Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)

1907-10-20 / 39. szám

4 IPAROSOK LAPJA között Bende Imre megyéspüspök, Mar- chot Gyula főispán, Nyitra vármegye, Nyitra város, a zászlóanya, ipartestület, legényegylet, rom. kath. kör, oltáregye­sület, kerületi betegsegélyző-pénztár, nőegylet, védő-egyesület, F. E. M. K. gazdasági egyesület, az egyes szakegy­letek, pénzintézetek s igen sok tekinté­lyes városi polgár, valamint a ható­ságok. Az avatási ünnepség végeztével a menet visszatért az egyesület helyisé­gébe, ahol bankett volt, melyen 86-an vettek részt, miközben több fel köszöntő hangzott el. Jeszenszky Alajos apátkanonok, az egyesület elnöke, a zászlóanyáért, a nyoszolyóleányokért és a vendégekért, Steiner Gyula vármegyei főjegyző a vármegye nevében az egyesület veze­tőségéért, Faschier Ferencz polgár- mester Dr. Kaszale János titkárért, mint az egyesület kertészéért, aki fáradságot nem kiméivé plántálja a hazafias szel­lemet a tagok leikébe, — emeltek po­harat. Felköszöntőket mondottak még Juhari Károly és Visnyovszky János. Este az egyesület nagytermében szini- előadás volt, melyet igen előkelő kö­zönség hallgatott végig. Színre került a „Boldog ország“, Erdőssy Károly 3 felvonásos drámája. Az előadás után táncz következett, melynek csak a beszűrődő napvilág vetett véget. A zászlószentelési ünnepély igen te­kintélyes összeggel gyarapította az egye­sület vagyonát, melynek megalapításához Nemcséri Ferencz kanonok 2000 K-val járult hozzá. A zászlóanya a szögért 700 koronát adott át a rendezőségnek. Az ünnepély sikere első sorban Bende Imre megyéspüspök, Gróf Batyány Vil­Az asszony pedig csak bámult maga maga elé szótlanul, tanácstalanul, agyá­ban halványan kezdett derengeni egy minden szenvedést megváltó gondolat. Egyszerre testet öltött a gondolat és az őrültek mosolyával látott a munká­hoz. Bedugta a kályha csöveit, ajtó, ablak-hasadékot rongyokkal és elővette azt a kevés szenet, a mivel estebéd­jét akarta megfőzni, egy pléh edényre tette s meggyujtotta a szoba közepén. A két kis gyermek boldogan gugolt a tűz körül. Kicsiny kezüket föléje tar­tották s mosolyogva tapsoltak, a mint a hideg lassankint elszállott testükből, hogy helyet adjon a jótékony me­legnek. A szoba lassan-lassan kezdett meg­telni folytó füsttel, az anya magához emelte két kicsiny magzatát, a kik a jótékony meleg hatása alatt ölébe haj­tott fejjel aludtak és várta a megváltó halált. — Az ember pedig megfordult az ágyon, egy nagyott rúgott a lábá­val, bizonyára azt álmodta, hogy ott iszik a lebujbán cimboráival, mert kur­jongató hangon elkiáltotta magát. Tyu haj! Sose halunk meg! Pedig akkor már a fél lábával a más világon volt. mos coadiutor, Kondor István kanonok, püspöki titkár, Jeszenszky Alajos apát­kanonok, az egyesület elnöke nevéhez fűződik, de az oroszlánrész Dr. Kaszale János titkáré és özv. Herverth Antalné zászlóanyáé, akik közül előbbi, időt, fáradságot nem tekintve teljesítette a rendezés nehéz feladatát, utóbbi azon­ban jótékonyságával oly tiszteletet ví­vott ki magának Nyitra város társadal­mában, mely eleve biztosította az er­kölcsi sikert. Színészet. A városi színházban Vasárnap este a „Rab Mátyás“ Ope­rette került színre. A szereplők között első helyen Komáromy Gizella és Rad- ványi Dezső arattak sikert. Andai Terka, Késmárki Lujza, Pataki Vilma és Ihász Gizella jól megálltak helyükön. Hétfőn ismét „Rab Mátyás“ került színre csekély érdeklődéssel. A szerep­lők kedvetlenül játszottak s játékukon látszott az erőltetés. Kedden „Bob herczeg“ Operette volt műsoron, Sebestyén Mária felléptével. Az ifjú művésznő hangja szép, játéka bájos volt s igy megérdemelte a tap­sokat, melylyel a közönség játékát ju­talmazta. Szerdán és csütörtökön a „Tolvaj“ czimü színmüvet adták elő, utóbbi na­pon igen csekély * .