Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-01-20 / 1. szám

IPAROSOK LAPJA

5

val kötendő szerződés megszigorításra vonatkozó következő indítványa:

1. mondja ki a választmány, hogy a kiadóval szemben a lap anyagi részét illetőleg felelősséget nem vállal;

2. a lap egy éven belül meg neun szüntethető;

3. a lap felelős szerkesztőjét a közgyűlés választja s az csak a szövetség jóváhagyásával menthető fel ebbeli állásától ;

4. a lap felelős szerkesztője és kiadója között szerződés kötendő, mely szerződés a választmánynak bemutatandó ;

5. állami subventiót kiadó nem fogadhat el.

Az indítvány zajos helyesléssel és egyhangúlag elfogadtatván, elnök a jelenlévő kiadótulajdonost felhívja arra, hogy nyilatkozzék az iránt, hogy a fenti feltételeket magára nézve kötelezőnek elismeri-e? mire Sarkadi N. Zsigmond kijelentette, hogy magát ezen feltételeknek aláveti és a lap első számát folyó hó 20-án megindítja. A választmány a lapvezérlő-bizottságöt az elnökségre ruházza.

3. Olvastatott a? ipari kiállítás rendezése czéljából egy bizottság kiküldése iránti javaslat.

Drágus István bizottsági tag felszólalása után kimondja a választmány, hogy az ipari kiállítás rendezésében testületileg résztvesz s az ipartestület ebbeli törekvésének támogatására Némethy Sándor, Kalina Ferencz, Hancsis Illés, Nagy Jenő, Csókás László, Orosz János, Vaiuka Antal, Bálintffy József, Szendrei Jenő, Nágele Ferencz, Kabelik Gyula és Klein Ferenczből álló bizottságot küld ki, felkérvén őket, hogy az ipartestület elnökével érintkezésbe lépve, őt a kiállítás rendezése körül minden erejükkel támogassák.

4. Patak Gyula budapesti lakos, az Első Magyar Általános Biztosító-Társaság főtisztviselője, ajánlatot tesz a szövetségnek arra nézve, hogy a szövetség maga mint testület vállaljon ügynökséget a biztositó társulattól, eleve is kijelenti úgy maga, mint a társaság részéről, hogy minden törekvésük az leend, hogy a szövetségre a nyerendő jutalékokból minél nagyobb haszon háramoljék.

Tekintettel arra a körülményre, hogy a szövetség maga mint testület ezidő szerint ügynökséget csak az alapszabályok módosításával vállalhatna, az ajánlatot köszönettel elfogadja, a vezetéssel egyik tisztviselőjét megbízza s annak működéséért addig is, mig az alapszabályt módosítja, teljes felelősséget vállal s a biztositó társasággal kötendő szerződés aláírásával s a feltételek kidolgozásával Némethy Sándor, Nagy Jenő, Drágus István és Dipoid Ferenczből álló bizottságot biz meg.

Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárja. — Kelt mint fent.

Dipoid Ferencz, Némethy Sándor,

titkár, jk. vezető. elnök.

Hitelesítik:

Kalina Ferencz, Drágus István,

választmányi tagok.

hírek.

— Eljegyzés. Varga Imre tekintélyes vaskereskedő f. hó 20-án tartja eljegyzését Csipkés András, a helybeli Önsegélyző Népbank igazgatójának kedves leányával, Jolánkávaí. Gratulálunk a szívből kötött frigyhez.

— Eljegyzés. Frits Béla kereskedő jegyet váltott Hajek Ferencz polgártársunk kedves leányával, Mariskával.

— Az Iparos-Szövetség tagjainak találkozó helye a „Központi Kávéház “-ban van.

— Tánczmulatság. A nagykárolyi mészáros-iparosok f. évi február hó 2rán, szombaton a Polgári olvasókör nagytermében zártkörű tánczmülatságot rendeznek. Beléptijegy: személyenkint 1 K 60 fillér, családjegy 4 kor., karzatjegy 60 fillér.

— Iparosok szövetsége a szomszédságban. Még jóformán meg sem kezdette működését városunkban az országban első „Iparos-Szövetség“, már Szatmá- ron fel lett vetve az eszme hasonló szövetség létesítése iránt. Ugyanis a szatmári iparos-ifjak f. hó 9-én tartott ülésén Tankóczy Gyula elnök felvetette az Iparos-Szövetség eszméjét, mely általános tetszésre talált s a választmány a kérdés tanulmányozásával és előterjesztésével Ferencz Ágoston titkárt bízta meg.

