Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-10-27 / 40. szám

két az otthoni munkás nála tényleg megkeresett, s viszont a kerületi pénz­tár az illető otthoni munkás összkere- setének törvényszerű hányadát kapja meg. A munkaadó a kifizetett munkakör­ből betegsegélyzési járulékok czimén eszközölt levonásokat, az illető mun­kás tagsági igazolványában, illetve tag­könyvében az illető otthoni munkás munkabérének feltüntetése mellett min­denkor feljegyezni tartozik. Ugyanez áll a tagsági igazolvány, illetve a tagkönyv után fizetendő díjra is. Ha a munkaadó az otthoni munkás fog­lalkoztatása előtt arról szerez meggyő­ződést, hogy az othoni munkás már biz­tosítva van betegség esetére, tekintet nélkül arra, hogy az illető munkás maga jelentette-e be magát a pénztárba, vagy e bejelentést más munkaadó eszközölte, az illető otthoni munkást külön beje­lenteni nem tartozik, csak amikor alkal- mazzottai után az alapszabályszerü ese­dékesség szerint a betegség esetére való biztosításra fizetendő járulékokat fizeti, jegyzi fel a befizetési lapon, az illető otthoni munkás nevét, tagsági igazol­ványának számát, valamint az időt és a munkabér összegét, amelyre, illetve amely után a járulékok befizettetnek. Ez esetben a befizetési lapon foglalt adatok helyettesítik az illető otthoni munkás foglalkoztatásának a pénztár­nál a munkaadó részéről való külön be­jelentését. Abban az esetben végül ha'az otthoni munkások közvetlenülvalamely kisipa­rossal állanak munkaviszonyban, s ez­zel együtt kizárólag vagy túlnyomó mér­tékben más munkaadónak vagy munka­adóknak dolgoznak, az illető kisiparos­nak és az általa alkalmazott otthoni munkásoknak betegség esetére leendő biztosítása czéljából való bejelentése és pedig a fentebb 1. és 2. pont alatt említett esetekre nézve már jelzett mó­don az utóbbi munkaadót, illetve mun­kaadókat terheli, feltéve természetesen, hogy az illető kisiparos, illetve az ez által alkalmazott otthoni munkások évi keresete 2400, illetve napi 8 K-nál nem több. Ily esetekben az otthoni munká­sokra vonatkozó adatokat a nagyiparos a kisiparostól nyeri, az ez adatok hely­telenségéből eredhető kárát pedig az il­lető kisiparossal szemben kiköthető biz­tosíték utján fedezheti. (Folytatjuk.) Színészet. Vasárnap délután, a „Bukow, a szé­kelyek hóhéra“ történelmi énekes szín­művet adták elő. Az előadásban Ta­kács Mariska érzelemteljes játékával a közönség gyengébb szivü részét köny- nyekre fakasztotta. Tihanyi ha szere­pét johban betanulja, a székely gaz­dák mintaképe lett volna. Vasárnap este a ‘„Milliárdos kisasz- szony“ operette telt ház előtt adatott elő,, Andai Terka remek játékával. Ko­máromi Gizi „panama“ dalával ma­gával ragadta a közönséget. IPAROSOK LAPJA Hétfőn, a „Lovag ur“ czimü vígjá­ték került színre. Verő Janka játéka kifogástalan volt. Tihanyi igazán ne­héz szerepét jól oldotta meg. Iház Gizi jói játszotta szerepét. Kedden, a „Csöppség“-et adták elő, Andai Terka elragadóan kedves játé­kával. Andai Terka szerepében oly kedves yolt s azt oly élethűen adta elő, hogy a közönség tetszésének nem egyszer adott szűnni nem akaró tap­sokkal kifejezést. Tihanyi méltó párja volt. Radványi oly oldalról mutatta be magát, amelynek csak elismeréssel adóz­hatunk. Úti Gizella a sárkány szere­pében kitűnt játékával. Maga a darab annyira megnyerte a közönség tetszé­sét, hogy több oldalról hangzott fel az óhajtás, annak megismétlése iránt. Re­méljük, hogy az igazgató a már elcsé­pelt „Bob herczeg“ helyett mielőbb meg­ismétli a „Csöppség“-et. Szerdán, ismét a „Milliárdos kisasz- szony“ került színre. Csütörtökön, a „Tökéletes feleség“ színmű volt műsoron, Takács Mariska főszerepével, amely nehéz szerepében fenomenális játékával annyira magával ragadta a közönséget, hogy remek cso­korral s a függöny elé többször való kihívással tüntette ki kedvenczét. Úti Gizella és Pataki Vilma a sikerhez nagyban hozzájárultak. Tihanyin meg­látszott, hogy a szerep nem neki való. Vidor elég jól beletalálta magát szere­pébe. Pénteken, a „Bob herczeg“, szom­baton, a' „Tüske tfözsá^-került színre, mely előbbi már annyira ismert a kö­zönség előtt, hogy igazán felesleges volt felvenni a műsorba. Ma vasárnap, délután „Egy katona története“, este „Tüske rózsa“ van műsoron. HÍREK. