Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-03-03 / 7. szám
4 IPAROSOK LAPJA sem számíthat biztosra, minden az esélyektől függ. Ismerek kisfizetésű, de egyszersmint 3—^ gyermekes tisztviselőt, aki csekély fizetéséből gyermekeit nemcsak hogy intelligens emberekké nevelte fel, hanem amellett még félre is tett s a kis vagyonkáját gyarapítja. Ellenben- ismerek nagy- és kisiparosokat, nagy- és kiskereskedőket, akik vagy szerzett, vagy örökölt tökével kezdték üzletüket, folyton dolgoztak, takarékosan is éltek s mire az aggkort elérték, nyomorult koldusai lettek az emberiségnek. Bizonyára azt a kérdést teszi nekem fel a szives olvasó, hogy megvolt-e a nevezettekben a kellő értelmiség? Feleletem : igenis-nemis, de az esély a remény ... ez soknak húzza meg a halál harangját. Kérem, milyen itt a különbség egy kereskedő és egy biztos javadalmazásu tisztviselő között! A tisztviselő fizetése képzettségéhez arányitva úgy rangban, valamint fizetésben folyton emelkedik. Ahol a megélhetés nagyobb súlylyal nehezedik a tisztviselőre, ott az állami segély, a drágasági pótlék, de az iparos és kereskedő ily körülmények között igazán a koplalásra van utalva. Hogy ez igy van és nem máskép, azt csak egy magamforma ember tudja igaz valóságban megmondani, aki 42 éves kereskedelmi pályámon sokat éltem át, bő tapasztalattal bírván, jól ismerője vagyok miuden állásnak. És ha. azt akarom, hogy mindennapi kenyerem meglegyen — miután nyugdíjra nem számíthatók — folyton dolgoznom1 kell. Tagadhatatlan, hogy az ipar és kereskedelem olyan pálya, hol egy kis vagyonra is lehet kilátás, de a sok százezer közül ilyen foglalkozású osztályban vajmi csekély azoknak száma, akit az Isten megsegitett, a többi, a nagy tömeg, csak drága kölcsönökkel tengeti az életét. Különbén ezer szerencséje az országnak, hogy vannak mégis olyanok, akik némi vagyonnal is rendelkeznek, ha ez igy nem lenne, bizony csak ábránd maradna a nagyipar és kereskedelem. Ennek tehát igy is kell lennie, mert a mozgató főerő, az embernek jóléte nagyon is függ ettől az osztálytól. 4-szer. A magas házbér, bizony ez is érzékenyen nyomja az ember tyúkszemét, de kérem, ezen a tisztviselői kar, ha — amint értesültem — tisztviselői telep létesítését is tervbe vette és építkezéssel óhajt helyzetén segíteni, szintén csak a megterheltetést tűzte ki önönmaga elé, mert a mai, de a közel jöyőben sincs javulásra kilátás, mert a munkabér folytonos emelkedése miatt ez alig lesz kivihetű. Ennél a pontnál is kedvezőbb helyzettel áll szemben a tisztviselő, amennyiben lakását tetszés szerint változtathatja, ellenben a kereskedőt egy bizonyos helyhez köti üzlete s ha a háztulajdonos látja, hogy véletlenül az a körzet, amelyben üzlete áll, némi támogatásban részesíti, ugyancsak reá húzza a magas bér-fizetési kötelezettségét s ezt követi a különféle adónem, valamint az üzlettel járó számtalan kiadások. Ha megtud élni, véletlen szerencséjének ezer irigyei támadnak s a sok áskálódok raja addig üldözi és kerülgeti, mig sikerül neki a vevő kört más irányba terelni. Ha ez nem sikerül, mellékuporodik s.ami kis pénzecskéje van, azt szépen (mert kárral árul) elvesztvén, fordul a pénztárakhoz, ezután segítségére jön egy pár rósz esztendő s amikor önönmagát a betolakodó helyről kiseperte, azalatt az idő alatt a mellette álló régi czéget is alapjában megingatta s az sem bírja már tovább, s igy ahelyett, hogy egy megerősödött volna, az áldozat kettőre szaporodott. 5-ször. Hogy az élelmiszerek drágultak, talán azt sem lehet a kereskedő- és iparos-osztály számlájára írni, hiszen igen kevés azon városok száma, ahol az áldatlan verseny annyira dúlna, mint városunkban. A helybeli kereskedő nincs még megérve a kartelizálásra s igy aki ellenünk panaszszal áll elő — (csak a füszerkereskedőket értem) — igen hal-. vány sejtelme van az árak helyes megítélésével szemben, pedig bizony a sok munkás, aki az egész életét ennek a pályának szentelte, többre is érdemes lenne. Téves fogalom az is, hogy a fölállítandó fogyasztási szövetkezet a czu- kornak kilóját 3—4 kr. azaz 6—8 f-el előnyösebben fogja kiszolgálni. Már magában ezen tény is amellett bizonyít, hogy a körlevél megszerkesztője mész-* szire eldobta a súlykot. A nagykárolyi fogyasztási szövetkezet boldog lesz, ha egy kiló czukron 1 kr. azaz 2 fillér