Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-09-22 / 36. szám
IPAROSOK LAPJA 3 Nincs különbség az áruk ára között. Azért szívesen adja bérbe, mert igy fizetnek érte és a köz mégis részesül valamivel. A szövetkezeteknél ilyen kinevezések már igen gyakoriak, ép azért a szövetkezetek fenntartására teljesen uj módozatokat kell keresni, törvénynyel meghatározni a szövetkezetek ügykörét, működésüket ellenőrizni. Akkor lesz haszna a szövetkezésnek, de ilyen körülmények között mint jelenleg, nem igen. Kára igen lehet, mert kezdetben a szövetkezetek sok kereskedőt tönkre tesznek, kenyerét elveszik s azután újra kezdődik a régi nóta. Meghívó. Fel kérettünk a következő meghívó közlésére: A „ Szatmárvármegye “ ez. hivatalos lap a szeptember 5-iki gyűlés után egy becsületemben, pártállásomban sértő, gyalázó valótlanságokkal teljes czikket irt ellenem. Megindítottam a szerkesztő ellen a sajtóügyi eljárást. A czikk czélja: lehetetlenné tenni az én pártelnökségemet. 1875. óta vagyok tagja a függetlenségi pártnak. Küzdöttem úgyszólván egyedül a szabadelvű párttal évtizedekig, mig csak a függetlenségi párti megyei képviselők száma egyről hatra nem emelkedett. Egy vagyont költöttem el pártunk érdekében s most ezt is ellenem fordítja nemtelenül a támadóm, így akarnak lehetetlenné tenni a párt elnökségben. E gyalázatos támadás ellen a vármegyei függetlenségi párthoz fordulok elégtételért. Nem tudom elhinni, hogy nekem, ki úgyszólván egész életemet a függetlenségi párt érdekeinek szenteltem, pártom igazat ne adjon. E czélból f. évi szeptember 26-án d. u. 2 órára függetlenségi pártunk közgyűlését összehívom Fehérgyarmatra a Társaskör helyiségében. Fölkérem pártunk t. tagjait, hogy e gyűlésen minél számosabban jelenjenek meg. Hazafiul üdvözlettel: Luby Géza, megyei pártelnök. HIVATALOS RÉSZ. Meghívó. Van szerencsém az Iparos Szövetség választmányi tagjait f. hó 28-án este 7 órára az Ipartestület helyiségében tartandó választmányi ülésre tisztelettel meghivni. Tárgysorozat külön fog közöltetni. Nagykároly, 1907. szept. 22. Némethy Sándor, elnök. Kereskedők és iparosok figyelmébe! — A Debreczeni Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos közleményei. — 9595—1907. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter ur egy felmerült kérdésre válaszképen kijelentette, hogy vidéki építkezéseknél nem fog megkívántaim az, hogy a vállalkozók bánatpénzeiket az állampénztárnál tegyék le, hanem letehetik az illető kiadóhivatali pénztárnál, ha annak nincs — bármely állampénztárnál, adóhivatalnál. A bánatpénzek letéti nyugtái pedig kívánatra postán is beküldetnek a kiadóhivatali főigazgatók utján. A királyi államépitészeti hivatalok pedig utasítást nyertek, hogy a vidéki vállalkozók vállalati szerződéseit a kincstári jogügyek igazgatósága megkeresésére ők Írassák alá s további eljárás végett a megkereső jogügyigazgatósághoz terjesszék vissza. — 9794—1907. Az érdekeltek figyelmét ' a debreczeni kereskedelmi és iparkamara ezennel felhivja a m. kir. kassai III. honvédkerületi hadbiztosság által közzétett árlejtésre. Verseny tárgyát képezi: a munkácsi, szatmári, szigeti, nagykárolyi és nyíregyházai honvédség kenyér és zab szállítása. Az ajánlatok 1907. év október hó 7-én délelőtt 9 órájára nyújtandók be. A bánatpénz összege 5°/0, Elhelyezendő az ajánlatnál. Az ajánlat a szatmári, nagykárolyi és szigeti ezred részére a szatmári, a nyíregyházai ezred részére a kassai