Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-03-10 / 8. szám

IPAROSOK LAPJA 5

0

ülés elhatározta, hogy ha tagjai kellő számmal jelentkeznek a templomi Istentiszteletekre a társaság zászlója alatt vonul ki. Határozattá vált továbbá az, hogy a tagdijak a beiratáskor azonnal lesznek fizetendők s a tag által a perselybe elhelyezendők. AKossuth-asztal- társaság választmánya felkéri tagjait, hogy . a zászló alatt leendő kivonulásra minél számosabban jelentkezni szives- kedjenek.

— Az iparkiállitást rendező-bizottság folyó hó 6-án ülést tartott az ipartes- tület helyiségében, melyen elnök bejelentette, hogy Dr. Falussy Árpád főispán a legmesszebb menőbb támogatás megigérése mellett a kiállítás védnökségét elvállalta. — A- többi védnökök felkérése folyamatban van. — A kiállítás megnyitásának határnapjául május hó 10-ike .tűzetett ki. — Elhatározta végül a bizottság, hogy a támogatók és résztvevők meghívása mellett folyó hó 17-én délután 3 órakor az ipartestület helyiségében gyűlést tart.

— Áthelyezés. Mint értesülünk a rn. kir. posta- és távirda-igazgatóság Filep Endre helyettes posta-főnököt saját kérelmére a debreczeni postahivatalhoz helyezte át. Sajnálatunknak adunk azért kifejezést, mert értesülésünk szerint az áthelyezés hivatali súrlódásból eredt.

— Az érmihályfalvai építő-iparosok szövetsége megalakítása ügyében Balogh Ferencz és Molzaker Sándor építési vállalkozók f. hó 3-án a Nemzeti-szálloda nagytermében gyűlést hívtak össze melyen résztvett az összes épitő-iparhoz tartozó érmihályfalvai iparos. Molzaker Sándor buzdító szavai után a gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy érmihályfalvai iparosok szövetségét megalakítja és a központi -szövetségbe belép. A gyűlés elnöknek Balogh Ferenczet, jegyzőnek Molzaker Sándort, alelnök- nek Baungartner Imrét és Egri Jánost, pénztárosnak Kukucs Gyulát választotta meg, s választott ezenkívül 10 választmányi tagot. A végrehajtó-bizottság a szövetségnek a szomszédos községekre való kiterjesztése ügyében a legmesszebb menő tevékenységet fejti ku

— Iparosok Lapja Szatmáron. Szatmári iparos polgártársaink belátva azt, hogy egy az iparosság érdekeit képviselő sajtó mennyire hivatva van az iparosság jólétének és anyagi felvirágoztatásának előmozdítására lapot alapítanák „Iparosok Lapja“ czimmel. — A lap alapítás iránt az előkészületek megvannak téve s az első szám megjelenése osak napok kérdése.

— Az általános sztrájk stb. stb. czimü -czikkében a „Nagykároly“ társadalmi lap a munkások pártjára állván, kijelenti, hogy szükségesnek tartja a munkások szervezkedését, mert maguk a munkaadók is szervezkednek. Ezzel szemben nehogy a czikk tartama által a nagyközönség félrevezettessék, tájékoztatás végett kijelentjük, hogy a munkások már évek hosszú sora óta szervezkednek a munkaadók ellen anélkül, hogy ők a fejük felett lebegő veszélyre figyelmesek lettek volna, s mostani

szervezkedésük is csak a végveszély pillanatában a védekezésre szorul, melynek czélja nem a munkások kizsákmányolása, hanem a munkások részéről támasztott teljesíthetetlen követelések korlátozása iránti szervezkedés.

— Az érmihályfalvai Kossuth-asztal- társaság f. hó 16-án á márczius 15-iki események megünneplése végett az asztaltársaság helyiségében hangverseny és felolvasással egybekött ünnepélyt rendez.

— Az iparosok és gazgálkodók függetlenségi 48-as pártja. A nagykárolyi függetlenségi párt alelnöki állása betöltésénél felmerült s immár nyilvános személyeskedéssé fajult vitás ügy, de legfőbbképen azon ok, hogy városunkban túlnyomóan választó polgárainkból és 680 tagból álló iparos osztály nincs az elnökségben képviselve, mindinkább megérlelik az iparosságban azon óhaj*- tást, hogy az iparosság tömörülve alakítsa meg a 48-as függetlenségi iparosok és gazdálkodók pártját. — Mint értesülünk többek részéről felvétettett az az eszme, hogy ha a vezetőség az iparos osztály eme jogos kívánalmának, hogy a testület az elnökségben legalább 4 taggal legyen képviselve, valamint a már szenvedélyessé váló s csak a párt tekintélyét rontó hírlapi polémiának véget nem vet, a külön pártot még a jövő hó folyamán megalaldtsák.

— Szabó Kálmán helybeli előnyösen ismert férfi-szabó és kész férfi-, női- és gyermek-ruhakereskedő hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyelmébe..

