Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-03-24 / 10. szám

4

IPAROSOK LAPJA

tag segítéséhez mennyiben járuljon hozzá.

Az elnök az érdekelt tag kérésére köteles az ugyanolyan szakmáju tagokkal tárgyalásokba bocsátkozol' az iránt, hogy a sztrájk által sújtott tag munkáit átvegyék és hogy gépeiknek legalább 5 százalékát, minden körülmények között erre a czélra átengedjék.

Az elnöknek jogában áll, az ez ellen vétő tagokat összesen 1000 korona pénzbírsággal sújtani. Tagok, akik a közgyűlésen és választmányi tagok, akik a választmányi üléseken nem jelennek meg 50 boronától 100 koronáig bírságolhatok meg.

A kizárások esetei a következők: .

a) Ha a tag önhatalmúlag mondja ki a zárlatot;

b) ha a részleges kizárás:

1, több vállalat összes munkásaira;

2. ha egy közös szakmáju összes munkásokra vonatkozik;

c) ha olyan általános sztrájkot mondanak ki, mely a szervezet összes tagjait egyenlő mértékben sújtja.

Az a) pont alatti kizárás nem engedhető meg, ha az elnöknél bejelentett kizárásra kényszerítő okot a tagok kétharmadrésze nem találja elegendőnek.

A b) és c) pont alatt emlitett eseteknél szintén a tagok kétharmada dönt, amely többség a kizárás megszüntetését is követelheti.

6. Ha egy tagnál kitört a sztrájk, úgy erről a többi tag azonnal értesítendő azzal a szoros meghagyással, hogy a sztrájkba lépett munkásokat felfogadniok nem szabad.

7. Mindegyik czég, amely e szervezetbe belép, nyilatkozatot ir alá, a melyben elismeri a szervezet alapszaA nap lenyugodott, búcsúját vérsugarak hirdették. Égető hőség után hús est szállott a vidékre. Sötét est lön, borús fellegek ölelkeztek a magasban.

A vár egy terjedelmes épület, mely szegletet képez s két emeletes. Egy főlépcsőzeten juthatni az első emelet előtermébe. Falai fehérre vannak festve, aranynyal mintázva s gyertyatartókkal ellátva.

Innen a díszterembe nyílik az ajtó, mely nagyon egyszerű. Falai márványozva vannak, melyeken négy jeles festvény függ igen drága rámákban, melyek megannyi mythologiai történeteket ábrázolnak. A székek és pamla- gok biborvörös damaszszal vannak bevonva.

E terem erkélyéről kitűnő kilátás nyílik a kertre.

Ez erkély tizenkét tiszta dolgozata jóniai oszlopon nyugszik. A díszedényekkel és virágfüzérekkel czifrázott czimeren géniuszok tömbéi vannak, kik rézdobokat vernek és harsányokat fújnak.

Midőn János Zsigmond király a törökökkel e várban időzött, bizonyos basa ez erkélyről látta meg Zsuzsánnát, ki a várkertben Luczilliánnal szerelmeskedett.

bályait és ezeknek magát minden tekintetben aláveti.

A szervezeti alaphoz a tagok a következőkkel járulnak hozzá:

a) minden munkás és pedig akár férfi, akár nő, felnőtt vagy gyermek munkás utáa egyszer és mindenkorra 3 kor. alapítási dijat;

b) minden 1000 korona évi bér után 2 korona évi tagdijat.

Azonkívül a szervezet vagyonát gyarapítják a tagok által fizetett bírságpénzek.

Minden egyes tag befizetett járulékainak arányában részese a szervezet vagyonának, mely azonban csökken, ha a tagra büntetést szabnak ki, amennyiben a tag ezt a büntetést nem köteles befizetni, hanem a reá eső tökéből ezt az összeget levonják. Ha önként lép ki valaki a szervezetből, ha bármily okból mesterségét abbahagyja, vagy halál esetén ezen összegnek csak felét kapja vissza az illető, vagy örököse. A vagyon kezeléséért a választmány felelős.

8. A munkaadók szervezetének vagyona a következőkre szolgál:

a) a folyó "kiadások fedezésére;

b) a sztrájk által sújtott tagok segítségére. Ennek a segítségnek mértékét a választmány határozza meg.

Iparkiállitásunk.

Irta: Kabelik Gyula.

A tudósok mikor valamit vagy kikutatni vagy létrehozni akarnak, fejüJ két tenyerükre ‘hajtják, úgy gondolkoznak.

