Iparosok Lapja, 1907 (1. évfolyam, 1-48. szám)
1907-09-15 / 35. szám
3 IPAROSÓK LAPJA h) a községi bírók: esküdtek bábák és peczérek, úgyszintén a község által alkalmazott mezőőrök, pásztorok és erdőőrök biztosítási kötelezettség alá nem esnek ; i) a főszolgabírói hivatalokban alkalmazott dijnokok betegség esetére biz- tositandók; j) az állami, törvényhatósági és községi hivatalokban alkalmazott gyakornokok, dijnokok, végrehajtók és az ezek mellett alkalmazott becsüsök, rendőri személyzet, hajdúk stb. betegség esetén való biztosítási kötelezettség alá esnek; k) községi alkalmazottak biztosítási kötelezettsége szempontjából még csak alkotni kívánt szabályzatok nem vehetők figyelembe. 2 A baleset esetére való biztosítás kötelezettségére nézve kimondta az állami munkásbiztositó hivatal, hogy a) a bognár és kádár kisipari üzemek balesetbiztosítási kötelezettség alá nem esnek ; b) a vizszabályozási munkálatoknál alkalmazott egyéneket betegség és baleset esetére biztosítani kell; c) közkórházaknál alkalmazott egyéneket betegség és baleset esetére biztosítani kell; d) petroleumgyárban alkalmazott szén fuvarosok baleset esetére biztositandók; e) az 1907. évi XIX. t.-cz. értelmében alakult biztositó pénztárak alkalmazottai baleset esetére való biztosítási kötelezettség alá nem esnek. f) cssplőgéptulajdonosok, ha iparsze- rüleg vállalkoznak, alkalmazott munkásaikat még akkor is az 1907. évi XIX. t.cz. értelmében tartoznak biztosítani, ha a csépeltető gazda bocsátja rendelkezésre. Ellenben ha a cséplőgéptulajdonos a csépléssel nem foglalkozik iparszerüleg, vagy pedig a gépet csak bérbe adja a gazdának, úgy hogy ez utóbbi a cséplést a saját munkásaival maga végzi, ez esetben az alkalmazottak az 1902. évi XIV. t.-cz. 26. §-a értelmében baleset esetére a gazdasági munkás- és cselédjpénztárnál biztositandók. g) a kir. járásbirósági végrehajtók betegség és baleset esetére való bizto- sitási kötelezettség alá nem esnek; h) a vállalati pénztáraknál betegség esetére biztosított alkalmazottak baleset esetére való biztositás czéljából az illetékes kerületi pénztárnál jelentendők be. Ez a bejelentési kötelezettség nem a vállalati pénztárt, hanem a munkaadót terheli. 3. A bejelentési kötelezettségre nézve kimondta az állami munkásbiztositási hivatal, hogy a) a munkaadók, ha az uj törvény szerinti bejelentést 1907. augusztus 10-ig eszközük, mulasztást nem követnek el. Nem vonatkozik azonban ez a szabály azokra a munkaadókra, kik alkalmazottaikat az 1891. évi XIV. t.-cz. hatálya alatt bejelenteni elmulasztották; b) a bejelentési kötelezettség azokra az alkalmazottakra is kiterjed, kik az 1891. évi XIV. t.-cz. alapján a pénztári tagság alól fel voltak mentve: c) a hetegség és baleset esetére való biztositásra a bejelentések külön- külön bejelentési lapokon is megtehetők; d) a bejelentések mindkét példányát az országos pénztár* megalakulásáig a kerületi pénztárak őrzik; e) bejelentésre indigó papírral előállítóit bérjegyzékmásólatok is használhatók f) az iparigazolványokról és iparengedélyekről a kerületi munkásbiztositó pénztárnak küldepdő értesítésekhez felhasználhatok az ipari törzskönyvi lapok. 4. A baleseti járulékok tárgyában elrendelte az állami munkásbiztositási hivatal, hogy a kisiparban a biztositásra kötelezett alkalmazottak után fizetendő 3 korona évi balesetbiztosítási dij a betegsegélyezési járulékok esedékességi idejének megfelelő arányos felosztás szerint a betegsegéiyezési járulékkal együtt a munkaviszony tényleges tartamának megfelelő időre fizetendő. 5- A betegség esetén nyújtandó segélyekre nézve kimondta az állami munkásbiztositási hivatal, hegy a kereskedelmi alkalmazottnak addig, míg a kereskedelmi törvény értelmében fizetése 6 héten át kijár, mert ezzel főnöke tartozik, táppénz nem jár, mert ezen idő alatt keresetképtelennek nem tekinthető. 