— Ácslegényből mérnökdoktor. Egy Lipták Pál nevű fiatal ember a napokban szerezte meg a mérnökdoktori czimet, a melyhez eddig ebben az országban rajta kívül csak egy nehány mérnök jutott. Erről a legújabb mérnökdoktorról írják, hogy egy csabai szegény tótnak a fia, a ki az elemi iskolák elvégzése után ácsinas lett. Mikor felszabadult és immár ácslegénynyé emelkedett, tanulni kezdett, persze magánszorgalmából és rendes munkája elvégzése után. A szorgalmas fiatal ember a gimnáziumi osztályokból mindig kitünően tette le a vizsgákat s az érettségi bizonyítványt is megszerezte. Mikor ennek birtokában jutott, Csaba város segítségével Budapestre jött és a műegyetemre iratkozott be. Az a kis segély a mit a várostól kapott, természetesen nem volt elég, úgy, hogy egyetemi hallgató korában még dolgoznia kellett, hogy fenntarthassa magát. A vizsgákat a műegyetemen is kitüntetéssel tette le s mikor az egyetemet elvégezte, ott tartották tanársegédnek. Ma már ez az egykori ácslegény mérnökdoktor, a kinek nem egy találmányát ismerik a szakkörökben s á kinek pályájához szép reményeket kötnek.

— A katholikus legényegyesület már- cziusi ünnepélyét nem 10-én, hanem 17-én, vasárnap tartja meg.

— Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Gönczi Jenő fize- téstelen segédfogalmazót, városunk fiát, fizetéses segédfogalmazóvá nevezte ki.

— Elöljárósági gyűlés. A helybeli ipartestület elöljárósága f. hó 1-én délután rendkívüli előljárósági gyűlést tartott, mely alkalommal tárgyalás alá vette Bekker Orbán és társainak egy rendkívüli közgyűlés összehívása iránti kérvényét. Minthogy az iparhatósági biztos ellenezte a múlt előljárósági gyűlés abbeli határozatának végrehajtását, hogy az ipartestület az ipari hitelszövetkezetnek a helyiségét használatra ingyen engedje át és ennek hatályon kívül helyezése czéljából kéretett a közgyűlés összehívása, az elöljáróság nem akarván az ipartestületnél # az egyenetlenséget fentartani, ezen tárgyat újra megfontolás alá vette és előbbi határozatát hatályon kívül helyezte, miért is az ipari hitelszövetkezet a helyiséget nem díjmentesen, hanem 60 K bérért kapja, minek következtében a közgyűlés összehívása fölöslegessé vált.

— Építés. A szátoraljaujhelyi m. kir. államépitészi hivatal a kazsui állami elemi iskola uj felépítésére nyilvános árlejtést hirdet. Határidő 1907. márczius 18. d. e. 10. Bánatpénz 5 százalék.

— A Bádogos- és Szerelömesterek Országos Egyesülete folyó hó 2-án tartotta közgyűlését a Sas-körben Boross Soma elnöklésével, a ki megnyitó beszédében utalt a munkások okozta válságára, a melynek eredménye az lett, hogy a munkaadók is országszerte szervezkednek már a munkások túlkapásai ellen. Ezután Vámos Imre titkár ecsetelte az egyesület tavalyi tevékenységét, a mely javarészt a szervezkedés körül forgott.

— Gözfürész és székgyár Szatmáron. Szatmár város Avasbeli erdőrészeinek bükkfarönkeire Friedmann Henrik kassai fakereskedő ajánlatot adott be azzal, hogy annak elfogadása esetén Avas- felsőfaluban gőzfürészt állít fel, Szatmáron pedig 400 munkást foglalkoztató székgyárat létesít. A városi tanács elvben elfogadta az ajánlatot és bizottságot küldött ki a részletek megállapítására.

— A „Nagykárolyi Kerületi Betegse- gélyzö-pénztár“ 1907. évi márczius hó 17-én, vasárnap délután 2 órakor az Ipartestület tanácstermében évi rendes közgyűlést tart.

— A háziipar Békésmegyében. Békésmegye törvényhatósága legutóbb tartott gyűlésén elhatározta, hogy nagyarányú háziipari akcziót indít. Beható vita után azt a határozatot hozta, hogy 40,000 korona állami segély nyújtására kéri a kormányt, ebből 5000 koronát háziipari tanfolyamok tartására, 15,000 koronát anyagbeszerzésekre kíván fordítani, 20,000 koronát pedig a háziipari akczió vezetésére kiküldött bizottság rendelkezésére bocsátana a törvény- hatóság, amelyet az akczió vezetésében teljes rendelkezési- szabadsággal és joggal kíván felruházni. Ideje volna ha vármegyénk vézetősége sem tűrné behunyt szemmel a kisipar haldoklását .s példát venne más vármegyéktől, tenne valamit, hogy azt a végpusztulástól megmentse.