Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-03 / 7. szám
IPAROSOK LAPJA 7 .— A tisztviselők helybeli fogyasztási szövetkezete a múlt hó 24-én tartott értekezleten megalakult. A szövetkezet csakis a helyi tisztviselőknek van jogosítva élelmi és ipari czikkeket kiszolgáltatni, ha azonban magánosoknak is árusítana el, ezen ténykedése a kereskedelemi törvényekbe ütközik s a szövetkezet feloszlatását vonná maga után. Értesülésünk szerint a vezetők egyike több helybeli mészáros iparos társunkat felhívta húsnak kedvezményes áron való kimérésére de egyik sem volt hajlandó a szaktársak közötti békés viszony megbontására s az iparosok anyagi tönkretételét czélzó nagyonis kétes törekvés támogatására. • — Purim ünnepe. Múlt hó 28-án ünnepelték izraelita polgártársaink, a Purim ünnepét. Ezen nap igen emlékezetes a zsidók történetében. Ugyanis a Perzsa királynak uralkodása alatt a király egyik tanácsosa a zsidók kiirtását javasolta, amit a király el is fogadott s kiadta a rendeletet a kiirtás iránt. Mielőtt azonban e rendelet foganatosíttatott volna a király (származását ■eddig az ideig eltitkoló) zsidó születésű neje közbelépett s megmentette az elpusztítástól a zsidó népet. E nap emlékét táraeílita polgártársaink lakomával és mulatsággal ünnepük meg. — Dr. Korányi Ferencz orvos Kö- nyÖk-utcza 3. szám alatt rendeléseit megkezdette. ÉK Általános munkás-sztrájk városunkban. A csendőrség Érkört- vélyesen izgatások okából Varga Ferencz idegen illetőségű munkás vezért letartóztatta és a helybeli szolgabirói hivatalhoz kisérte. A szolgabirói hivatal oly értelemü határozatot hozott, hogy 4 nap elzárásra Ítélte el, tekintettel azonban arra, miszerint nevezett a várös- terülétéről kitiltatott, illetőségi helyére tolonczoltassék. A helybeli szervezett munkások a helyi vezérek indítványa folytán tegnap délben letették a munkát,f s azt csak az esetben voltak hajlandók felvenni, ha a hatóság Vargát szabadon bocsájtja, egyben mintegy 500 főből álló munkás csoport gyűlt össze a megyeháza előtt a letartóztatás miatt tiltakozni s küldöttséget menesztettek az alispánhoz a sérelmes határozat feloldása czéljá- ból. Az alispán az iratok tanulmányozására egy órái időhaladékot kért amelynek leteltével az Ítéletet akként változtatta meg, hogy az elzárás büntetése alól felmentette s S^atmárra való eltolonczolását elrendelte. — Ipartársulat nemzetiségi alapon. A verseczi és környékbeli iparosok egyesület alakítását határozták el. Alapszabályaik szerint nemzetiségi alapon alakult volna az egylet, amelynek működésére nézve az ipartörvény és annak az ipartársulatokról szóló része irányadó. A kereskedelmi miniszter az alapszabályok jóváhagyását megtagadta, (85.237—906.) mert ilyen formán nem tekinthető az egylet ipari érdekű tömörülésnek és mert a belügyminisztérium egyesületi körrendeleté szerint nemzetiségi egyesület csak mint irodalmi és művelődési egyesület alakulhat. — A nagykárolyi építő-iparosok munkarendjéhez képest a nagykárolyi épitö- munkások a nagygyűlés alkalmával kimondották, hogy helyben dolgoznak egy órán keresztül 42 fillérért, vidéken pedig 46 fillérért. — Az intelligens közönség találkozó helye a „Központikávéház“. — Sértés- e a sztrájktörő elnevezés ? Nem régen történt, hogy egy németországi bőrgyár cserző-munkásai, a kik az akkord-munka árainak leszállításával nem voltak megelégedve hosszas tárgyalás után elbocsájtattak. Az elboesájtott munkások szövetkezve a németországi bőrmunkásokkal megakadályozták, hogy a bojkottált gyár uj munkásokat alkalmazzon. Megtörtént azonban, hogy két elboesájtott munkás újra munkát vállalt, a miért az egyik bizalmi férfiú őket kérdőre vonta és a midőn az illetők munkába igyekeztek azt kiálltotta utánuk : sztájktörők! A két munkás erre becsületsértési pörrel felelt. A sértő fél azzal védekezett, hogy ez a szó „sztrájktörő“ nem vehető objektiv sértésnek. Ezzel szemben azonban ugv az első, mint a másodfokú, §oUfelebbezés utján a harmadfokú bíróság' is sértésnek vette és 3 heti fogsággal sújtotta a sértő felet. —• Darányi a háziiparért. Darányi földmi velésügyi miniszter az ugocsavárme- gyei