érdeklődés mellett, pedig a szereplők ugyancsak igyekeztek nehéz hivatásuknak megfelelni. Takács Mariska és Tihanyi Vilmos a legtelje­sebb sikert arattak. Pénteken „A drótostót“ operette volt műsoron, csekély érdeklődés mellett. A szereplők játéka dicséretet érdemel. Komáromi Gizella a tót leány szere­pét jól játszotta.* Tihanyi alakításai zajos tetszést arattak. Rátkai Sándor a politikus bádogosmester szerepében kitűnt, jóllehet inkább a karzatnak ját­szott, mint a közönségnek. Erdélyi Lili, Andai Terka a darab sikeres előadásá­hoz nagyban közrejátszottak. Szombaton a „Milliárdos kisasszony“ operette került színre. Meghívó. A debreczeni ipar és kereske­delmi kamara állandó iparmuzeu- mában szerény keretekben rende­zett találmányi szabadalmi kiállitást folyó évi október hó 20-án d. e. 10 és fél órakor megnyitja s a megnyitásra az érdelődőket tiszte­lettel meghivja. Debreczen, 1907. október 17. % Szabó Kálmán, Szávay Gyula, orsz. képviselő, elnök. titkár. HÍREK. — Iparosok ajándéka. Az iparkiálli- tás rendező-bizottsága tudvalevőleg el­határozta, azt, hogy dr. Falussy Ár­pád főispánt, mint a kiállítás védnö­két egy a kiállításon feltűnést keltő, Kabelik Gyula szobrász által készített Rákóczi korabeli karszékkel lepi meg elismeréséül annak a jótékonysági te­vékenységének, melyet a kiállítás er­kölcsi és anyagi sikerei elérésénél ki­fejtett. — F. hó 13-án adta át Kin­ézel János, Fleisz János és Némethy Sándorból álló bizottság az emléktár­gyat a főispánnak, s mely alkalommal Kinczel János elnök megköszönve azon szives közbenjárást, a melyet a főis­pán az állami segély adományozása körül kifejtett, kérte, hogy fogadja szí­vesen az iparos osztály hálájának tol­mácsolásául a kiállítás egyik díszét a karszéket. Dr. Falussy Árpád megkö­szönve az iránta tanúsított figyelmet az emléktárgyat szívesen fogadta s a nagy­károlyi iparos osztályt mindenkori párt­fogásáról biztosította. — Halálozás. Bencze András hely<- beli földbirtokos f. hó 16-án elhunyt, temetése 18-án folyt le nagy részvét mellett. — Kinevezés. A belügyminiszter Kál- nai Gyula főispáni titkári teendők el­látásával ideiglenesen megbízott köz- igazgatási gyakornokot miniszteri se­gédfogalmazóvá nevezte ki és szolgá­lattételre vármegyénk főispánja mellé osztotta be. — Választás. A helybeli Polgári ol­vasókör igazgató választmánya a Be- rényi Imre pénztáros távozásával meg­üresedett állásra Kaszoni Bélát, a hely­beli ^Takarékpénztár-egyesület könyve­lőjét helyettesítette. — Rejtélyes halál. F. hó 16-én este a rendőrségre telefonon értesítés érke­zett, hogy a vasúthoz vezető Kálmánd- utczán egy álló szekér a forgalmat aka­dályozza. A rendőrség a helyszínére ment s a kocsit gazdájával együtt a városházára vitette. A kocsi gazdája Czier Márton csanálosi lakos volt, akit azonban kihallgatni nem lehetett s igy a kocsijában hagytak feküdve. 17-én reggel azonban Cziert a kocsin halva találták. A személyazonosság megálla­pítása után értesítették a hozzátarto­zókat, akik közül az egyik bejött s felismerte a halottban Czier Mártont. A holttest bonczolása után kiderült, hogy Czier szívbajos volt s nem mint laptársaink írták halálát az ital, de egy hirtelen roham okozta. A holttestet a család Csanálosra szállíttatta, a hol nagy révét mellett helyezték örök nyu­galomra. — Meghívó. A nagykárolyi nőegylet 1907. évi november 3-án d. u. fél 3 órakor Nagykárolyban a polgármesteri hivatalos helyiségben közgyűlést tart, amelyre az egyesület igen tisztelt tag­jait tisztelettel van szerencsém meg­hívni. Nagykároly, 1907. október 13. Dr. Serly Gusztávné, I. alelnöknő. ■— Az ülés tárgysorozata: a) Titkári je-

Next

/
Thumbnails
Contents