Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-02-24 / 6. szám
2 védnökéül közéletünk előkelőségeit felkérni. Ezek volnának azok az elvek, amelyeket ajánlunk a rendezőbizottság figyelmébe, melyek elfogadása esetében remélni merjük azt, hogy kiállitásunk egyike lesz azoknak, amely városunk és iparosainak dicsőséget és hirnevet fog szerezni. Ipartestületi közgyűlés. A nagykárolyi iparteslület f. évi február hó 17-én délután tartotta meg rendes közgyűlését az ipartestület tanácstermében. A közgyűlés illetve annak tárgy- sorozata iránt oly nagy érdeklődés nyilvánult, hogy az ipartestületnek 15 éves tagjai sem emlékeznek arra, hogy annak ily látogatott gyűlése lett volna. Már 3 óra előtt zsuffolásig megtelt az ipartestület helyisége úgy, hogy a tagok nagy része a folyosón, sőt az udvaron volt kénytelen tartózkodni. A gyűlésen Becker Orbán alelnök elnökölt, ki konstatálván azt, hogy a gyűlésen 273 tag van jelen, a gyűlés határozatképességét megállapítván, azt megnyitottnak jelentette ki. Első tárgy volt az 1906. évi február hó 25-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvének egész terjedelmében való felolvasása, melyet a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. A közgyűlés második tárgya az ipartestület elöljáróságának a testület 1906. évi tevékenységéről nagy gonddal összeállított jelentésének felolvasása volt. TÁRCZA. Kinczel János. Az ipartestület elhagyatva, árván, Egy pár hónap óta elnök nélkül állván. Az élők sorából kidőlt a vezére ! Iparostársai nagy veszteségére. És hogy méltó férfi legyen az utóda, Az iparostársak gondoskodtak róla, Mert a megválasztott új elnök személye Életerőt, lelket fog öntni beléje! Ismerjük mindnyájan tehetségét néki, Kitől nagyon sokat lehet még remélni. A munka embere volt ő mindig, nemde ? Soha nem is vágyott vezető szerepre. De ha megnyilvánult mellette a többség: Ez reája nézve érdem és dicsősség! S az ipartestület büszke lehet rája! És ő ezen helyét bizton meg is állja! Légy üdvözölve hát!... És újult erővel Lobogtasd a zászlót a veled küzdővel! Ne csüggedj el soha a nehéz munkában, Hisz segitni fognak téged ők mindnyájan! IPAROSOK LAPJA Megtudhattuk a jelentésből azt, hogy az ipartestület elöljárósága kizárólag a gazdasági tevékenységre fordította minden idejét, hogy jaz ipartestületet az anyagi terhektől felmentse s ebbeli czélja sikerült is annyiban, hogy az ipartestületnek ma már a házvétel és építésből kifolyólag csakis 2400 korona adóssága maradt fenn. Megemlékezik a jelentés az ipartestület volt érdemes elnöke Serly Ferencz elhalálozásáról, Kossuth Ferencz kereskedelemügyi miniszter üdvözléséről s az erre nyert válaszról, Dr. Falussy Árpád beiktatási ünnepélyéről, végül az ipartestület által az elaggott iparosok javára rendezett tánczvigalom fényes anyagi eredményéről. A jelentés utolsó pontja igen szomorú statisztikát mutat fel. Ugyanis a nagykárolyi ipartestületnek 1906. évben 699 tagja volt, ebből: elhalt 10, eltávozott 13, iparáról lemondott 49 iparos. Az ipartól való megválásnak ily szokatlan nagy száma, bizonyára fájdalommal tölti el kivétel nélkül városunk polgárságát, mert bizonyítékát látja benne annak, hogy az ipari pangás és az ipartörvény hézagossága miatt kénytelen a kisiparos tanult iparát elhagyva, más utón és pályán keresni boldogulását, vagy elhagyni hazáját, idegenben keresni kenyerét, amelyet az édes hazában nem tudott megszerezni. Nagyon is eljött az ideje annak, hogy az ipartörvény módosittassék, mert a' kisipar nap-nap utáA. a pangás folytán kiveszőben van. Az 1906. évi zárszámadást a közgyűlés egyhangúlag