— Két vigécz. Az Aradon megjelenő „Függetlenség“ czimü*lapban olvassuk, hogy az ottani Magyar Védőegyesüiet nagyérdemű vezérei, gróf Károlyi Gyula főispán és neje Károlyi Melinda grófnő valóságos apostolkodást végeznek a honi ipar termékeinek megkedveltetése terén. „A feleségem is, én is a szó szoros értelmében házalunk*, mondotta a nemes gróf egy nála járt küldöttségnek. „Vigéczkedünk, a feleségem honi selyemszövetekben utazik, én pedig Írószerekben“. Arad város és vármegye szeretett főispánja hazai irószerkollek- cziókat mutat be egyes hivataloknak, a hivatali főnököket hazai Írószerek vásárlására buzdítva. — Az aradi Kos- suth-szobor bizottság elhatározta, hogy a szoboralap javára bált rendez és' a bál védnökévé gróf Károlyi Gyulánét kéri fel. Az aradi Védőegyesület közbenjárására honi bál terve fogadtatott el azzal, hogy a bálon megjelenő hölgyek és urak felkérendők honi származású kelmékből készült ruhákban való megjelenésre. Ekkor szóba került az, hogy báli ruhára alkalmas selyemszövet hazánkban nem készül. Ennek a hírnek megczáfolására Károlyi Melinda grófnő előszedte a szentgotthárdi se- lyemszövő-gyár készítményeit és a remek hat vég selyem meggyőzte a rendezőséget, hogy igenis van báli ruhának alkalmas selymünk. Ha ily apostola volna helyben is a magyar iparnak, akkor az bizonyára fellendülne s ezzel egyidejűleg a helyi ipar is támogatást nyerne.

— Pénzintézeteink és az Iparos- Szövetség. Lapunk felelős . szerkesztője megkeresést intézett a helybeli pénzintézetek igazgatóságához az iránt, hogy a pénzintézetek által e hóban tartandó közgyűlések hirdetését lapunk számára adják fel. Tette pedig ezt azon okból, mivel tagtársaink igen jól tudják, hogy a hirdetési díjból a szövetség részére anyagi haszon származik, s lapunk a jelen alkalommal 1000 példányban jelenvén meg, az az egész vidékre elküldetik s igy a részvényeseknek módjában áll a közgyűlés megtartásáról tudomást szerezni. A válasz tagadó volt rs azzal lett indokolva, hogy felesleges kiadást képez. Tudtuk előre ! Hiába! Azt már tudjuk, hogy iparosaink magukra vannak hagyatva s támogatást semmiben nein nyerhetnek s senkitől nem várhatnak, csak azon csudálkozunk, hogy a pénzintézetek jelenlegi vezetői megfeledkeztek arról, hogy intézeteik megalapítását nagyrészben az iparosoknak s azok verejtékes keresményeinek köszönhetik, jóllehet ma már azok helyét a kik a megalapításában részt- vettek, nagyrészben idegenek foglalták el s sehol sem tapasztaljuk azt, hogy pénzintézeteinknél az* iparosok képviselve volnának, pedig meg lehetnek győződve a vezetőségek arról, hogy azok között is vannak bizonyára értelmes és tanult emberek, kik ebbeli hivatásuknak megtudnának felelni. Sajnos az iparos pénze csak a megalakulásra jó s azután előtérbe lép a politika, családi összeköttetés és az érdek.

— Uj találmány. Haris Géza kraszna- terebesi lakos gépész, választott vármegyei bizottsági tag egy uj lóhere cséplőgépet talált fel, mely a régieknél mindenben tökéletesebb, de főelőnye a gyors és tiszta munka. Haris cséplője ugyanis gubót is fejt és igy nem kell ugyanazt a magot csak egyszer csépelni, holott a régi gépekkel valósággal két cséplést kellett ugyanazon a magon végezni.

— Hamis koronások. Múlt hó 31-én Mózes Soma helybeli kereskedő üzletében Boldizsár Pál váltóőr, szanisz- lói lakos két darab hamisnak látszó 1 koronással akart fizetni. A rendőrség a pénzeket lefoglalta, azok minőségére és eredetére nézve a nyomozást megindította.

— Gazdasági ismétlöiskola városunkban. A tanfelügyelő értesítette városunk polgármesterét, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter városunk képviselő- testületének múlt év szeptemberben hozott egy földműves ismétlőiskola létesítésére vonatkozó határozatát jóváhagyta és ennek következtében az önálló szaktanítói gazdasági ismétlőiskola szervezését elrendelte, annak vezetésére Matuska István gazdasági szaktanárt kinevezte. E szaktanárnak hivatása lesz a szakoktatást végezni, a gyakorló telepet mintaszerűen kezelni, a részletes üzemtervet elkészíteni és jóváhagyás végett felterjeszteni, a kisgazdáknak szakdolgokban elméleti és gyakorlati utasításokkal szolgálni, e helyi gazdasági érdekekben leendő rendelkezéseket pontosan teljesíteni és általában a vezetésére bízott intézetet megszilárdítani és virágzóvá tenni. Az iskola még ezen év‘ folyamán megnyílik.