6. a balesetek megvizsgálására nézve kimondta az állami hivatal, hogy a) a balesetekről felvett jegyzőkönyveket további rendelkezésig a kerületi pénztárak kötelesek kezelni és megőrizni ; b) a balesetből folyólyag nyújtott első orvosi segély költségei a kerületi pénztárt terhelik, kivéve a törvény 59. §-nak utolsó bekezdésében említett azt azt az esetet, ha az első segély nyújtásra nem olyan orvos vétetik igénybe, a ki a kerületi pénztár feltételeit elfogadja ; ebben az esetben az első segélynyújtásából származott költségek — beigazolt sürgős szükség esetét kivéve — a kerületi pénztárt nem terhelik. 7. A pénztárak közgyűléseinek kiegészítése tárgyában kimondta az állami munkásbiztositási hivatal, hogy a) a közgyűlési kiküldöttek pótválasztása szempontjából nem a pénztár biztosított tagjainak, hanem az eredeszony újra, de most már jóval ingerültebben, — engem roppantul bánt ez a dolog! Nem a kár miatt, mert hiszen az a három méter szalag úgyse olyan nagy érték! Hanem maga a tény, hogy az én üzletemben, ahol magukon, meg rajtam kívül semmihez se férhet más, valami elveszszen. Most már hogyan bízzam és kiben bízzam itt ? Hogy merjem kihúzni a lábamat, ha csak egy perezre is ? Melyikükre gyanakodjam és melyikükre nézzek sandán? ... Én magukkal sohase bántam úgy, mint fizetett személyzettel. És most úgy bánjak, ahogy tolvajokkal szokás ? ... Elcsukjam a selymet, elcsukjam a virágot? Megmotozzam, lopva, a felső kabátjuk zsebét ? . . . Nem! Ézt én szégyelném tán legjobban. És tarthatatlan is volna és kénytelen lennék magukat lassan elbocsátani, pedig egyébként nincs ellenük kifogásom. . Láthatják, én jóakarattal vagyok és minden csak maguktól függ! . . . Ha valamelyikük feljönne zárás után a lakásomra és bizalmasan bevallaná, hogy a szalagot ő . . . vette, el, én, becsületemre mondom, többé szót se ejtenék a dologról. És nem vetném meg azért, sőt . . . becsülném, mert volt bátorsága! A leányok hallgattak, fiatal, színes szemük tele volt néma, kérdő és panaszos csodálkozással. Hol a főnöknőt nézték, hol egymást; tanácstalanul, de kissé gyanakodva ... Végre is a szalag tényleg elveszett. És ki lopta el? Én nem . . . én sem! . . . A kis mamzell csendesen öltögetett a munkáján, egy flórenczi vonásu pásztorkalapon, melynek rezgő füvébe kis- szemü, kaczagóan kék-tavi nefelejcseket tűzdelt. És a mamzelt nem érintette a szalag-szenzáczió; ép olyan nyugodt volt, mint máskor. Tej fehér arczán az izgalomnak semmi árnya, hosszúkás újjain a bűnnek semmi reszketése. Tán nem is figyelte amazokat, tán nem is törődött a dologgal. Hisz ő reá nem gyanakodhatott senki; kilencz éve volt az üzletben s finom, vénleányos lelkének minden összegyűlt álmát, fürge kezének minden művészies tudását oda tűzdelte a selyemvirágok közé. És a kalapok, melyek ott születtek a kirakat mögötti kis zúg-asztalka, drót- és fátyolrongyai között, diadalmasan és hódítva csörtettek neki a világnak. ... Lassankint egész sötét lett. Juczi fölcsavarta a villanyt és rendet csinált a boltban. Jöttek vevők; pózóló uri- asszonyok, akik évek óta jártak már a mme Nina boltjába. Sokáig válogattak, sokat alkudtak s végül adósok maradtak a kalap árával. Nyolcz órakor aztán Juczi lehúzta félig a rollót s a leányok készülődni kezdtek: olcsó, de sikkes kalapkáikat kaczkiásan illesztették a froufrouik fölé. Letettek kötényt, ollót s a poros czipő- jüket a harisnyájukon fényesítették. — Egyik-másik púderes szarvasbőrrel is Pártoljuk a magyar ipart! MEGÉRKEZTEK Hazai gyártmány! raktáramba az őszi szezonra hölgyek és kisleányok részére kabátok, raglanok és gallérok. — Férfiak és gyermekek részére szövetöltönyök, felöltök, köpenyek, téli kabátok, bundák és öltönyökhöz szövet és minden hozzávalók mérték szerint nagry választékban és Jutányos árban kaphatok Üzlethelyiség: Központi | (J7RDÁ ■ VÁT.MÁN IlMWMN I ruhák, úgyszintén nöikabátok jutányos
