Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-02-17 / 5. szám

IPAROSOK LAPJA

o

— A budapesti szabó iparosok szövetkezete. A budapesti Szabó iparosok Hitel- és Termelőszövetkezete most tette közzé évi jelentését, a melyet az igazgatóság a február 17-én tartandó közgyűlés elé terjeszt. Az évi jelentés nagyon szép fejlődését'tárja fel ennek a szövetkezetnek, a melyet Szterényi József államtitkár a törvényhozás színe •előtt, mint az ipari szövetkezetek követendő példáját állított oda. Nevezetes momentuma volt a fejlődésnek, hogy a szövetkezet az elmúlt évben saját házába költözött be, a melyet ünnepiesen avattak fel, a kereskedelemügyi államtitkárnak és az ipari közélet más kitűnőségeinek jelenlétében. A szövetkezet üzleti forgalma 2,203.991 K volt. Az év folyamán a szövetkezet 1,000.000 Kértékü pályázatot nyert el. A küíömböző hazai gyáraktól és czégektől posztó és bélés- árukban összesen 170.000 korona értékűt Vásárolt a szövetkezet, a mi az 1905. évi vásárlásnál 50 százalékkal több. Mindenkor szigorúan ügyelt a vezetőség arra, hogy kizárólag hazai termékeket dolgozzanak fel és ezáltal hathatósan hozzájárult a hazai gyártmányok pártolásához. A szövetkezet ez évi fellendülése némiképen felrázta a szövetkezéstől még idegenkedő szabó- iparosokat, amennyiben az elmúlt évnél sokkal nagyobb számban léptek be a tagok sorába.

— Az iparfejlesztési törvény végrehajtása. Az iparfejlesztési törvény végrehajtási utasításának, valamint a törvény 14. §-a alapján kibocsátandó közszállitási szabályzatnak előadói tervezetét a kereskedelemügyi miniszter ur szétküldötte már az ipari szakegyesületnek tanulmányozás végett. A tervezetek tárgyalására a miniszter szakértekezletet hivott egybe, a mely február 18-án délután 5 órakor lesz a minisztérium tanácstermében.

— Zichy gróf és a czipész-mester. A közelmúltban elhalt „ipargróf“ mint ahogy nevezték Zichy Jenőt, életéről sokféle apróság, került felszínre, melyek között épen nem az utolsó helyet foglalja el a következő megható történet is, mely Zichy és egy kétségbeesett ezipész-mester között történt meg. Zichy ugyanis Szolnokon járt valami követválasztási agitáczió érdekében. Az ottani szállodának udvarán feltűnt neki egy szomorú család. Egy elég jókarban levő férfi, á felesége és egy csomó apró gyerek. Mind jajveszékeltek, sírtak és a kétségbeesés látható jeleit árulták el. Zichy Jenő elébb körülnézett, hogy látja-e valaki. Mikor meggyőződött, hogy egyedül van, odasom- polygott a családhoz és kikérdezte, hogy mi baja, mi az oka e szokatlan jajveszékelésnek. Kisült, hogy egy czipész-mester, akit állítólag szoczialista elvei miatt üldöztek, a tönk szélére jutott, egy óra múlva hezitálják boltját, bútorait és nagy családjával az országúira mehet koldulni. Zichy Jenő kikérdezte, hogy mennyi hát az a nagy adósság ? Kisült, , hogy az bizony fölül van a 900 pengő forinton. Erre Zichy kivesz a tárczájából ezer forintot, odaadja a bámészkodó családfőnek s arra

inti, hogy jövőre is tartsa tiszteletben elveit, de az igazi munkában keresse élethivatását. És mégfordult anélkül, hogy nevét megmondotta volna, egyenesen kiloholt a vasútra. Az a különös és váratlan nagylelkűség által megmentett iparos sietett dolgát rendezni, családját elhelyezte fölszabadult fészkébe és azután lótott-futott, mig meg nem tudta, hogy ki a jóltevője. Egy fővárosi színész, aki épp Szolnokon vendégszerepeit, a leírás után megmondta a nevét, mire a czipészmester . kirohant a vasúthoz és hosszú keresés után, végre megtalálta Zichyt. Zichy Jenő látva a következendőket, — hogy kikerülje a hálálkodást — hirtelen beugrott égy készen álló vonat első osztályú kupéjába s utazott inkább az ellenkező irányban, mint ahol dolga volt, csakhogy a hálálkodás fölösleges czeremó- niájától meneküljön. Természetes, hogy még sem menekült meg, mert az a becsületes mesterember, mihelyt egyszer tudta a Zichy nevét, talált módot/ hogy köszönetét illő revenczióval lerójja jóltevője előtt, akinek nagylelkű adományát csak kölcsönbe fogadta el. Bár élne a nemes gróf és eljönne városunkba is. Hej de sok önhibáján kívül szegénységre jutott iparoson segíthetne, kik a pangásnak indult ipar miatt alig képesek maguk és családjuk számára a betevő falatot megkeresni!