elfogadta és a felmentvényt számadóknak megadta. Igyekezzél mindent a közjóért tenni, Tisztelni, szeretni fog téged mindenki!... S végezetül pedig azt kivánjuk már most: Éljen az új elnök!... Éljen Kinczel János! S __y I___s. A premiér. Kezében szorongatta a rózsaszínű, illatos levelet, amely boldoggá tette. Holnap tehát találkozni fog vele, akit immár hónapok óta szeret, imád és a kit "első találkozása óta nem is látott. Holnap délután a Muzeum kertjében ... De éhes volt és rongyos. így nem mehet el a találkozóra. Kék gyűrű övezte szemét, arcza sápadt volt és mielőtt ezt a levelet megkapta, ép azon gondolkodott, hogyan csillapíthatná éhségét. Hetek óta nem volt keresete, pedig tudott, szeretett volna dolgozni, de a munkával szemben valami utálat fogta el, amit a lustaság táplált és ezért inkább tétlenkedett, bár vágyott valami cselekvésre, olyanra, amely érvényesülését fáradság nélkül előmozdíthatná. írni akart volna tárczát, czikket, vagy verset, de ehhez is szüksége lett volna arra, hogy a tollat kezébe vegye, tehát dolAz 1907. évi költségvetést 2772 kor., bevételi, 2760 kor. kiadási előirányzattal, tehát 12 kor. felesleggel elfogadta. Következett a tárgysorozat ötödik pontja, az összes tisztikar 8 önként kilépő rendes előljárósági, 6 póttag és 3 számvevő választása. Becker Orbán elnök a maga és a tisztikar nevében igen szép szavakban mondott köszönetét a beléjük helyezett bizalomért, megbízatását úgymond a közgyűlésnek visszaadja azzal a meggyőződéssel, hogy úgy ő, mint,az elől-* járóság összes tagja minden törekvését az ipartestület felvirágoztatására fordította, tekintettel azonban arra a körülményre, hogy hozzá az ipartestület 10 tagja titkos szavazást kérő ivet adott be, a titkos szavazást elrendeli s a szavazatszedő bizottság elnökévé Magyar Károly, tagjaivá Nagy Jenő, Han- csis Illés és Luczay János ipartestületi tagokat nevezi ki s a gyűlést a szavazás tartamára felfüggeszti. A szavazás a legnagyobb érdeklődés mellett folyt le, s annak csak az esti 6 óra vetett véget, a mikor is a bizottság a szavazást lezárván, hozzá foghatott a szavazási lapok összeszámításának nehéz munkájához. Este 7 óra volt a midőn Magyar Károly elnök kihirdette a szavazás eredményét, mely szerint megválasztattak : Elnöknek Kinczel János 176 szavazattal, Becker Orbán 100 szavazatával szemben. Alelnöknelc Marián Ferencz, Mészáros Lajos1 85 szavazatával szemben. Pénztárnoknak Miks József 168 szavazattal, Bordás Imre 108 szavazatával szemben. gozzék és ő csak sehogysem akart a palamlagról felkelni. Majd a színészi pálya foglalkoztatta ábrándokat ölő elméjét és ez a láz, amely oly kellemesen izgatta, jól esett . neki. De a gyomra korgott. Táplálékot követelt és az ábrándozásainak hadat üzent. Küzdött testének a forradalmával, de hiába erőlködött, nem tudta lebirni, a gyomor joga egyre kérlelhetetlenebb lett, követelt, forrongott lázitott. Felugrott fekvőhelyéről és arcza' eltorzult. Miért nincs a szobában, az asztalon vagy a földön egy darab kenyér, amélylyel kielégíthetné gyomrának, ennek a kegyetlen zsarolónak, a vágyait? Miért kell nekem éheznem a mikor mindenki eszik? És miért van bőség, a mikor a szükség megszüntetve nincs. Miféle joga van a gazdának, aki szintén nem dolgozik, a vagyonhoz ? A kinek a birtokában fölösleg van, az nem lehet joggal a tulajdona, a mikor másnak még a legszerényebb szükséglete sincs fedezve? Lassanként fokozódott e lázadása és végre arra a megállapodásra jutott, hogy neki joga van a mások fölöslegéhez és nem is követ bűnt el akkor, ha az ilyen fölösleget attól, akinek természetsze-