haszna lesz, mert nekünk annyi sem jut, de már most az azzal járó kimérési csomagolási elrákási ‘es kiszedéssel járó munkást kifizeti, ? gyönyörű osztalékra lehet kilátása . .r. A többi czikkeknél valamivel kedvezőbb ugyan a helyzet, de általában véve sokkal kedvezőbb a biztos jayadalmazásu állás. Hogy minden áru drágul, annak nem mi vagyunk az okai, hanem az egész Európában keletkezett kartelek és a munkásbérek folytonos emelkedésének lehet csak betudni. Ez tehát a valódi tényállás, amire röviden reámutattam. A konyhai czikkelc és az aprójószág, valamint a tej, túró és tojás, hogy ez is drága — való igazság, de a felállítani vélt fogyasztási szövetkezet ezt a bajt orvosolni sohasem fogja. Ezen legfontosabb háztartási ezikket — tudjuk — a közeli falvak szolgáltatják. Ha már most városunkban a fogyasztási szövetkezet felállittatik, lesz i gondja a központnak arra is, hogy a körülöttünk levő községek is a helybeli üzlethez csatol- tassanak, mint fiókjai. Mi következik ebből ? Az, hogy a vidék el lévén látva kellő üzlettel, piaczunkat mindjobban kerülni fogja, az aprójószágait pedig a községekben megjelenő baromfikereskedőnek adja el, úgy a tojást is. Ez tehát városunknak érdeke nem lehet és ha azt akarjuk, hogy piaczunk árai mérséklődjenek, akkor térjünk át mi magunk az efféle termelési ágakra. — Hiszen amilyen kedvezők városunkban a lakás- viszonyaink (eltekintve a magas házbéreket), oly tágas udvarok, kertek s különféle e czélokra alkalmas helyiséggel rendelkezünk, hogy ha egy kis előszeretettel és szorgalmas utánjárással kezeljük azt, igen szép produktumot, volnánk képesek elérni. A felhívásban foglalt azon kitételre, hogy t. i. (segíts magadon, az Isten is megsegít), a magam részéről ( szintén azt mondanám a felebarátomnak,, de ezen tanács csak akkor bir jelentőséggel és csak akkor segíti meg az embert az Isten, ha ezen' tanács éle mások érdekét. nem sértő és nem támadó jelleggel bir. Szerintem — de meg az egész város iparos- és kereskedő-osztályát belefoglalva — Nagykároly városában tisztviselő fogyasztási szövetkezet létesítését nem tartom sem üdvösnek, sem szükségesnek, mert ezzel senkinek sem fog helyzete jobbra fordulni,* de sőt ellenkezőleg az általános veszteség kiszámíthatatlan lesz. Hogy miért nem tartom szükséges kivitelét a fogyasztási szövetkezetnek, erre ez alkalommal már reámutattam. De tovább megyek, mert ennek a^vá- rosnak mint törzspolgára és adófizető elöljárója szükségét látom annak, hogy e kérdésnek minden oldalát megvilágítani, mert városunk fejlődése ezt meg is kívánja. 1- ször. Nagykároly város a vasútról be- és kiszállítási kövezet vámjából befolyni remélt jövedelemből kövezte ki utczáit, mely az erre felhasznált ösz- szeggel még adós. Ha itt a szövetkezet felállittatik, a kereskedők részére érkező eddigi árúak után befizetendő jövedelemtől elesik, mert tudni szükséges, hogy kisebb, de számokban jóval megsokszorozódik a vasútról beérkező áruk mennyisége, ami után jóval több fizettetik be, mintha az egy nagyobb tömegben, de gyérebben történik. Már pedig a szövetkezet ezt pótolni nem fogja s kivitele sem lesz, mert ha a vidéket üzletkörébe beleolvasztják, a vidék tengelyen fog szállítani. 2- szor. Károsul az állam, mert a rengeteg levelezésből kifolyólag sem a bélyeg, sem a sürgönyben, sem az üzleti könyvekből eredő haszonban nem részesül, mert a szövetkezet amennyiben csak a központtal van összekötve, majd semminek lehet azt a jövedelmet tekinteni, ami ebből az államnak jut. De károsul a sok szállodás is, mert a sok utazóra szükség nem lösz s igy ezzel együtt a járművek sem találják meg számításukat s az ezzel összeköttetésben levő egyéb jövedelmek csökkenése kihat úgy az iparos-, valamint az egész kereskedelmi osztályra is. 3- szor. Károsulnak összes pénzintézeteink is, mert a szövetkezetnek nem hivatása a rengetegsok más kereskedelmi ügylet lebonyolítása. 4- szer. Károsul az egész város lakossága, mert a forgalomnak vidéken való lebonyolítása' piaczunkra visszahatással lesz s igy a piacok vásárvám jövedelme csökkenést fog mutatni. 5-ször. Károsul az egész szegény munkásosztály, mert a gyér forgalom következtében munkaköre megritkul s így vagy kivándorol, vagy kedvezőbb helyre kitelepül. 6-szor^ Károsulnak a szövetkezeti tagok, mert oly terhek viselésébe hajt