— Magyar czimer osztrák árun. A szegedi kihágási birőság, mint elsőfokú iparhatóság néhány hónappal ezelőtt több szegedi kereskedőtől bécsi gyártmányú kalapokat foglaltatott le. Okul erre az szolgált, hogy az idegen készit- ményü árukon a magyar korona- és czimerjelvény volt alkalmazva. A kihágási biróság ezt törvénybe ütközőnek találta, mert a vásárló közönséget a magyar jelvények könnyen megtéveszthetik az áruk származása felől.

— A detail vidéki fakereskedök vasárnap délelőtt 10 órakor a Royal-szálloda egyik termében értekezletet tartottak. Napirendre volt kitűzve a vidéki fakereskedők szervezkedése a tisztességtelen verseny ellen, továbbá a termelők és fogyasztók közti üzleti viszony szabályozása és a szervezkedés kérdése. Az értekezleten behatóan megvitatták avisz- szásságot és végül egy bizottságot küldtek ki, amely a már fennálló egyesület kebeléből kiküldendő bizottsággal együtt fog a szervezkedés ügyében eljárni.

— Magyar vas- és rézbutorgyárosok kartelje. A magyarországi vas- és rézbutorgyárosok megalakították a Magyar vas- és rézbutorgyárosok szövetségét. A szövetség nyomban uj eladási feltételeket állapított meg és pedig: a 200 K-t meghaladó hitel vásárlások váltóval fedezendők, 6 hónál hosszabh fizetési határidőt nem adnak, készfizetési engedményt csak a számla keltétől 30 napon belül engedélyeznek, mely 3%-ban lett megállapítva, csomagolásért 3ü/o-°t. számítanak. Egyszersmind az összes gyártmányaik árát 5°/0-kal emelték. Az egyezményt elfogadták a következő ezégek : Buchwald Sándor, Pápai és Nánth, Hegedűs Adolf, Herczka, Halász és Berger, Táusz Béla, Hvchmann Lajos özvegye, Jenei Soma és társa (Miskolcz,) Bottman Imre (Szabadka,) Fleischer Testvérek (Arad,) Vágvölgyi vasipar r. t.

A kartelen kívül marad a vidék egyik jelentékeny uj gyára, a Kun és Ausch miskolezi ezégé, melynek tagjai az áremelés ellen foglaltak állást és felszólamlásaikban azt hangsúlyozták, hogy az áremelés helyett a tisztességtelen verseny megfékezése czéljából a külöm- böző tipusu gyártmányok ára volna limitálandó, mert csak igy érthető el a sok silány gyártmánynak kiszorítása, melyek a magyar ipart diszkreditálják és a több százezer koronára rugó osztrák importot elősegítik.

— Osztrák bútor magyar ezégér alatt. Az aradi butortermelő iparosok szövetkezete is egyike ama rosszhiszemű vállalatoknak, amelyek a magyar ipar pártolásának ezége alatt osztrák bútorok becsempészésével és hazai ipartermékként forgalomba hozásával üzérkednek.

A már hét év óta fennálló szövetkezet állami szubvencziót is élvez,' sőt annak évi 12,000 K-ra való felemelése érdekében épp most tett lépéseket. Ettől azonban valószínűleg elesik, mert időközben kiderült, hogy a szövetkezet raktárában igen sok bécsi bútor van, melyek némelyikén még most is iátható a „Wien-Westbahnhof“ felirattal elátott vasúti rag-jegy. A szövetkezet igazgatósága azt állítja ugyan, hogy e bútorokat csupán mintául hozatták Bécsböl, de az aradi lapok kiderítették, hogy számos ily minta bútort — hazai gyártmány czimen eladtak. Hogy az osztrák megrendelések feltűnést ne okozzanak, a butor-szállitmányok majd egy, majd más igazgatósági tag nevére érkeztek ugyan, de egyenesen a szövetkezet raktárába szállíttattak. Más dolgok miatt is panaszok hangzanak fel a szövetkezet ellen ; ilyen panasz többek közt az, hogy az aradi kárpitosokat kizárták a szövetkezet tagjai közül, továbbá az, hogy a kisiparosoktól — ezek szorultságát felhasználva — rendkívüli olcsón veszik meg a bútorokat, ez okból már néhány aradi asztalos tönkre jutott és Amerikába vándorolt ki. Érdekes a dologban, hogy az aradi butorszövetkezet keze benne van a marosvásárhelyi és brassói butorszövetkezeteknek már ismertetett manipuláczióiban is. Az aradi szövetkezet üzletvezetője, Székely Fe- rencz, ennek sógora, Tiroler Henrik a brassói, leendő veje Réti Ernő pedig a marosvásárhelyi butorszövetkezetek élén áll. Minden jel arra mutat, hogy ez a trifoleum több bécsi bútorkereskedővel egyenes Összeköttetésben áll; a bécsi bútorok Aradra és innét már mint aradi gyártmányok Marosvásárhelyre és Brassóha szállíttatnak. A marosvásárhelyi üzletben a hatóság által küldött szakértők megállapították, hogy a szö- t vetkezet raktárában levő Aradról szállított, bútorok nagy része Kurz & Comp., F. Müller, Josef Rotter és más bécsi ezégek gyáraiból valók, de találtak Teschen felírással ellátott bútorokat is. Tehát egy valóságom bűnszövetkezettel állunk szemben, melyet szétugrasztani és ártalmatlanná tenni a hatóságnak legfőbb kötelessége.