hadbiztossághoz és a munkácsi, ungvári szállításra nézve a munkácsi honvéd ezredirodába küldendő. Bővebb felvilágosítást az érdeklődők a kamaránál vagy az árlejtést kiíró hatóságnál nyerhetnek. tettünk, Csitár. Különös egy falu. A falu közepén folyik keresztül Zobor pataka, mely azt kétfelé választja. Az országút a falun vezet keresztül. Nem messze a falutól, közvetlen az országút mellett van a templom. Ki építtette ide, azt nem sikerült megtudnom, de sajátságos, hogy nem a faluban épült. Elhagyva Csitárt, egy magos domb tűnik szemünkbe, melynek tetején büszkélkedik „Kolin“ község temploma. Maga a község a mély völgyben fekszik. Igen érdekes esemény ezen a helyen a téli istentiszteletről a hegyre való leszállás, melyet ha maguk a hívőktől nem hallottam volna, el sem hinném. Ugyanis a téli istentisztelet után a pap nem kerül a templomhoz vezető útra, hanem bőrnadrágot vesz magára és le* csúszik a meredek síkos lejtőn a papilak elé. Egy félórai kocsizás után elértük végre kirándulásunk czélját: Gyimes községet. A falut körülövedző hegyek közül kimagaslik a gyimesi hegy tetejében Gyimes várával. A büszke vár, melynek történetét vendégszerető házigazdánk, Bereczky Boldizsár állami iskolaigazgató volt szives rendelkezésemre bocsájtani, a következő : A vár alapitója Ivánka Oszkár volt, a Szent István uralkodása alatt beköltözött Huszt és Pázmán lovagok utóda s a Forgács családok őse, aki 1256-ban építtette. A vár és hozzátartozó uradalom birtokában IV. Béla alatt megerősittetett. A XIV. század elején a várat Csák Máté foglalta el, de a rozgonyi vereség után a vár a királyra szállott, majd Forgács Balázs visszanyerte. A törököktől sokat szenvedett várat Gróf Forgách Zsigmond (1603) helyreállittatta, de Bethlen (1618) és a törököktől (1663) ismételve feldúlatott. Gróf Forgách Simon Rákóczihoz csatlakozván, jószágaitól megfosztatott s a várat I. József Vratislav cseh grófnak adta el 130,000 forintért, de ez 1712-ben ugyanezen összegért Forgách Pál püspöknek engedte át. Most is a Forgách grófok tulajdona, de az idők viszontagságai annyira megrongálták, hogy csak romjai vannak a hires várnak, ahonnan Csák Máté uralta az egész környéket. Egy óráig tartott, mire felértünk a várba. A falakon olvasható a vár alapítójának és későbbi tulajdonosainak nevei. A kilátás felséges. Jobbról egy óriási tó, balról Gyimes község, körülötte óriási erdőségek. Milyen hatalom lehetett hajdan e vár! ? Mennyi könyt, mennyi szenvedést rejtenek magukban e néma falak! Innen indult rabló hadjáratára a büszke főur Csák Máté, itt ostromolták hónapokon keresztül a törökök a vár akkor bevehetetlennek látszó falait. Megállottám a vár bástya-falán, alattam tátongó mélység, temetkezési helye sok jó vitéznek, akik a vár oltalmában, avagy ostromában áldozták életüket, mellettem a hatalmas kastély falával, melyből fülembe csengett a nyert harcz után áldomást ivó vitézek dala. Sokáig állottam mintegy leszögezve Pártoljuk a magyar ipart! MEGÉRKEZTEK Hazai gyártmány! raktáramba az őszi szezonra hölgyek és kisleányok részére kabátok, raglanok és gallérok. — Férfiak és gyermekek részére szövetöltönyök, felöltök, köpenyek, téli kabátok, bundák és öltönyökhöz szövet és minden hozzávalók mérték szerint nagy választékban és jutányos árban kaphatok. Üzlethelyiség: Központi Ír ívrAká i rAJsé Vt am SZABÓ KÁLMÁN ÜZLETÉBEN. I Mérték szerint polgári papi és egyenruhák, úgyszintén nöikabátok jutányos / -1 1_ £ íll-l -1 *
