparhatóság képviseletében Szabó Gyulá kamarai másodtitkár jelent meg, aki a testület megalakításának czélját és fontosságát fejtegette. Azután megvitatták az alapszabályokat, melyeket a szegedi kereskedelmi és iparkamarához terjesztenek fel. — Feloszlatott munkásszervezetek. Zala vármegye alispánja feloszlatta a nagykanizsai kőművesek szakegyletét, mert két idegen munkásnak Nagykanizsán való munkábaállását megakadályozta. A rendőrség az iratokat lefoglalta. — Debreczenben a szobafestők szakcsoportját a belügyminiszter rendeletére feloszlatták. Mohácson a molnárok helyicsoportját feloszlatták. — A helybeli kereületi betegsegélyzö- pénztár Xllí-ik évi közgyűlését f. hó 24-én délután 2 órakor tartotta meg az ipartestület tanácstermében. A gyűlésen Meszesi Ferencz igazgatósági elnök elnökölt. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését elfogadta, száínadóknak a felmentvényt megadta, az igazgatóság, felügyelőbizottság, a választott bíróság kebelében megürült tagságokat betöltötte. — A központi bizottság és az Országos Szövetség fúziója. Az ipartestületek Országos Szövetségét az 1905-ben Szabadkán tartott ipartestületi kongresszus létesítette ugyan, de azért a korábbi szokáshoz alkalmazkodva hozott határozatainak végrehajtását a kongresszus a hazai ipartestül etek középponti bizottságára bízta. A szövetség választmányának legutóbbi ülésén Gelléri Mór indítványára a központi bizottság egyesült az Ipartestületek Országos Szövetségé* vei. A jövőben tehát az ipartestületekben szervezkedett iparosok ügyeit az Ipartestüietek Országos Szövetsége intézi és ez hívja össze az ipari kongresszusokat. Pályázat és ajánlás. Mint értesülünk, a nagykárolyi fogyasztási szövetkezet pályázatot akar hirdetni kezelői, pénztárnoki és ellenőri állásra. Minthogy az eziránti pályázati hirdetmény aligha kerül lapunkba, ajánljuk, hogy az állásokat pályázaton kivü- a következőkkel töltsék be: Kezelővé Tepliczkf Istvánt nevezzék ki, ki egyúttal kezelni fogja a pinczét is, mert bizonyára sem a poharazás, sem a kismértékben! elárusitási engedély nem fog akadályba ütközni. Pénztárnoki állást illetőleg: Erre az állásra ajánljuk Rosenblatt Lipótot, ki biztosítékul hajlandó lekötni összes bélyegző megrendelési iveit s fényutczai fényes lakásberendezését. Ellenőri állást véve irányadóul, a szövetkezet erre az állásra különb embert mint Nószi Edust nem is találhatna, ki úgy rátermettségénél, mint szakképzettségénél hivatva van mindennemű bizalmi teendők végzésére.