iparfejlesztő-bizottságnak 11.500 korona államsegitséget utalványozott, részben uj kurzusokra, részben a nép által készített tárgyak beváltására forgó tőkeként. A háziipari bizettság dicséretes tevékenységet indított a háziipar térfoglalása érdekében. A kosárkötés különösen a tiszamenti községekben, a hol a fűzfavesszőtelepek ingyen is nagy mennyiségben állanak rendelkezésére, szép fejlődésnek indult. A bizottság nyolez tiszamenti községben taníttatja a népet a kosárkötésre. Az ungvárme- gyei agyagipar pedig állami műhelyek fölállításával fejlődött és ma már jelentékeny kereseti ága a népnek. Újabban harisnya- és trikókötő-műhelyek fölállításával foglalkozik a bizottság. — Bakancsszállitás biztosítása több évre. A katonai lábbelieket szállító kisiparosok részéről ismételten kifejezésre jutott és a kereskedelmi és iparkamarák részéről is támogatásban részesült az az óhajtás, hogy a közös hadsereg évi lábbeli szükségletéből a magyar kisiparosoknak fenntartott mennyiség terhére a pályázó állandó és alkalmi szövetkezetek több év tartamára kapjanak bizonyos mérvű részesedést. Á hadügyminiszter ez óhajtást méltányolva a kereskedelemügyi miniszter közbenjárására beható megfontolás után hajlandónak nyilatkozott azt legalább részben teljesíteni. Hozzájárul ugyanis a hadügyminiszter ahhoz, hogy a közös hadsereg évi rendes lábbeli szükségletéből (béke-szükséglet) a magyar kisiparnak fenntartott és körülbelül kereken évi 345,000 Ki azaz háromszáznegyvenöt- ézer korona értéket képviselő lábbeli szükséglétből négy éven keresztül állandóan az évi érték bizonyos százalékát mindenesetre meg fogják kapni. Éhhez képest nevezett miniszter az egyes kamarák területén az 1908., 1909., 1910. és 1911. évi tényleges szükségletből figyelemmel az eddigi részesülésre a debreczeni kamara területén: a) egy alkalmi szövetkezetnek 1’5 százalékot; b) egy másik alkalmi szövetkezetnek 1 százalékot biztosított. Gzélszerünek tartanánk, ha helybeli csizmadia iparosaink alkalmi szövetkezetét alakitnának s a kamara területére kiosztott százaléknak egy részét maguk részére biztosítanák. — A békák. Egy kávéházi asztaltársaságban mondta el a következő adomát egy Amerikában is járt ember. Egyszer az Úristen jókedvében fogott egy magyar kereskedőt meg egy osztrák kereskedőt és mindkettőt békává változtatta. Aztán elővett két köcsögöt, mely szinültig volt tejjel, s mindenik köcsögbe beletett egy-egy békát. Aztán várta, hogy hogyan fog magán segíteni egy magyar és az osztrák. Várt-várt, el is unta a várást és lefeküdt aludni. Másnap, mikor felkelt, elsődolga volt megnézi, mi lett a békákkal. Megnézi az osztrákot hát ott fekszik a köcsögben élettelenül. Megnézi a magyar kereskedőt, — akarom mondani a békát — hát fenn ül a tejszínén vigyorog reá. Addig dolgozott, kapaszkodott, vergődött, rugdalódzott, amig a tejből vaj nem lett és ő kegyelme a viz tükrén pislogott. Eljöhet még az az idő a mikor nem csak béka módra, de másként is megmutathatjuk az osztrák sógornak, hogy nem fogja magát soká a felszínen tarthatni. — Utazási ösztöndíj jeles iparosok részére. A budapesti kereskedelmi- és iparkamara értesíti az érdekelt köröket, hogy a kereskedelmi m. kir. miniszter 8908—VI. szám alatt kelt rendeletével pályázatot hirdetett a Pesti magyar kereskedelmi bank által az 1892. évben létesitetett 30.000 koronás alapítvány kamataiból az 1907. évben a felső ipariskolát jeles eredménynyel végzett növendékei egyikének adományozandó 1350 koronát tevő utazási össztöndijra. A pályázati föltételek a következők: Az ösztöndíj elnyerése iránt folyamodhatnak oly ifjak, kik valamely hazai felső iskolát jeles eredménynyel végezték, mely körülmény az intézettől nyert bi- zonyitványnyal igazolandó. A folyamodványban megjelölendő azon ismeret-ág, melynek elsajátítása, vagy kibővítése végett az illető a tanulmányutat meg- teni szándékozik. Felemlitendók folyamodónak eddigi gyakorlati működése, továbbá nyelvismeretei és a tervezett tanulmányút programmja és időtartama. Végül megemlítendő, hogy folyamodó miképp véli szerzett ismereteit és tapasztalatait tanulmányútja befeztével