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában az iparkiállitás rendező bi­zottsága részéről a főispánál járt küldött­ség tagjai közé tolihibából Miks József helyett Fleisz János polgártársunkat ir­tuk be, amit ezennel helyreigazítunk. — Esküvő. Modor Vidor cs. kir. hu­szár-hadnagy f. hó 29-én tartja esküvő­jét Gaál Tussyval, Gaál Kálmán földbir­tokos leányával. — Oltáregyesületi fővédnök. A nagy­károlyi oltáregyesület tagjai Báthori Istvánná elnökkel élén, f. hó 20-án tisz­telegtek Boromisza Tibor püspöknél s felkérték, hogy az egyesület védnöki tisztét vállalja el. A püspök a küldöttsé­get igen szívesen fogadta s a védnök­séget elvállalta. — Kossuth szobor városunkban. A nagykárolyi Kossuth szobor érczöntvény f. hó 23-án megérkezett városunkba Sajnos, hogy az alaptalpazat köve a foly­tonos sztrájk miatt el nem készülhetvén, a leleplezést a bizottság kénytelen a jövő év első felére halasztani. — Halálozás, súlyos csapás érte JIo- lecz Mihályt a Medgyesi és Singer vil­lamos vállalat, üzletvezetőjét. Felesége 5 szül: Szlavik Mária 2 gyermek anyja f. hó 19-én hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 20-án folyt le nagy részvét mellett. — Szüreti mulatság*. A Protes­táns Társaskör igazgató-választmánya Gy. Kovács József ref. vallástanár el­nöklete alatt okt. 15-én tartott gyűlé­sében elhatározta, hogy nov. 10-én, 8 órai kezdettel, a Protestáns Társaskör helyiségeiben, konczerttel egybekötött tánczmulatságot rendez. A műsor ösz- szeállitásával, mely előre is fényesnek Ígérkezik, az elnökség bízatott meg. (Be- lépti-dij személyenként 1 korona.) — Eladott kiállítási tárgyak Schnell Károly helybeli lakatos mester által ké­szített és éremmel kitüntetett kiállítási tárgyat Szenes Ferencz budapesti nagy­kereskedő megvásárolta. — Betegsegélyzö munkásbiztositó- pénztár f. hó 20-án tartott rendkívüli ülésében a munkaadók részéről köz­gyűlési kiküldöttül Némethy Sándor vá­lasztatott meg. Ugyanezen közgyűlés megválasztotta az igazgatósági, felü­gyelő- és választott bírósági bizottsági tagokat is, kiknek neveit térszüke mi­att csak lapunk jövő számában közöljük. — Lopás. Makai Lajos helybeli temet­kezési intézet tulajdonos panaszt tett a rendőrségnél az iránt hogy a tőlle 1069 koronát elloptak. Káros a lopással Csuts László szolgát gyanúsította, kit a rendőrség a motozás megejtése után a járásbíróság elé vitetett, ahol tekintettel arra ,hogy nevezett a megejtett rendőri yizsgálat alapján lopással alaposan nem volt gyanúsítható, s fogvátartására tör­vényes ok fenn nem forgott, a járás­bíróság szabadlábra helyezte. Károsult azonban nem nyugodott bele a rendőri nyomozatba s csendőri vizsgálatot kért. A csendőrség kiderítette hogy a tettes csakugyan Csuts és Szabó Kálmán inasa volt, kik a tettet be is ismerték. Az ellopott pénz egyrésze a csendőrség ki­tartó nyomozása folytán megkerült s re­mény van arra, hogy a még hiányzó összeg is megkerül. — Mészárosok panasza. F. hó 21-én az Újvárosi részen a csordás hibájából 2 drb. tehén luczernásba tévedt s a friss luczernától annyira felfúvódott, hogy egyiket a helyszínen, a másikat hazahajtás közben a nyílt utczán le kelletett vágni. A tulajdonos a húst a 80 fillér kilónkénti egységárért kimé­rette. Maga a tény teljesen jogos és törvényen alapszik, csak azt a megjegy­zést kell fűznünk hozzá váljon helyes­nek tartja-e a városi hatóság azt, hogy iparűzéssel nem foglalkozó egyén ré­szére hetivásár alkalmával a piaczon engedélyt adott a hús kimérésére s hogy az adóval súlyosan terhelt iparo­sok megkárosításához hozzájárult? Mert nézetünk szerint a hús elárusitását nem a piaczon, nyílt téren, hanem a háznál avagy egy felállítandó sátorban a tisztasági és közegészségügyi rend­szabályok szigorú betartásával kellett volna engedélyeznie. — Angol király megérkezése Nagy­károlyba nem keltene olyan feltűnést, mint Rózner Henrik, a párizsi divatáru­ház tulajdonossá az olcsóságával.

Next

/
Thumbnails
Contents