Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-11-10 / 42. szám
Társadalmi hetilap A Nagy károlyi Iparos-Szövetség és Ipartestület hivatalos Is/£eg'jelem.ils: toclinden vasárnap közlönye. Szerkesztőség: Gróf Károlyi György-tér 24. szám alatt. Kiadóhivatal: Sarkadi N. Zsigmond nyomdája. Felelős szerkesztő: Simkó Aladár. Lapvezérlő bizottság: Az Iparosok Szövetségének Elnöksége. Laptulajdonos: Sarkadi N. Zsigmond. Előfizetési árak: Egy évre . . . . . .. . 5 K— f Fél évre . . . . . . . 2 K qO f Negyedévre . . t . v- . I K 25 f Egyes szám ára 12 f. — Nyilttér sora 20 f Előfizetőinkhez! Novembér elsején egyuj évnegyedbe léptünk. Felkérjük mindazokat, kik lapunk vidéki előfizetői, hogy előfizetéseiket mielőbb küldjék be, hogy a lap szétküldése akadályokba ne ütközzék. Mint eddig, úgy most is első kötelességünknek fogjuk tartani, hogy a közérdeket szem előtt tartva nyíltan, minden külső befolyástól menteir harczolhí áÉőkérf^az■■ eszmékért, amely a polgárság előnyére válik. A tisztességes sajtó czélja lebeg szemünk előtt, holmi szemen-sze- dett szenzáczióhajhászást, mint eddig, most is kerülni fogunk. Mint az „iparosok és kereskedők lapja“ nagy sújt fektetünk arra, hogy az iparosok és kereskedők érdekeit védjük. Iparosok és kereskedők támogassátok az „Iparosok Lapjál‘-t, a ti érdeketek igaz, önzetlen harczosát! Társadalmi bajok és a szocziáldemokraták. Nagykároly, 1907. nov. 10. A társadalom válságos helyzetben van. Az elmúlt évek gazdasági fejlődése nagyon egyoldalú volt s fájdalmas visszahatása minden téren észlelhető. Bár a termelés,, a természettuPostás rum. <5% a postai alkalmazottak segély egylete javára. domány és a felfedezések által óriási arányokat 1 öltött mégis az emberiség nagy része szükséget szenved. A termelésben ugyanis az emberi munka helyett a gép, a tőke vette át a vezérszerepet. A tőke pedig mérhetetlen önzésében és haszonlesésében kizsákmányolta, szolgaságba hajtotta a munkáskezek millióit. A szabad verseny.elve mellett á kis űzetitek Whlzimjsán tönkre-' mentek, a nagy vállalatok ellenben beláthatatlan arányban gyarapodtak. Betetőzte a romlást az uj kor szellemvilágának anyagelvi előirányzata, amely a társadalmi életben a féktelen önzést emelte uralomra. Az önzés, szeretetlenség, vallás- talanság szinte korlátlanul uralkodik az emberek cselekedetén s a magáról megfeledkezett ember, mint fenevad tör embertársaira, hogy vagyonát, munkáját saját élvezetének tegye eszközévé. Az uj-kori gazdasági fejlődés csak keveseknek s alig képzelt kényelmet juttatott s ugyanakkor a kis emberek romlását és a nemzet legszámosabb tagból álló osztályának, a kisiparos és a munkás osztálynak nyomorát eredményezte. A gazdasági romlást pedig követi a többi, az erkölcsi romlás is. így lett a munkásnépek tömege vallástalan alkoholista, szocziálde- mokrata, amelynek lázadt keble pusztulást zúg az egész társadalomra. De nemcsak a munkás osztályt nyomja a mai gazdasági rendszer, fájdalmasan érzik annak nyomását a többi társadalmi osztályok is, a kisiparosok, a kiskereskedők, kisgazdák, akiknek tönkrejutása szinte feltartóztathatlanul halad előre. Az általános bomlás jelei mutatkoznak minden felé. Hol itt a baj és mi az orvossága? Elfogulatlan szemmel vizsgálva a bajok eredetét, hibát találunk mindenütt, lent és fent, népben és felső körökben, politikában és gazdasági életben, államban és társadalomban egyaránt. Azt is látjuk, hogy sokkal mélyebben gyökereznek a bajok, hogy sem a felületen mozgó javításokkal orvosolhatók volnának, sokkal erősebbek az ellentétek a társadalom osztályai között, hogy sem az önzés valamelyes mérséklésével áthidalni lehetne a köztük tátongó űrt. Azért széleskörű, a gazdasági élet egész területére kiható, gyökeres közgazdasági reformokra van szükség, amelyek a gazdasági haladás igaz vívmányait megegyeztetik az elhanyagolt szocziális érdekekkel, de mindenek előtt szükség van a társadalom erkölcsi megújhodására, amely teljes érvényre Valódi Tóth Bániét angol rumok, finom teák fűszer- és csemegekereskedése Nagykárolyban, Fényi-ut 19. ßS teasütemények. IPAROSOK LAPJA