Mi is szerény viszonyainkhoz képest az előttünk álló i parki állítás kivitelének eléggé nehéz problémája megfejtésén törjük fejünket. Azonban, hogy gondolkozásunk ne csak eszményi, de tárgyilagos is s annak szilárd alapja legyen, vegyünk elő egy statisztikát, amely kimutatja kivitelünket Ausztriába valamint az Ausztriai behozatalt is. Nézzük azt jól meg, mert hozzá kell tennünk, hogy kiállításunkban kizárólag helyi készítményekkel akarjuk a téves Ítéleteket megczáfolni, mely tévés ítéletek szintén egy bizonyos százalékát képezik az itt felsorolt statisztikai adatoknak.

1906. évben.

Ausztriából való behozatal és kivitel.

Szövő, fonó, ruha ipari áruk: behozatal 440 millió, kivitel 54 millió korona.

Bőripar (csizma, czipő stb.): behozatal 57 millió, kivitel 16 millió korona.

Ásványolaj: behozatal 9 milliór kivitel 1 millió korona.

Papiros: behozatal 21*5 millió, kivitel 4*1 millió korona.

Fa és csontáruk (bútor kocsik stb): behozatal 22*6 millió, kivitel 7*3 millió korona.

Üveg és porczellán áruk: behozatal 16*8 millió, kivitel 2*1 millió korona.

Vas és fémáruk: behozatal 67 millió, kivitel 25 millió korona.

Gépek (gazdasági, varró stb.): behozatal 36 millió, kivitel 6*5 millió korona.

Vegyészeti, festő és műszeráruk : behozatal 22 millió, kivitel 13 millió kor.

Mű- és hangszerek, órák apró tárgyak : behozatal 35 millió, kivitel 5*5 millió korona.

Gyertya, szappan: behozatal 8 millió, kivitel 0*6 millió korona.

Irodalmi és műtárgyak: behozatal 8*7 millió, kivitel 2*5 millió korona.

Behozatal összesen Ausztriából 743*6 millió korona.

Kivitelünk összesen Ausztriába 137*4 millió korona.

Beleértve ebbe anyagot, munkadijat, Ausztria 606*2 millió koronát nyelt el Magyarország iparosaitól egy év alatt.

Ha ezt alapos megfontolás alá vesz- szük és egy kis számítást teszünk városunk iparosainak habár elenyészőleg is, de van részük a megrövidülésben s minthogy ezen öszeggél Ausztria iparát fejlesztjük elő, nemcsak az összes, de városunk iparosai is hozzájárultak Ausztria vagyonának gyarapításához. Vannak akik azt állítják, Magyarország „agrár“ állam, Ausztria pedig „ipar“ állam, ez csak üres fejtegetés, mert ha a két állam kivitele és behozatalát egybehasonlitjuk, a külföldre vitt nyers termény különbség jóval meghaládja a behozatalt. Ellenségeink képesek azt állítani nekünk, hogy nem vagyunk sem „ipar“, sem „agrár“ állam, mert Ausztria „ipar“ állam 165 millió koronával többet érő nyersterményt vitt külföldre mint a magyar „agrár“ állam.

Ezen tényekből kitűnik az, hogy iparunk elnyomása milyen nagy érdekét képezi azoknak, kik nem szeretnék a magyar ipar felvirágzását látni, de ezt tovább megakadályozni nem lehet, mert az uj ipartörvény ezt biztosítja.

Városunk iparosairól szólva, megfogjuk mutatni azt, hogy nemcsak „agrárok“ vagyunk, hanem „iparosok“ is.

Kiállításunk alkalmával megfogjuk győzni a kétkedőket tényekkel, amit letagadni nem lehet és ezen kiállítás iparunk fejlődését bizonyára elősegíti, mert erre szükségünk van.

Ez lesz a kezdete városunk iparfejlődésének és városunk ipartörténetében ezen első lépésünk meg lesz örökítve. Hogy ezt elérjük és hogy utódaink méltán példát vehessenek róllunk, törekedjünk azon, hogy iparkiállitásunk méltó legyen városunk iparosaihoz.

HIVATALOS RÉSZ.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Nagykárolyban1907. évi márczius 20-án az Iparosok Szövetségének választmányi ülése alkalmából.

Jelen voltak: Némethy Sándor elnök, Nagy Jenő alelnök, Nägele Ferencz, Tischler Rudolf, Bárth Béla, Schwarez Lajos, Luczay János, Vadnay György, Kínál János, Wanger Pál, Ziring József, Meszesy Ferencz választmányi tagok, Kabelik Gyula h. titkár, Simkú Aladár a hivatalos lap szerkesztője.